A köztársasági elnök korábban azt közölte, a jelölt nevét legkésőbb a választás első fordulójáig hozza nyilvánosságra, és nem egyeztet róla a pártokkal.
Polt Péter legfőbb ügyész hatéves mandátuma május 16-án jár le. Az új legfőbb ügyésznek – Sólyom szerint – olyan embernek kell lennie, „aki kitűnően ismeri a büntetőeljárást és a büntetőjogot, akinek komoly ügyészi tapasztalata van, ellen tud állni a politikai nyomásnak, és kézben tudja tartani az ügyészség szinte katonai szervezetét”. Az államfő eddigi döntései mind azt sugallták, hogy szakítani akar a hagyományokkal, kész szokatlant lépni. Ezért inkább elképzelhető, hogy nem az ügyészségről, hanem az egyetemi katedráról „hoz” valakit a posztra. Ebben az esetben Tóth Mihály, az ELTE és a Pázmány tanára lehet befutó. Esélyeit jelentősen növeli az is, hogy húsz évig az ügyészségen dolgozott. Tóth az Orbán-kormány idején, 1998 októbere és 2000 márciusa között az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára volt.
A további lehetséges jelöltek között Horányi Miklóst, a Szegedi Fellebviteli Főügyészség főügyészét, Sódor István fővárosi fellebviteli főügyészt és Juhász András Fejér megyei főügyészt emlegetik. Szóba jöhet még Polt büntetőjogi helyettese, Belovics Ervin, aki korábban a Tocsik-ügy ügyészeként lett ismert. Felmerült Kondorosi Ferenc, az igazságügyi tárca közigazgatási államtitkára neve is, aki korábban elnöki főtanácsadó is volt az Alkotmánybíróságon. Bár Kondorosinak az államfő kritériumai alapján nincs sok esélye. Az államtitkár lapunknak azt mondta, „megtisztelő, hogy szóba került a nevem, de mivel Sólyom László büntetőjogászt keres, ezért nem túl nagy az esélyem”. Többen még azt sem vetik el, hogy esetleg Polt újrázhat, bár ennek kicsi az esélye. A törvény szerint a legfőbb ügyészt az Országgyűlés egyszerű többséggel választja meg.
