A szondázók függetlenek

A három legnagyobb közvélemény-kutató – a Tárki, a Szonda Ipsos és a Medián – vezetője hangsúlyozta: a politikusok igyekeznek saját érdekeiknek megfelelően azt sugallni, hogy az egyes cégek párthoz kötődnek, ehhez pedig a média jó partner. Véleményük szerint az emberek kevésbé gondolkodnak ezen, kevesen élnek ilyen feltételezéssel. Ezért sem Kolosi Tamás, a Tárki elnök-vezérigazgatója, sem Hann Endre, a Medián igazgatója, sem pedig Levendel Ádám, a Szonda Ipsos vezetője nem kívánt függetlenségüket bizonygató érveket felsorakoztatni.

A média manipulál

„A cégünket tartották már SZDSZ-közelinek, MSZP-közelinek, sőt, 1994-ben Torgyán József kijelentette: a Fidesz mögött nem áll más, mint a Szonda Ipsos. Emellé azonban soha nem állítottak racionális érveket” – mondta Levendel Ádám a FigyelőNetnek. A Szonda Ipsos igazgatója hozzátette, az adatok nem pontatlanok, csak a politikusok rosszul olvassák őket, ráadásul az sem mindegy, az egyes újságok milyen címeket adnak az adatokat elemző cikkeknek. „Ha összehasonlítjuk az egyes kutatócégek eredményeit, nem láthatunk szignifikáns különbségeket. A közvélemény-kutatás tendenciákat mutat, 1000-1500 ember megkérdezése esetén háromszázalékos pontossággal mér, ez két cég adatainak összevetése esetén tehát akár hatszázalékos különbséget is eredményezhet. A különbség persze még kisebb, ha nem egy, hanem három hónap adatait nézzük” – mondta Levendel Ádám. Hangsúlyozta: lehetetlen is lenne az adatok manipulálása, hiszen egy kutatás 15-20 emberen megy keresztül, ráadásul értelme sem lenne megváltoztatni a számokat.

Elvadult gondolat

„Vad gondolat, hogy a közvélemény-kutatók szándékosan változtatnának az adatokon. Ez ellen szól például, hogy hónapok óta az ellenzéki kötődéssel hírbe hozott Tárkinál a legkisebb a Fidesz előnye, és nálunk, akiket kormánypárti szimpátiával gyanúsítanak, a legnagyobb. Ha valaki végignézi a Medián immár 16 éves adatsorait, semmilyen tendenciózus, irányzatos összefüggést nem talál” – mondta Hann Endre a FigyelőNetnek. A Medián igazgatója ugyanakkor hozzátette: a politikusok észjárásától nem idegen a felmérések befolyásolásának gondolata. „Megeshet, hogy például egy kétszázalékos párt úgy képzeli, érdemes lehet megkörnyékeznie egy céget. Ha akár egyszer is mondjuk öt-hat százalékosként szerepel az újságok címlapján, megérné nekik. Erre azonban aligha hajlandó egy komoly kutatóintézet. Ha mégis megtenné, hiteltelenné válhatna, hiszen a nagy verseny már szinte garantálja a kölcsönös ellenőrzést. A nagyobb közvélemény-kutató vállalatok egyébként mind tagjai a Piackutatók Magyarországi Szövetségének, és ez is egy újabb színtere az önkontrollnak, az etikai bizottságban bármikor bejelentést lehetne tenni, ha a gyanú felmerülne” – hangsúlyozta Hann Endre, aki egyébként a szövetség elnöke.

Bizalmi munka

Mint elmondta, az igaz, hogy ebben a ciklusban a Medián és a Szonda Ipsos kap több kormányzati megrendelést, míg az előző kormányzat inkább a Tárkit és a Gallupot részesítette előnyben. „Ez alapvetően bizalmi, bizalmas munka, viszont mivel a Fidesz-kormány időszakában felerősödött megosztó tendenciák sajnos a mi szakmánkra is hatással voltak, a bizalom erodálódott. Persze talán a mostani kormány is lehetne még nagyvonalúbb. Igaz, kényes politikai kutatásokat senki sem szívesen bíz olyanra, akiről – okkal, ok nélkül – feltételezi, hogy a másik oldalnak is kiszivárogtatja az adatokat. A közvélemény-kutató cégeknél az egyik legszigorúbb alapelv, hogy az eredményekhez való hozzáférés kizárólagos. Mi ehhez mindig is tartottuk magunkat, pedig az elmúlt másfél évtizedben szinte minden politikai párt számára dolgoztunk” – mondta a Medián vezetője.

Hann Endre hozzátette: sohasem titkolta SZDSZ-es múltját. „1989 közepén – a Medián megalapításakor – egyértelművé tettem, hogy a politika és a szakma közül az utóbbit választom, pártbeli funkciómról, párttagságomról lemondtam. Úgy gondolom, az adott kutatócég szakmai reputációjának árt, ha a vezetője párttisztséget is betölt” – mondta Hann Endre. Mint kifejtette, vannak, akik váltogatják a szerepüket: hol közhivatalt töltenek be, hol pedig független elemzőként tűnnek föl. Véleménye szerint ez nem biztos, hogy jót tesz a szakma reputációjának. „Persze azok, akik politikai kutatásokat végeznek, óhatatlanul kapcsolatba kerülnek politikusokkal, akik igénylik a kutatási adatok értelmezését, a következtetések megfogalmazását. Ez nem jelenti azt, hogy szerencsés, ha egy kutatóintézet valamelyik vezető munkatársa formális megbízatást vállal kormánytanácsadóként” – véli Hann Endre.