Ali Makram Ghareeb / ANADOLU AGENCY / AFP
Nagyvilág

Keveset hallunk róla, de az Iszlám Állam ma is igen aktív

Az amerikai védelmi minisztérium negyedévente köteles jelentést tenni az Irakban és Szíriában az Iszlám Állam ellen folyó műveletek állapotáról. A legfrissebb dokumentum nem szolgál biztató hírekkel az ISIS tevékenységéről, ugyanakkor arra is rámutat, hogy Donald Trump korábbi elnök látványos kivonulási erőfeszítései ellenére az amerikai erők továbbra is jelen vannak mindkét országban.

Az Egyesült Államok 2014-ben indította el az Inherent Resolve elnevezésű katonai műveletét az Iszlám Állam ellen, amely a terrorszervezet jellegéhez alkalmazkodva nem csak egy országra koncentrálódik, hanem háromra: Irakra, Szíriára és Líbiára. Az idővel széles nemzetközi koalícióvá váló hadművelet a legutóbbi időkben már csak az előbbi két országra fókuszál, több mint 3400 katonát (és további 4500 kontraktort) állomásoztatva a térségben.

A Pentagon legfrissebb negyedéves jelentésének megállapítása szerint az Iszlám Állam Irakban némileg gyengült, a támadások száma csökkent, miközben néhány, magasan szervezett, szokatlanul komplex támadást is végrehajtottak. Szíriában ezzel szemben romlik a helyzet, a terrorszervezet aktivitása erősödött az elmúlt három hónapban, amely arra utal, hogy befolyásukat sikerült tovább növelni, elsősorban az Aszad-rezsim által uralt területeken.

Instabil béke Irakban

Az amerikai védelmi minisztérium anyaga nem csak azért érdekes, mert konkrét táblázatokat is tartalmaz a támadások számának változásáról, hanem azért is, mert bepillantást enged egy kicsit az amerikai–iraki kapcsolatokba. Jelenleg mintegy 2500 amerikai katona tartózkodik Irakban, nincsenek saját bázisaik, hanem mindenhol az iraki vagy kurd erőkkel dolgoznak együtt. Az elmúlt években az amerikaiak munkája elsősorban már csak a kiképzésre és a támogatásra fókuszált, konkrét katonai műveleteket nem hajtottak végre a terroristák ellen – legalábbis a hírek szerint. Jogilag még volt és lesz rá lehetőségük 2021. december 31-ig, akkortól ugyanis már csak tanácsadással és a hírszerzési együttműködéssel foglalkozhatnak, azaz a szerepkörük kizárólag támogató szintű lehet.

JOHN MOORE / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP Brit katonák köszönetet mondanak egy amerikai katonának, amiért elkísérte őket egy tetőtérre, nemzetközi zónára való kilátással Irakban 2021. május 29-én.

2021-ben az USA az Inherent Resolve művelet keretében nagyjából 710 millió dollárt tervez elkölteni a két országban működő biztonsági erők támogatására, ebből 200 millió jut Szíriába, 510 millió Irakba (s ennek nagyjából egyharmada a kurd peshmergákhoz). Fontos hozzátenni, hogy ezen kívül Bagdad és Erbil további katonai támogatásokból részesül (ez újabb 250 millió dollár évente), mivel a fenti összegek csak az Iszlám Állam elleni harcban résztvevő iraki és kurd erők működését és képességfejlesztését (rész)finanszírozzák.

Mivel gyakran éri kritika az USA-t, hogy mindig csak a biztonságra fókuszál, a jelentés kitér a humanitárius és fejlesztési segélyekre is. Megállapítható, hogy Irak és Szíria esetében is Washington kiadásai arányosak: Irakban mintegy 433 millió dollárt, Szíriában 1,3 milliárd dollárt biztosít az USA segélyekre, amelyek általában az ENSZ-en vagy más nemzetközi szervezeteken keresztül jutnak el a helyszínre. Ezekkel az összegekkel az Egyesült Államok a legnagyobb donor a támogató országok közül.

Az Iszlám Állam aktivitása Irakban továbbra sem elhanyagolható, a támadások számának csökkenése nem azt jelenti, hogy a megszűnés szélén állnának, vagy már csak hébe-hóba tudnának rajtaütéseket szervezni. A jelentés szerint idén július és szeptember között havi mintegy 40 támadást tudott végrehajtani a terrorszervezet, ezeknek a rajtaütéseknek a 43 százalékát kézifegyverekkel hajtották végre. A támadók előszeretettel robbantottak fel távvezetékeket egészen addig, amíg a kormány drónokat és hőkamerákat vetett be a megfigyelésre. Előfordult néhány igazán komplex, súlyos támadás is. Mint a hírekben is szerepelt: 2021 szeptemberében Kirkuk tartományban, amikor a terroristák egy rendőrőrsön ütöttek rajta, és előre aláaknázták az erősítés várható érkezési útvonalát is. A közel két órán tartó tűzharcban 13-an haltak meg.

Az aktivitás csökkenését jelzi, hogy a korábbi hónapok átlag 8–10 légicsapásával szemben júliusban egy, augusztusban csak két támadást hajtottak végre a koalíciós erők vadászbombázói Irakban. Ez a passzivitás persze kapcsolatban állhat azzal is, hogy október elején voltak az előrehozott parlamenti választások, amelyek biztosítása érdekében az iraki hadsereg és a rendőrség jelenléte fokozódott az egész országban, így elképzelhető, hogy a terroristák csak kivártak, és a télen folytatódik minden elölről. Ezt majd a következő, 2022. februári jelentésből tudjuk meg, ami a 2020. október–decemberi időszakot fogja feldolgozni.

Kapcsolódó
Több száz áldozattal járó tiltakozások után megerősödött a jelenlegi hatalom Irakban
Előrehozott választást tartottak Irakban, melyen az általánosan tapasztalható pesszimizmus mellett is születtek meglepetések.

A Pentagon jelentése azért is érdekes, mert nem csak az Iszlám Államról, hanem az iraki biztonsági erők helyzetéről is bőven kapunk információt. Az anyag meglepően kritikus megállapításokat is tartalmaz, amelyek legalább segítenek megérteni, miért is van szükség továbbra is 2500 amerikai és még ki tudja, hány szövetséges támogatási-mentorálási jelenétére. Például gondot okoz továbbra is a műveletek tervezése, a légitámogatások életszerűtlenül bürokratikus kérése és végrehajtása.

Ali Makram Ghareeb / Anadolu Agency / AFP Elpusztult szarvasmarha a Daesh/ISIS támadásait követően Degesman falu felett, az iraki Kirkuk déli részén, 2021. augusztus 31-én.

Szíria: romló helyzet

Az Egyesült Államok Szíriában továbbra is 900 katonát állomásoztat az ország keleti, az iraki határhoz közeli részein. Ezeknek a katonáknak a feladatuk a szíriai kurdok milíciájának támogatása és az Iszlám Állam elleni harc. Ez több okból is problémás. Egyrészt persze az USA-nak semmilyen nemzetközi jogi érve nincs arra, hogy milyen alapon is tartózkodnak ott a katonái. Régen még mondhatta, hogy hatalmi vákuum alakult ki, és a biztonság szavatolása miatt mentek oda, de mára az Aszad-rezsim jelentősen megerősödött, és a szíriai kurdok is kénytelen-kelletlen összebútoroztak velük a török fenyegetés miatt (ami ellen Donald Trump nem volt hajlandó megvédeni a kurdokat, ezért fordultak Damaszkuszhoz és az oroszokhoz).

A másik probléma elsősorban a jelenlét hatékonyságával van. A terroristák ugyanis nem tisztelik a kurd/amerikai és a szíriai/orosz befolyási övezeteket, és az azt elválasztó Eufrátesz folyót, ezért szabadon hajtanak végre akciókat, vagy vonulnak vissza mindig arra a területre, ahol nagyobb biztonságban érzik magukat. Ez a jelenség viszont arra enged következtetni, hogy az Iszlám Állam fegyveresei a korábbinál nagyobb biztonságban érzik magukat a Damaszkusz által ellenőrzött területeken, mert a Pentagon mostani jelentése alig tartalmaz konkrétumokat a saját, azaz a kurdok által ellenőrzött területeken kimutatható aktivitásról. Sajtóhírekből persze követhető, hogy a terroristák valóban Kelet-Szíria déli, a lakott területektől távol eső részeire vették be magukat, ahonnan vakmerő támadásokat hajtanak végre a Palmyra és a Deir ez-Zór között közlekedő katonai konvojok ellen. A kurd területeken elsősorban kőolaj- és földgázvezetékek ellen hajtanak végre robbantásos támadásokat.

Az amerikaiak számára külön gondot jelent az al-Hool tábor, ahol az Iszlám Állam legyőzése során összegyűjtötték az elmenekült vagy megölt terroristák feleségeit és gyerekeit. Korábban a nyugat rendszeresen foglalkozott ezeknek az embereknek a sorsával, mivel sokan máig radikálisak maradtak, és az európai kormányok nem akarják hazaengedni őket, bár ehhez joguk lenne. Voltak olyan államok, amelyek csak a gyerekeket engedték haza, voltak olyanok, amelyek inkább megvonták az állampolgárságot az asszonyoktól, és az eset súlyosságától függően voltak, akiket hazaengedtek szigorú ellenőrzés mellett. A táborban a mai napig majd 60 ezren élnek összezsúfolódva, és az Iszlám Állam női szimpatizánsai a körükben kiemelkedően aktívak. Az év elején annyira elharapóztak a gyilkosságok, hogy a szíriai biztonsági erőknek tisztogató műveletet kellett indítani, ennek eredményeként július és szeptember között már „csak” 19 gyilkosság történt. Az Iszlám Állam szimpatizánsai segélyeket küldenek be a táborba, ugyanakkor a szervezet számos tagot kicsempésztetett onnan. Az igazán elkötelezett, szélsőséges nők egy kis csoportja valóságos belső diktatúrát épített ki a tábor egy részében, ahol folyik a gyerekek agymosása és az „elhajló” nők megbüntetése, kényszerítése. Az európai kormányok minimális mértékben folytatták a hazatelepítést, a legnagyobb számban levő iraki és szíriai fogvatatottak közül csak néhány százan térhettek haza megfelelő biztonsági ellenőrzés után.

Miért nem lépnek fel aktívabban a szíriai kurd erők ez ellen? Egyrészt nincs elég erőforrásuk vagy katonájuk, ha úgy tetszik. Ami és aki mozgósítható katonai feladatokra, az jelenleg azon a frontvonalon van, ahol a kurdok a török hadsereggel és a vele szövetséges szíriai milíciákkal néznek szembe. Recep Tayyip Erdogan török elnök folyamatosan napirenden tartja azt a tervét, hogy megtámadja a Hábur-folyó partján fekvő Tell Tamert és a környező területet, ezzel szélesítve ki saját katonai jelenlétét visszaszorítva ezzel a kurd erőket. Ez már azonban az orosz érdekeket is zavarja, manapság Moszkva az egyetlen, amely képes politikai erővel és a szíriai katonai jelenlétével visszatartani Ankarát attól, hogy meginduljon a kurdok ellen.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.