E szerint a MÁV pályavasúti üzletága az év végéig – feltehetőleg a gazdasági tárca felügyelete alatt működő – önálló társasággá alakulna.
A vasúti holding másik lába a vasúti árufuvarozás önálló társaságba szervezésével alakulna ki. A két új leányvállalat megalapítása mellett a MÁV a személyszállításban is változtatásokat tervez. Önálló személyszállító vasúti cég életre hívásáról hivatalosan egyelőre nincsen szó. Egy ilyen cég megalakításával ugyanis maga a MÁV Rt. maradna érdemi munka nélkül.
A várhatóan csak hónapok múlva kormány elé kerülő javaslatok alapján három lábra álló MÁV gyenge pontja éppen a holdingszervezet irányítását végző, egyre kevesebb operatív feladatot ellátó központi szervezeti egység lenne. A vasúti társaság kötelezettségeit tovább vivő, költségesen működő vízfej ugyanis csak lassan zsugorodhatna, és szűnhetne meg.
Az évet megújult menedzsmenttel kezdő MÁV számára a legnagyobb kihívás a működéséhez hitelező pénzintézetek bizalmának helyreállítása. A vasútnak az utóbbi években több százmilliárd forint hitelt nyújtó bankok ugyanis a korábban szinte természetesnek számító állami garanciavállalások elmaradása miatt jelenleg nem hajlandók hitelezni a tőkemegfelelési elvárásaik teljesítésére képtelen MÁV-nak.
Márpedig hiteleik nélkül a vasút márciustól nem tudja fizetni számláit, májusra pedig a dízelmozdonyok üzemeltetéséhez szükséges gázolaj is elfogy az üzemanyag-tárolókból. A hiányzó mintegy 75 milliárd forint előteremtésére a pénzügyi tárcánál és a MÁV-nál egyaránt számos elképzelés született.
Az egyik ötlet szerint megoldás lehetne, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), a tulajdonában lévő – könyv szerint mintegy 400 milliárd forint értéken nyilvántartott – vasúti eszközök egy részét egy könyvelési manőverrel átadja a MÁV-nak.
A lehetőségek között szerepel az is, hogy a költségvetés a 2005-re várt, hozzávetőleg 300 milliárd forint privatizációs bevételét részben a MÁV tőkehelyzetének javítására fordítsa.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
