A győri Mediawave-fesztiválon rövid interjút készítettünk az Oscar-díjas cseh rendezővel, aki felháborodott azon, hogy szerintünk Bohumil Hrabal ügynök lett volna, pedig az azóta elhunyt író maga vallott késői leveleiben rendszeres besúgásairól.
Kemény Henrik a magyar bábszínészet élő legendája. Legismertebb figurája, Vitéz László kalandjain nagyanyáink éppúgy kacagtak gyerekkorukban, mint a gyerekeink ma. Most épp a Bárka Színházban örvendezteti meg fiatal hallgatóságát a 83 éves művész, aki szerint a gyerekek bátrabbak és nyíltabbak mint 70 éve. Az egyik előadás után beszélgettünk vele.
Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tavaly júniusban kinevezett elnöke 150 éves lemaradást próbál behozni az építészeti értékek listába vételével. Egyelőre az előrejutásban a pénzügyi kormányzat sem mutatkozik partnerének. Ezek alapján Mezős szerint az is kérdéses, hogy az európai kultúrkörhöz tartozunk-e egyáltalán.
Aba-Novák Vilmost az előző rendszer ki akarta írni a magyar festészettörténetből, mert néhányszor megfestette Horthyt. Egy egri szerzetes a pápánál panaszolta be, hogy megvalósította az ecsettel való káromkodást. Életmű-kiállítására 42 évet kellett várni. Interjú az egyik legnagyobb festőnk unokájával, Kováts Kristóffal.
A kormány évi 140 milliárd forintot fordítana a közoktatás fejlesztésére. Az új program többek közt megerősítené a kisgyermekkori fejlesztést, növelné a pedagógus szakma presztízsét, és tartalmilag is fontos változásokat hozhat. Aligha képzelhető el persze egy ilyen átfogó program széles politikai és szakmai konszenzus nélkül. Interjú Hiller István oktatási miniszterrel.
A prostituáltak meg vannak elégedve Bacsó Péter új filmjével, a Majdnem szűzzel. A nyolcvanéves rendező szerint a hatalmat leginkább az irritálja, ha kinevetik. Elárul néhány titkot A tanúról, és arról hogy miért tűrték el annak idején Aczélék a kritikus filmeket. Interjú.
Az ismert pszichológus szerint a demokráciát maga a demokrácia ítéli halálra. Ráadásul az 1920-as évektől kezdve a magyarokat leszoktatták a gondolkodásról. Ennek a levét isszuk ma is, amikor csak az érzelmeink alapján választunk vezért, ideológiát, és döntünk minden alapvető kérdésről. Interjú Ranschburg Jenővel.
Az úttörőmozgalom felszámolásával eltűntek a normális felnőttvilágra felkészítő gyermekközösségek. Ranschburg Jenő szerint többek közt ez az oka a fiatalkori erőszak elterjedésének. Pedig már az óvodában ki lehetne szűrni az antiszociális hajlamot. Interjú Ranschburg Jenővel, melynek második részét – ahol a demokráciáról és a politikai helyzetről beszélgetünk – holnap olvashatja.
A Pannonia Allstar Ska Orchestrának (PASO) hosszú idő után új lemeze jelent meg, amelynek lemezbemutató koncertjét szombat este tartják. Az együttes vezetőjével, Tóth Kristóffal (KRSA) többek közt arról beszéltünk, hogy miért is a ska a skinheadek kedvence, és hogyan koptatták le az ordas eszmét a műfajról.
Kisebb botrányt kavart, amikor kiderült, hogy a 2008. január végén induló Magyar Filmszemlének nem lesz nyitófilmje, így Tarr Béla filmjét sem ekkor vetítik. Tovább borzolta a kedélyeket, amikor kiderült, hogy várhatóan eltörlik a tavaly bevezetett újdonságot, azaz a zsánerfilmek fődíját. Herendi Gábor filmrendezőt, a szemletanács elnökét ezekkel a kérdésekkel szembesítettük.
Földes László szerint az ország morális állapota ma rosszabb, mint a kommunizmus alatt volt. A 30 éves Hobó Blues Band vezetője új lemezén énekli meg a kettészakadt országot. Hobó szerint nem ártottak neki Vikidál Gyula ügynöki jelentései. A zenész a FigyelőNetnek adott interjúban kifejti, ha tudott volna gitározni, nem szervez zenekart.
Mindenkinek jó az integráció, ha fel van rá készülve az iskola – vallja a Gyermekek Háza vezetője. Igenis lehet együtt tanítani ép társaikkal hallás-, látássérült, vagy akár Down-kóros gyerekeket. Lányi Marietta szerint a mai magyar iskolában sehol nem működnek a régi tanítási módszerek, szemléletváltásra van szükség.
Wow! – írta a BBC világzenei díjának zsűritagja a Napra zenekarnak, miután meghallgatta néhány számát. Később ő adta ki a Jaj, a világ! című albumot. A szombati lemezbemutató alkalmából Both Miklós énekes-gitárossal beszélgettünk Bartókról, a népzenéről és Jimi Hendrixről.
Az oktatási miniszter szerint a beindult reformok hatása az évtized végére már látható lesz. Hiller István a FigyelőNetnek leszögezte, nem személyes jellegű a vitája Magyar Bálinttal, s elmondta azt is, szükség lehet finomhangolásra a felsőoktatási tandíjban. Interjú.
Vekerdy Tamás szerint a mai magyar iskolát az épülettől az írástanításig gyerek nélkül találták ki. Ha a diák túl jól alkalmazkodik elvárásaihoz, megbetegedhet. Nincs értelme a rohanásnak, a tananyag bebiflázásának, mert annak jórészét úgyis elfelejtjük. Persze vannak azért jó példák, gyermekközpontú iskolák is Magyarországon.
A Sziget Fesztivál főszervezője arról beszélt a FigyelőNetnek, hogyan surrant vissza a legnagyobb szponzor a hátsó kapun, elmondta hogy miért nem jön a Rolling Stones, és hogy mennyibe kerülne a Red Hot Chilli Peppers. Ha nincs kedve olvasni, nézze meg a videónkat!
Koltai Lajos Este című filmje elég hűvös kritikákat kapott a vezető amerikai lapok ítészeitől, ám Koltai szerint nagyon jól fogadta a közönség. A rendező a FigyelőNetnek következő filmjéről is beszélt, valamint arról, hogy ezentúl nem ő lesz Szabó István operatőre.
Nem okoz koalíciós feszültséget az egyetemek privatizációjáról szóló elképzelés, noha az oktatási tárca és az MSZP egyelőre nem támogatja a javaslatot. Magyar Bálint szerint a szakképző iskoláknak is vállalkozásokat kellene indítaniuk. A fejlesztéspolitikai államtitkár a FigyelőNetnek elárulta, hogy mintegy 600 milliárd forint uniós pénz fordítható az oktatás fejlesztésére.
Lassan harminc éve zajlik és mond csődöt az a „Maratoni reform”, amely az oktatás problémáira próbál gyógyírt keresni. A március végén megalakult oktatási kerekasztal vitaanyagának társszerzője, Csapó Benő szerint az eddigi változások egy lépést jelentettek előre, de kettőt hátra.
A filmszemlén négy díjat is besöpört Ópium két ember zavaros pszichéjét próbálja ábrázolni. Az írózseni ihletet szeretne, az őrűlt viszont szeretné abbahagyni az írást. Mint Szász Jánostól megtudtuk, az sem biztos ki az őrült és ki a zseni.
Sándor Pál szerint az utóbbi években új erőre kapott a magyar film. A Ripacsok, a Szerencsés Dániel, a Régi idők focija rendezője 18 év után készítette el új játékfilmjét, a Noé bárkáját. Ez a film nyitotta meg a 38. Magyar Filmszemlét. A rendezővel új filmjéről, a szemléről, a fiatal filmesekről beszélgettünk.
Gyurcsány Ferenc nyugalmat ígért az oktatásban, de úgy tűnik a területen továbbra sem várható béke. Az operabotrány is folytatódik. Hiller Istvánt arról kérdezte a FigyelőNet, hol a nyugalom?
Esélyt nyújt a kulturális élet új szereplőinek vagy „rátámadt a kultúrára”? Vajon áthelyezte-e a hangsúlyt az elitkultúráról a közkultúrára? Magára haragította-e az intézmények vezetőit és a kulturális élet számos elismert szereplőjét? Kik álltak mellé, kik a szövetségesei? Interjú Bozóki Andrással a FigyelőNetnek.
