Lengyelország, Csehország és Oroszország mellett hazánk is felfért a befektetési szempontból legvonzóbb első tíz célország közé az Ernst & Young idei Attractiveness Report című jelentése szerint. Az 513 vállalatvezető megkérdezésével végzett globális felmérés során sokan megjegyezték, hogy a három, már uniós taggá vált ország nem elsősorban magának a tagságnak köszönheti előkelő helyét a listán.
|
A felmérésben az európai vállalatvezetők mellett amerikaiak és ázsiaiak vettek részt. A jelenleg legvonzóbb, illetve jelentős fejlődés eredményeként várhatóan azzá váló országokat kellett megjelölniük.
Az eredmények alapján egyértelmű, hogy befektetési szempontból legvonzóbb területnek ma Nyugat-Európa számít. Ezen belül is Németország és Nagy-Britannia, ahol az átlátható piacgazdasági körülményeket, a fejlett infrastruktúrát, a befektetési lehetőségek sokszínűségét, a stabilitást és a kockázatok kiszámíthatóságát díjazták leginkább a befektetők.
A fejlett piacokhoz való közelsége és a kockázatok kezelhetősége miatt az igen előkelő második helyre került a globális befektetési rangsorban Kelet-Közép-Európa, messze megelőzve Észak-Amerikát vagy az ázsiai piacokat. Ugyanakkor a világszinten gondolkodó vállalatvezetők szemében jelentős előnyt jelent a termelés hatékonysága, alacsony költségigénye. Ebből a megközelítésből Kína kerül ki győztesen, mint országot és mint önálló befektetési régiót is kiemelten kezelik a befektetők.
Magyarország a tizedik
A kelet-közép-európai térség kiemelt helye tükröződik abban is, hogy a tíz, most csatlakozott tagország közül három is a top 10-ben szerepel, ami megegyezik a listán szereplő nyugat-európai országok számával. A jelentés kiemeli, hogy mind geopolitikai, mind szektorális vonatkozások alapján a nyugat-európai vállalatok vezetői túlnyomó részben közép- és kelet-európai célországokat neveztek meg.
A fogyasztói cikkek gyártásával és kereskedelmével foglalkozó vállalkozások a közép- és kelet-európai célországok esetén abban reménykednek, hogy az oda irányuló befektetések jelentősen növelhetik a vállalatok termelékenységét, többek között az alacsony bérköltségek nyújtotta előnyök kiaknázásával.
Azok a vállalatvezetők ugyanakkor, akiknek prioritásai között a bérköltségek alacsony szintje áll első helyen, inkább Kínát jelölték meg befektetési célpontként. Összességében is ez az ország vezeti a globális országrangsort, a vállalatvezetők 37 százaléka ugyanis Kínát sorolta az első helyre, míg a most csatlakozott uniós tagországok közül a legelőkelőbb helyet Lengyelország szerezte meg (15 százalék) alig lemaradva a Nyugat-Európa egyik húzóországának sámító Nagy-Britanniától. Csehország a hatodik lett (11 százalék), Oroszország a kilencedik (8 százalék), míg hazánk a tizes lista utolsó helyét tudta megszerezni a válaszok alapján.
Uniós hatás
A jelentés kiemeli, hogy a kelet-közép-európai országok közül Lengyelország megítélése az elmúlt időszakban számottevő mértékben javult. Befektetési szempontból csak a lengyelek tudnak lépést tartani Németországgal és az Egyesült Királysággal, főként az alacsony bérköltségek miatt.
A vállalatvezetők befektetési szempontból nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget önmagában annak a ténynek, hogy Csehország, Lengyelország és Magyarország az Európai Unió tagja lett. Ez a fejlemény egyedül nem ösztönzi a vállalatokat újabb befektetésekre. Mindazonáltal a válaszadó európaiak 56 százaléka, míg a kissé szkeptikusabb amerikai vállalatvezetők 49 százaléka gondolja úgy, hogy az említett országok megítélése tovább fog javulni az elkövetkező három évben.
Ami a konkrét befektetési terveket illeti: a cégvezetők többsége (11 százaléka) Németországban szándékozik a közeljövőben beruházni. 9 százalékuk Oroszországot jelölte a második helyre, 8-8 százaléknak Lengyelország és Nagy-Britannia a célpontja. Csehországba 7, Magyarországra pedig 5 százalékuk kívánja koncentrálni aktuális fejlesztéseit.
