Belföld

Eddig 79 ezren kérték kisebbségi névjegyzékbe vételüket

Eddig több mint 79 ezer választó kérte kisebbségi névjegyzékbe vételét az Országos Választási Iroda (OVI) világhálós honlapján a hétfőn hajnalig közzétett adatok szerint; ez kevesebb mint 18 százaléka a 2001. évi népszámlálás adatainak, amikor 443 ezren vallották magukat a 13 Magyarországon bejegyzett kisebbség egyikéhez tartozónak.

A kisebbséghez tartozók július 15-éig kérhetik a települési jegyzőnél a jegyzékbe vételt. Csak azok vehetnek részt az októberi kisebbségi választásokon, illetve azok lehetnek a választásokon jelöltek, akik az említett időszakban regisztráltatják magukat.

Az OVI-hoz beérkezett adatok szerint a legtöbben, 41 608-an a cigány, 18858-an a német, 6769-en a szlovák, 4645-en a horvát, 1756-an a román, 1131-en a lengyel, 1075-en a szerb, 855-en a görög, 745-en a bolgár, 502-en az örmény, 485-en a szlovén, 453-an az ukrán és 412-en a ruszin nemzetiség jegyzékébe kérték felvételüket.

A névjegyzék nem nyilvános

A kisebbségi választói névjegyzékek – eltérően az országgyűlési választási jegyzéktől – nem nyilvánosak, és azok nem is vásárolhatók meg. A múlt évi törvénymódosítás óta most első alkalommal állítanak össze kisebbségi névjegyzéket. Korábban minden választásra jogosult szavazhatott kisebbségi jelöltre.

A kisebbségi önkormányzati választásokat a helyi választási bizottságok írják ki, ha egy adott nemzetiség névjegyzékében legalább harmincan szerepelnek. A kisebbségi testületek öt tagból állnak, és azokból kerülnek ki, akikre a legtöbben szavaztak.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke korábban a jegyzékbe vétellel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az őszi kisebbségi választás nem tekinthető nemzetiségi népszámlálásnak. Heizer Antal azt közölte: a törvény egyértelműen kimondja, hogy a kisebbségi választás adatai semmilyen más célra nem használhatók fel, “ilyen értelemben a közösség nagyságának a felmérésére sem”.

Kaltenbach Jenő: a rendszer súlyos kritikája az alacsony részvétel

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa pénteken adott nyilatkozatában az őszi kisebbségi önkormányzati választásra jelentkezők alacsony arányát a választási rendszer “súlyos kritikájaként” értékelte. Kaltenbach Jenő már a törvény múlt évi módosításakor jelezte: nem tartja jónak az új rendszert. Közölte: már korábban kiderült, hogy a kisebbségek “nem szívesen regisztráltatják magukat az állami adminisztráció által”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik