Kína az elmúlt évtizedben alaposan ráijesztett az Egyesült Államokra, miután látványosan fejlesztette a haditengerészetét. Az USA válaszra kényszerül, és az már biztos, hogy nagyon sokba fog kerülni.
Az Egyesült Államok 2500-zal csökkenti katonáinak létszámát Irakban. De miért? Minden probléma megoldódott volna, vagy egyszerűen csak más tervei vannak az USA-nak?
A Fehér Ház kritikusai Oroszországnak tett gesztusként értékelik az amerikai fegyverek számának csökkentését Európában.
A koronavírus a katonákat sem kíméli. Az USA 2020-ra tervezett legnagyobb európai hadgyakorlatát ugyan még nem törölték el, de már csak csökkentett létszámmal vetnek be erőket.
A napokban az amerikai erők megkezdték a kivonulást Afganisztánból, miközben a helyi politikai elit látványosan kettészakadt. Lehet, hogy a táliboknak harc nélkül hullik az ölébe az ország?
Kérdés, hogy meddig. Ami biztos, hogy a török elnök nem akar újabb menekülteket Szíriából.
Eddig nem kapott kiemelt figyelmet, hogy a koronavírus – a lakosságszámhoz viszonyítva – arányaiban a legtöbb halálos áldozatot Iránban követelte. Mekkora a valós veszély a Közel-Keleten, ahol számos országban romokban hever a közegészségügy?
Sajátos tűzszünet lépett életbe Afganisztánban, ha működik, pénteken megköthetik a 2001 óta tartó végtelen háborút lezáró megállapodást.
Orosz és török bábáskodás mellett találkoztak a Líbiában szemben álló felek. Az esemény kudarccal zárult, a reményeket keresztül húzta Kalifa Haftar tábornok makacskodása.
A Forradalmi Gárda különleges egységét vezető tábornok kivégzése mögött a növekvő amerikai frusztrációk éppúgy felfedezhetők, mint a kaotikus iraki belpolitikai viszonyok. Az amerikai elnök akciója válaszút elé állítja Teheránt.
Tovább nőnek az amerikai védelmi kiadások: jövőre 738 milliárd dollárt költhet a Pentagon új haditechnikai eszközök beszerzésére, fizetésemelésre vagy éppen Ukrajna segélyezésére.
Törökország kész akár katonai intervencióra is a líbiai kormány oldalán, ha felkérést kap. Ez a lépés azonban katonai összecsapásokat jelenhetne az orosz érdekeket képviselő, hírhedt Wagner csoporttal.
Csak a nyilvános szócsaták miatt került az érdeklődés középpontjába a londoni NATO-csúcs, holott volt ennél fontosabb történés is.
Kétnapos tanácskozást tartanak Londonban a NATO-országok vezetői. Van miről egyeztetni: miközben a katonai együttműködés felívelőben, a politikai viták már a szövetség létét fenyegetik.
Mi lesz az Iszlám Állammal? Ki lesz az új vezető, és képes lesz-e egykori nagyságát visszaszerezni a szervezet Abu Bakr al-Bagdadi halála után?
Az amerikaiak elvesztették befolyásukat, Oroszország dominálja a térséget. A németek alternatív megoldással próbálkoznak.
A múlt héten hosszú börtönbüntetéseseket osztottak ki Párizsban egy csak nőkből álló dzsihadista sejt tagjainak. Történetük tele van fordulatokkal az interneten elszeretett feleségtől, véletlenül megkéselt fedett nyomozón át reményvesztett, boldogságot kereső fiatal lányokig.
Törökország szíriai inváziójával teljesen megváltoznak az erőviszonyok a közel-keleti országban. A kurd vezetés a szíriai kormánnyal keresi a kapcsolatokat, a Kreml hallgat, az Egyesült Államok felgyorsította a kivonulást.
Negyedik napja tart a török invázió Szíriában. Az USA megítélése romokban, humanitárius válság jöhet. Kaphatnak-e külső segítséget a kurdok? Kihasználva a káoszt, feltámad-e az Iszlám Állam?
A napok óta tartó tüntetések már több mint száz halálos áldozatot követeltek, a tiltakozás oka egyre inkább a korrupció és a szociális válság.
A művelet olyan képességeket tárt fel, amelyeket idáig nem nagyon láttunk a Közel-Keleten. Mi lehet Szaúd-Arábia és az USA válasza?
Donald Trump beírhatta volna magát a történelemkönyvekbe, ha sikerülnek a titkos tárgyalások, és lezárják Amerika leghosszabb, 2001. szeptember 11. óta tartó háborúját.
Ankara szíriai pozíciói gyengülnek, a Kremltől évek óta csak ígéreteket kapnak, hiába vásárolnak orosz fegyvereket és távolodnak amerikai szövetségüktől.
A litvániai bázison szolgáló magyar pilóták megismerkedhettek az orosz légierő színe-javával.
