Várhatóan május közepén szavaz a parlament a felsőoktatási törvényről, a részletes vita már lezárult. A törvénytervezethez rekordmennyiségű, pontosan 537 módosító indítvány érkezett. Az ellenzék szerint egyetlenegy lényegi ponton sem sikerül változtatást elérniük, bár a kormány látszólag hajlandó erre, hiszen 94 indítványt támogat. A közel száz javaslat 67 százaléka helyesírási, nyelvhelyességi korrekciókat szorgalmazott, vagy pontosította az eredeti szöveget. 
Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője szerint a nyilvános vita során a kormány elbújt azon állítás mögé, mely szerint a benyújtott törvénytervezet a hét legfontosabb szakmai szervezettel – mint például a Magyar Akkreditációs Bizottsággal vagy a Magyar Rektori Konferenciával – egyetértésben született, vagyis a „szakma” is támogatja a kormány szándékait. A reformok mellett kardoskodó szakmai körök szerint azonban pont a hét szakmai szervezettel történő megegyezés miatt kellett lebutítani az Oktatási Minisztériumnak (OM) az eredeti elképzeléseit: a reformok mellett sokkal inkább kiálló első verzió a felsőoktatási lobbi áldozatául esett.
Arató Gergely, az (OM) államtitkára a FigyelőNetnek azonban azt mondta, hogy a szakmai szervezetekkel történő egyeztetések során a kompromisszumok nem a minisztérium és a felsőoktatási érdekcsoportok között, hanem a felsőoktatás szereplői között köttettek.
|
Az egyetemek tulajdonosi szerepének ellátására létrehozott irányító testületek (IT) létrejöttét például először nagyon is támogatták a reformpártiak, míg a felsőoktatás jelenlegi irányítói nem fogadták kitörő lelkesedéssel. Az adófizetők érdekeit képviselő kormány, vagyis az Oktatási Minisztérium a többségi IT tagsággal valóban tulajdonosként szerepelhetett volna a közintézmények élén. A túl sok reformot tartalmazó eredeti törvénytervezet által kiváltott zúgolódás megszüntetésére – nem hivatalos források szerint a miniszterelnök nyomására – az oktatási miniszternek azonban ki kellett egyeznie a hét nagy szakmai szervezettel, így a Magyar Rektori Konferenciával, a Főiskolai Főigazgatói Konferenciával, a Felsőoktatási és Tudományos Tanáccsal, a Magyar Akkreditációs Bizottsággal, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökével.
Arató Gergely úgy látja, hogy a törvénytervezet az egyeztetések után nem gyengült, csak gyakorlatiasabbá vált. “A szakma támogatása nagyon fontos, hiszen a törvényi előírásokat később meg is kell majd valósítani”. 
„Az egyetemek tulajdonosi szerepét gyakorló irányító testületek (IT) létrehozása mindenképpen dicsérendő. A végleges törvényi szabályozás szerint azonban az IT tagjai között többségben lesznek az intézményi delegáltak, ami viszont egyértelműen a tulajdonosi, adófizetői szemlélet csorbulását jelenti” – emelte ki Veres Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Diákközpontjának igazgatója. Ráadásul már több egyetemen és főiskolán elkészült a javasolt IT-tagok név szerinti listája. Sok érintett erősen kételkedik a testület működésének jövőbeni pozitív hatásaiban, példaként hozva az ÁPV Rt. által „gondozott” állami vállalatok igazgatótanácsaiban tapasztaltakat. Egy tanulmány szerint ezeknél a válallatoknál az állami érdekérvényesítés gyakorlatilag megszűnt, a delegált tagok mentesülnek minden felelősség alól és nem ritka, hogy évekig egy szót sem szólnak az üléseken. Az irányító testületi modelleknél is hiányzik a döntéshozók felelősség- és tulajdonérzete.
A Fidesz mást is kifogásol az IT tagság szabályozásában. Mivel az egyetemek által delegált IT-tagok nem kerülhetnek ki az adott egyetem alkalmazottaiból, csak más konkurens felsőoktatási intézménytől, vagy esetleg vállalatoktól, a Fidesz szerint ezzel az egyetemek autonómiája is sérül, hiszen „mellékállású menedzserek” fognak stratégiai döntéseket hozni az intézmény feje fölött.
|
Veres Gábor meglátása szerint a felsőoktatási rendszerben jelenleg rengeteg piackorlátozó elem működik. Ezek számát most sem sikerült csökkenteni, így továbbra sem a hallgatók jelentkezése vagy munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyei fogják eldönteni, hogy melyik egyetemet vagy főiskolát támogatják fokozottabban az adóforintok. „Az új törvényben 120 jogcím alapján igényelhetnek normatív támogatást az intézmények, ami szintén azt mutatja, hogy az egyetemeknek és főiskoláknak továbbra is lehetőségük lesz a piactól elszakadva, mindenféle ürüggyel finanszírozási forráshoz jutni” – véli Veres Gábor.
Ugyan az új felsőoktatási törvény kötelezővé teszi minden felsőoktatási intézmény számára a hallgatók pályakövetését, vagyis felmérést kell majd készíteniük friss diplomásaik munkaerő-piacon történő elhelyezkedéséről, annak esélyéről, nehézségeikről. A felmérések eredményei alapján az Oktatási Minisztérium 10 százalékkal növelheti vagy csökkentheti a normatív támogatás mértékét. Sokan kételkednek azonban, hogy mindez meg is valósul, hiszen a támogatás-módosítás opcionális lehetőség. Nem beszélve arról, hogy legkorábban 3-4 év múlva válik reálissá egy ilyen opció lehívása, hiszen a legkorábban jövőre elkészítendő pályakövető felmérésből legalább 3-4 szükségeltetik ahhoz, hogy az OM megalapozott döntést hozhasson egy egyetem vagy főiskola „megjutalmazásáról”.
Sokak szerint inkább a pályát választó érettségizők megfelelő informálására kellene helyezni a hangsúlyt.
