Kaptak a nagyvállalatok, most adjunk valamennyit a kicsiknek is – ilyen gondolatok járhatnak Csillag István fejében. A miniszter ugyanis a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) beruházás-ösztönzési keretében – június első napjaiban – erre az évre 17 milliárd forintot ígért oda 20 nagyvállalati beruházás támogatására. A hazai kisebb cégek ezek után joggal tartják a markukat, hiszen a nagyszabású, felerészben uniós alapokból érkező Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) kis- és középvállalatokat (kkv) támogató fejezetében közel sem költenek el ennyit egy évben, pedig e kör több tízezer tagból áll.
Csillag István. A kis cégek is valódi segítséget kaphatnak.
Három évre elvileg 43,2 milliárd forintos keretösszeg jut a GVOP-n belül a kkv-szektor támogatására. Ám az ez évi teljes hazai pályázati támogatás mindössze 10,25 milliárd forint. Emellett a kedvezményes hitelprogramokra (Mikrohitel, Midihitel, Európa Hitel), valamint a Széchenyi Kártyára csak további 3,74 milliárd forint akad, azaz a szektor együttes támogatása 14 milliárd forint, ami jócskán elmarad a nagyvállalatoknak szánt 17 milliárdos összegtől. (Igaz, a fenti 3,74 milliárd forint mintegy 60 milliárdnyi kedvezményes hitel kihelyezését támogatja.)
A minisztériumban persze másként súlyoznak. Azon túl, hogy a nagyberuházások újbóli Magyarországra csalogatása ma, a nagyon éles régiós versenyben, kiemelten fontos – érvel a GKM egyik illetékese -, a kisvállalati vezetők elfelejtik azt is, hogy a több száz munkahelyet teremtő s milliárdos nagyságrendű beruházások nyomán már pusztán az szja- vagy az áfabevételek megnövekedésének köszönhetően egy-két éven belül megtérül az e szektorba pumpált összeg. A nagyobb cégek támogatása melletti érv az is, hogy azok beruházásai, megrendelései által a kisebbek is lehetőségekhez jutnak.
|
Mindenesetre az aránytalanságon némileg változtathat egy – az előkészítés végső fázisába jutott, s napokon, heteken belül várható – kormánydöntés. A készülő változások leglényegesebb eleme a hiteltámogatási rendszer összeghatárainak felemelése.
Ez csupán annyit tesz, hogy aki legalább egy éve rendelkezik Széchenyi Kártyával, az az eddigi hitelösszeg kétszeresét is igényelheti a szerződésének meghosszabbítása alkalmával. Akinek például csupán 3 milliós hitelkerete volt eddig, az a jövőben 6 millió forintot igényelhet. A 10 milliós keretet csak az a cég kaphatja meg, amely elérte az 5 milliós határt, és egy éven át, minden negyedévben rendre vissza is fizette tartozását.
Egyszerűbb hiteligénylés
Fontos paraméter a vállalkozás éves nettó árbevétele, ugyanis annak az összegnek jellemzően a negyedét biztosítják hitelkeretként a bankok. Igaz, ez csupán egy „ökölszabály”, amelytől mindkét irányban lehet eltérés. Emellett viszont más szempontokat is vizsgálnak a hiteligénylés elbírálása során, például a rövid lejáratú kötelezettségek mértékét vagy a saját tőke nagyságát. Maga az igénylés is egyszerűsödik valamelyest, s talán az eva-körbe tartozó cégek is a mainál nagyobb eséllyel kaphatják meg a Széchenyi Kártyát. További fontos változás, hogy több mint 700 takarékszövetkezeti fiók kapcsolódik be a kártya kibocsátói közé.
Nem változik viszont a kamattámogatás mértéke, a jelenlegi kamatszinttel számolva évi 14,5 százalékos kamatozású az államilag támogatott hitel, ám a várható kamatcsökkentések nyomán akár már fél éven belül évi 12 százalék körüli szintre csökkenhet e teher mértéke.
Mikrohitel-változások
Szükség lesz az átalakításra a Mikrohitel programban is. A változásra e téren viszont talán egészen őszig kell várni. Miután egy évvel ezelőtt 1-ről 5 millióra emelkedett a Széchenyi Kártya felső hitelkerete, nagyon megugrott a kártyát igénylők száma. Ennek nyomán a Mikrohitel alaposan háttérbe szorult, hiszen a Széchenyi Kártyával részben kiváltható egy-egy kisebb tőkeszükséglet, még ha a konstrukció nem is alkalmas beruházások finanszírozására.
A kezdeti érdektelenség után jött a felfutás: eddig 16,4 ezer kártyát adtak ki, s 8,6 ezer elbírálatlan hiteligénylés fekszik még a bankok előtt – derült ki egy kamarai rendezvényen. Így nem meglepő, hogy alig van érdeklődés a 3 millió forintos felső határú Mikrohitelek iránt. Mint Valkó Emőke, a Mikrohitel programot jelenleg koordináló Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) kommunikációs vezetője mondja, míg 2000-től 2002-ig minden évben teljesen elfogyott a rendelkezésre álló kihelyezhető hitelösszeg (az elmúlt négy évben 22 milliárd forint feletti összeget osztottak szét), addig a források kihasználtsága egy éve rohamosan csökken.
A 12 éve működő program koordinátora ezzel kellemetlen helyzetbe került. Pár évvel ezelőtt az élénk kereslet idején jellemzően havi 300-500 millió forintnyi hitelt is kihelyeztek, az utóbbi hónapokban viszont csak 100-200 milliót. „Ezzel a források kihasználtsága 2004 első öt hónapjában már átlagosan 50 százalék alá csökkent, sőt egyes régiókban 20 százalék alatt volt” – mondja Valkó Emőke.
Rugalmasabban
A múlt év végén azonban az Országos Mikrohitel Bizottság és az MVA átfogó változtatásokat javasolt a GKM-nek a hitelezési rendszerben egyebek közt azért, hogy a sok tekintetben merev hitelezési gyakorlatot egyszerűbbé, ésszerűbbé, rugalmasabbá tegyék. E törekvésnek legfontosabb eleme, hogy a támogatott kölcsön felső határa 5 vagy 6 millió forintra emelkedne, s a magasabb összegek esetén a futamidő is megnőne, 3-ról 5 évre.
Alapvető változást hozna az is, ha e hitelek forgóeszköz-finanszírozásra fordítható aránya a mai 20-ról 50 százalékra nőne, hiszen a valóságban a beruházások során a forgóeszköz igénye is megnő a vállalkozásoknak. Óriási előny lehet az is, hogy a hitelöszszeg fele előfinanszírozásként is igénybe vehető lenne. Itt is jócskán egyszerűsödne a hitel igénylése, s a jelenleg 6-7 hetes átfutási időhöz képest felgyorsulna az igények elbírálása. További változás az lesz, hogy az új rendszerben az Országos Mikrohitel Alap a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozásába kerül át, hiszen a korábbi Phare pénzcsapok EU-taggá válásunk miatt fokozatosan elapadnak.
A cikk teljes terjedelemében a Figyelő 27. számában olvasható.