Szenes Zoltán volt vezérkari főnököt kérdeztük a NATO-erők készenlétbe helyezésének következményeiről.
A múlt héten ütöttek rajta az amerikai különleges erők az Iszlám Állam második „kalifáján”. A terrorvezér meghalt, a szervezet pedig egyelőre hallgat az utódról, ám a történtek valószínűleg nem változtatnak érdemben a megtépázott erejű csoport aktivitásán.
Kazahsztánban már sokan temetik a Nazarbajev-rezsimet, de a hatalom egyelőre csak újrarendezi sorait.
Az orosz-indiai kapcsolatok új kihívásokkal néznek szembe, miután a két ország legfontosabb partnerei – Kína és az Egyesült Államok – soha nem látott nagyhatalmi rivalizálásba kezdtek.
Az amerikai védelmi minisztérium nem szolgál biztató hírekkel az ISIS tevékenységéről, ugyanakkor a friss jelentéséből kiderül, hogy Donald Trump látványos kivonulási erőfeszítései ellenére az amerikai erők továbbra is jelen vannak Irakban és Szíriában.
Elapadtak a nemzetközi források, a gazdaság „a földbe állt”, súlyos aszály fenyeget, miközben az egész országban megerősödtek a terrorista hálózatok. A nyugati kivonulás óta az ENSZ az egyetlen nemzetközi szervezet, amelytől valamennyi segítséget remélhet a tálib kormány.
Előrehozott választást tartottak Irakban, melyen az általánosan tapasztalható pesszimizmus mellett is születtek meglepetések.
A pakisztáni titkosszolgálat vezetője váratlan látogatást tett Kabulban a hétvégén. A tálib vezetőkkel tartott találkozó rávilágított Iszlámábád meghatározó szerepére, de arra is, hogy a fundamentalista mozgalom továbbra is külső segítségre szorul. Eddig csak az ideiglenes kormány megalakításáig jutottak el.
Az afgán kormány kártyavárként omlott össze vasárnapra, az államfő valószínűleg Tádzsikisztánba menekült, a tálibok bevonultak a fővárosba. Mi lesz most Afganisztánban, és mire számíthat a világ a fundamentalista szervezettől az elkövetkező időben?
Az amerikai elnök és az iraki miniszterelnök megállapodott, hogy az USA katonái 2022 januárjától már csak tanácsadókként maradnak jelen a közel-keleti országban, a harcoló feladataik megszűnnek.
A Pegasus-ügy a Közel-Keleten is hullámokat ver, a hírek szerint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek iraki állami vezetőket és politikusokat hallgathatott le. Izraeli szoftverrel.
A Pegasus-botrány Indiában is viharokat kavar, az eddig azonosított személyek köre hasonló a máshol megfigyeltekéhez: akadnak köztük politikusok, újságírók, aktivisták, de külföldi szakemberek, sőt diplomaták is.
Az USA szeptember 11-ére ígérte csapatainak kivonását Afganisztánból, de a napokban az utolsó amerikai katonai is távozott a Kabul melletti Bagram légibázisáról.
Bár Oszáma bin Ládent épp egy évtizeddel ezelőtt likvidálták az amerikai kommandósok, halála cseppet sem csökkentette a dzsihadista terrorizmus erejét. A mostani megemlékezések leginkább a személyes életére fókuszálnak, semmint arra, milyen valódi hatást gyakorolt a Közel-Kelet szélsőséges csoportjaira.
Peking már rég ott van a régióban, de az USA kudarcából tanulva rendkívül óvatos.
A kivonulás lezárhatja a terrorizmus ellen vívott 20 éves háborút, amelynek inkább csak vesztesei, mint győztesei vannak. A valódi kérdés az afgán kormány túlélése lesz.
Történelmi utat tudhat maga mögött Ferenc pápa: háromnapos látogatása a terrorizmus és a polgárháború sújtotta Irakban reményt és figyelmet jelenthet a sokat üldözött keresztény közösségeknek, ám valószínűtlen, hogy megfordítaná a kedvezőtlen trendeket.
A trendek romlanak, amelynek egyik magyarázata, hogy a pandémia kevésbé érinti negatívan a terrorszervezeteket, mint a hatóságokat.
Még csak bő egy hónapja van hivatalban Joe Biden amerikai elnök, de máris bombázásra adott utasítást Szíriában. A célpontok iráni támogatású iraki síita milíciák voltak. Hogyan lehetséges, hogy miközben a Fehér Ház új urai a diplomácia visszatéréséről beszélnek, most mégis az erőszakhoz nyúltak?
Csütörtökön kisebb letartóztatási hullám kerekedett Németországban és Dániában, miután a hatóságok 14 embert gyűjtöttek be gyanús vegyi anyagok beszerzése miatt.
A Biden-adminisztráció számára Kína mellett Oroszország fogja jelenteni a legnagyobb kihívást az elkövetkező négy évben. A kétoldalú kapcsolatokban számos potenciális „akna” van, amelyek a feszültségek fennmaradásához, sőt növekedéséhez vezethetnek.
Túl van a szenátusi meghallgatáson Antony Blinken amerikai külügyminiszter-jelölt. Szavaiból úgy tűnik, néhány stratégiai kérdésben a sokat kritizált a Trump-adminisztráció külpolitikáját kívánja majd folytatni az új, demokrata kormányzat is.
A bécsi terrortámadás ismét megmutatta, hogy az Iszlám Állam jelentette veszély nem múlt el, legfeljebb átalakult. A növekvő veszélyre utaló jelek ráadásul ott voltak az osztrák statisztikában is.
Egy hónappal ezelőtt kezdődtek meg a harcok Hegyi-Karabahban, és most olyan változás előtt áll a térség, amelyre nem volt példa 30 éve. Az Örményország által támogatott karabahi védők katonai és területi veszteségei egyre súlyosabbak.
