Ha egyszer a bankok megígérték, akkor nem fogják az ügyfelekre hárítani a 2005-ben először esedékes, szektorszinten durván 30 milliárdos különadó terheit – bizonygatta a FigyelőNet kérdésére a Bankszövetség egyik vezető munkatársa. Persze a hazai piacon tevékenykedő bankok – jellemzően külföldi – tulajdonosait aligha érdekli a Bankszövetség álláspontja, sem a nyugtatóként bedobott tavalyi szóbeli ígéretek sora.
De az is igaz, hogy nehezen bontható részelemekre a díjak emelése, vagyis hogy mi mekkora drágulást idézett elő a különböző tranzakcióknál. A háttérben meghúzódó okok (a különadó, az inflációkövetés, a költségek emelkedése, a csökkenő kamatbevételek kompenzálása, a nyereségelvárás esetleges növekedése) a lényegen végül is nem változtatnak: a lakossági és a vállalati bankolás is drágább lett az idén, mint 2004-ben volt.
|
Magánszemélyeknél
A folyamat már tavaly ősszel elkezdődött, de január első napjaiban egyszerre több pénzintézet is magasabb díjtételekkel rukkolt elő. A legtöbb hazai lakossági ügyfelet az OTP díjemelése érinti – számlatulajdonosként kedvezőtlenül, részvényesként viszont akár pozitívan. Gyakorlatilag valamennyi szolgáltatásukért magasabb díjat számítanak fel: a számlavezetés havi 10 forinttal (220 forintra), a készpénzfelvét fix díja 5 forinttal (30 forintra) drágult, az átutalási megbízás forgalomarányos része 0,15 százalékról 0,20 százalékra nőtt, minimumterhe pedig több mint duplájára ugrott (bankon belül az eddigi 50 forint helyett 120, bankon kívül 100 helyett 220 forintba kerül). “A mostani díjemelésnek semmilyen köze nincs a bankadóhoz – jelentette ki Hegedűs Éva, a bank ügyvezető igazgatója az RTL Klub csütörtök esti Híradójában. – Ezt az is bizonyítja, hogyha visszamenőleg megnézzük az elmúlt néhány évben január 1-jét, akkor azt tapasztaljuk, hogy az OTP Bank mindig infláció körüli díjemelést hajtott végre.”
A Postabank ügyfélkörét is megöröklő és magába olvasztva igen komoly lakossági szereplővé váló Erste a saját ATM-jeiből történő pénzfelvét fix költségtételét emelte jelentősen, 25-ről 40 forintra, a Diákszámla korábbi 50 forintos havidíja pedig csaknem kétszeresére (99 forintra) ugrott. A szintén klasszikus lakossági banknak számító Kereskedelmi és Hitelbank ugyancsak megemelte a készpénzfelvét költségét 100 forintról 150 forintra, és drágultak az átutalások is: bankon belül az eddigi 40 forintról tételenként minimum 80 forintot, más bankba történő utalásnál pedig 60 helyett 150 forintot számít fel. Január 20-ától a mostani 3000 forint helyett évente 3500 forintba kerül majd egy K&H-s dombornyomott kártya.
A hagyományos, fiókban történő szolgáltatásoknál egyébként szinte minden banknál jobban járunk, ha az alternatív értékesítési csatornát választjuk: átutalásainkat például interneten, WAP-on vagy telefonon intézzük, ilyen módon ugyanis átlagosan havi bankköltségeink felét megtakaríthatjuk.
|
Kimagasló profitszint
Természetesen a csökkenésnek indult kamatszintek mellett a bankadótól függetlenül is teljesen logikus lépés a jutalék típusú bevételek növelése. Ez a tendencia egyszer már elkezdődött néhány évvel ezelőtt, de a múlt esztendőt végigkísérő hipermagas kamatkörnyezetben újfent a szélesen tartott (átlagosan 3,9 százalékos) kamatolló szolgáltatta a 2004-es kimagasló banki profitokat.
Ez nemzetközi viszonylatban is egyedülálló – mutat rá a felügyeleti jelentés – hiszen az unió korábbi 15 tagjának bankjai átlagosan 8,3, az újonnan belépő 10 tagállam hitelintézetei pedig 10,9 százalékos ROE mutatóval tudnak büszkélkedni. Banki szakemberek ugyanakkor rámutatnak – és a felügyeleti jelentés is előrevetíti -, hogy az elkövetkező időben a kamatmarzs, így a kamatjellegű eredmény szűkülni fog, miközben a nem kamatjellegű profit várhatóan szinten maradhat. Amennyiben tehát a januári díjváltoztatásokat az év során újabb emelések követik, úgy az ilyen típusú profitdinamika hozzásegítheti a magyar bankokat ahhoz, hogy háromszoros jövedelemzőségi előnyüket a jövőben is fenntarthassák.
