Belföld

Ovuláció – nemcsak egyszer egy hónapban?

Előfordulhat, hogy egy nő egy hónapban kétszer, vagy akár háromszor is ovulál – állítja egy kanadai kutatócsoport. Hogy egy hónapban több petesejt is kiszabadulhat a petefészekből, azt eddig is sejtették az orvosok, ez az első eset azonban, hogy kiterjedt kutatás támasztja alá a teóriát.

A kanadai University of Saskatchewan (Saskatoon) kutatócsoportja által vizsgált nők tíz százalékánál fordult elő, hogy egy hónap során két érett sejt is kiszabadult a petefészekből. Sőt, minden vizsgált nőnél a petefészkekben a peteérés legalább két hulláma volt megfigyelhető ugyanazon ciklus során, és a vizsgált nők 30 százalékánál három peteérési hullám is elindult.

Érthető, miért megbízhatatlan a fogamzásgátló tabletta

A felfedezés egyrészt magyarázatot adna a fogamzásgátló tabletták megbízhatatlansági faktorára, másrészt a jövőben sokkal kifinomultabb termékenységi eljárások kidolgozását tenné lehetővé – írja a New Scientist.
A hagyományos nézet szerint minden menstruációs ciklusban egy ovuláció, magyarul peteérés következik be. Minden éretlen petesejt a petefészek felszínének hámjában található tüszőben vár a sorára. A ciklus kezdetén egyszerre több tüsző is növekedésnek indul, de csak egy marad talpon, a többi elsorvad. A ciklus tizennegyedik napján a tüsző megreped, és útjára bocsátja a petesejtet. Egyébként, ha egyidőben érik be két vagy több tüsző, többpetéjű ikrek foganhatnak.

A kutatócsoport hat héten keresztül 63, 18 és 40 év közötti, normál menstruációs ciklusú nőt vizsgált nagy képfelbontású hüvelyi ultrahang készülék segítségével. A hat hét alatt az egyes nők tüszőérési folyamatát követték lépésről-lépésre.

Van úgy, hogy egy pete sem érik meg a ciklus során

A vizsgálat ideje alatt ötven nő a ciklus során egyszer ovulált, hat kétszer, hétnél pedig egyetlen peteérés sem következett be. A kutatás következő fázisa annak kiderítése, hogy egyes tüszők érési folyamata miért, másoké viszont miért nem vezet repedéshez, azaz a petesejt petefészekből való kiszabadulásához. Ennek megértése sokat segíthet a laboratóriumi körülmények között történő megtermékenyítések pontosabb időzítésében.

Tüszőrepedés után a petesejt a hasüregbe, majd hamarosan a méhkürtbe kerül. Itt megkezdi útját a petevezetéken keresztül a méh ürege felé, és várja a nagy találkozást. Mire a petesejt ideér, a megrepedt tüsző sárgatestté alakul és elkezd progeszteront termelni. A méhnyálkahártya ennek hatására alkalmassá válik a megtermékenyített pete befogadására.

A petesejt azonban csak ritkán veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Többnyire elmarad a nagy találkozás, a hoppon maradt petesejt felszívódik, a sárgatest “elvirágzik”, a méhnyálkahártya leválik, bekövetkezik a menstruáció. A kanadai kutatócsoport szerint valószínűleg a progeszteron termelődésnek és a sárga testeknek meghatározó szerepük van abban, hogy egyes nőknél újabb peteérési folyamatok is elindulnak a ciklus során, ám csupán töredéküknél szabadul ki második petesejt is a petefészekből.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik