Az írás megállapítja: a magyar parlament enyhítette az úgynevezett státustörvényt, amelynek segítségével a környező országokban élő magyarokat kívánják támogatni. Szlovákiában és Romániában azonban a változtatásokat mint elégtelent már elutasították, s európai intézmények is bírálják a törvényt.
A törvényen a környező országok erős nyomására enyhítettek. A jogszabályt – amelynek célja a külföldön élő magyarok támogatása kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális téren – két éve hozta a konzervatív Orbán-kormány. Ez nyomban éles tiltakozást váltott ki első sorban Szlovákiában és Romániában, ahol nagy magyar kisebbségek élnek. Pozsony és Bukarest azzal érvelt, hogy a törvény hátrányosan megkülönbözteti az etnikai többséget és csorbítja a szuverenitást, mivel az államilag támogatott magyar intézményeknek megengedi, hogy segítséget adjanak külföldön embereknek és intézményeknek. Különösen azonban a törvény preambuluma váltott ki ellenkezést, amelyben homályosan és provokáló módon “egységes magyar nemzetről esett szó” – írta a cikk szerzője, s rámutatott, hogy a parlament hétfőn elfogadta a törvény módosított szövegét, amelyből kimaradt a preambulum és több kritizált rész.
“A változtatások ellenére a jelek szerint nem született valami jó csillagzat alatt a szocialista-szabaddemokrata budapesti kormány kísérlete, hogy támogassa a külföldön élő magyarokat kulturális identitásuk őrzésében. Romániából és Szlovákiából nyomban békíthetetlen hangok hallatszottak” – írta a cikk szerzője, ismertette a román és szlovák állásfoglalásokat, és felidézte, hogy Magyarország a trianoni békeszerződéssel elvesztette területe két- és lakossága mintegy egyharmadát.
A tudósító hozzátette: Szlovákiában időközben a magyar nemzetiség státusa körüli viszály a kabinet számára valóságos próbatétellé nőtte ki magát, mivel a kormánykoalíció része a Szlovákiai Magyar Koalíció is – s felvételét a kormányba Európa-szerte a népek élő megértésének példájaként ünnepelték -, s a magyar koalíció képviselője, Csáky Pál uniós integrációval foglalkozó miniszterelnök-helyettes jelezte, hogy pártja élesen fel fog lépni, ha a négy koalíciós partner közül akár csak egy is intézkedéseket javasol a törvény ellen. Pozsonyban ugyanis hosszabb ideje szó van egy antitörvényről, amelynek célja a státustörvény potenciális befolyásának közömbösítése lenne. Az erről folyó vita sokat rontott a Szlovákiában élő 560 ezer magyart képviselő Szlovákiai Magyar Koalíció és koalíciós partnerei közötti viszonyon – írta a tudósító.
Végül ismertette az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek állásfoglalásait, s rámutatott: “Majd kiderül, hogy az Európai Unió, amelyhez Magyarország jövőre csatlakozik, valóban elfogadhatónak tekinti a törvényt, amint azt Kovács László magyar külügyminiszter kicsit nagyot mondva állította. Az EU-ban a státustörvényt hevesen bírálták a múltban, s Brüsszelben komolyan fogják venni mind az Európa Tanács, mind Bukarest és Pozsony fenntartásait”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
