Vincze Miklós

Az origami-művészet új csúcsát egy fiatal svéd férfi érte el.

A Rákos-patak mentén feküdt betonfenekű medence és épületei ugyan eltűntek, egy vékony töltés azonban még ma is emlékeztet az ezrek által látogatott fürdőre.

Szőke Gábor Miklós pillanatok alatt vált a magyar művészvilág egyik legtöbbet foglalkoztatott alakjává, aki falécekből, majd fémlapokból készített munkáival tűnik fel úton-útfélen. De mi a titka?

Csak egy nappal később, kihűlve, és lehetetlenül sok pénzért érkezik meg, de a palesztinok szerint ettől még épp úgy megéri.

A váci Forte gyár nyolcvanöt éven át volt a magyar fotótörténet fontos része. Épületei azóta üresen állnak, egy darabkájuk néhány hete azonban már a Kálvin térnél él tovább.

A kevesek által látható textilképeket a kabátok belső oldalán viselték, remélve, hogy az azokon lévő lények és hősök ereje költözik beléjük.

Feltéve, ha megvalósult volna a szocializmus alatt műemlékek tömegét megvédő, számos vidéki város rendezését irányító Vákár Tibor egy korai terve.

Az 1817-ben, a Belváros szívében született, egykor felbecsülhetetlen értékű műkincseket is rejtő palota 2022 végén nyithatja meg a kapuit.

A kalandvágyó férfi előbb magyar, majd afgán katonaként, detektívként, sőt, tűzoltóként is szolgált, mielőtt még miniszterré vált volna.

A két éve született látványtervek előrevetítik, hogy mivé válhat egy védendő érték, ha az álmok kellő hátszelet kapnak.

A koronavírus-járványnak a reklámiparra is óriási hatása van, és nem feltétlenül úgy, ahogyan azt elképzelnénk.

A zsúfolt lakónegyedekben egyre kevesebb tér jut a szellős parkoknak és fáknak, egy Milánóból indult ötlet viszont épp erre hozott megoldást. Ma már világszerte épülnek hasonló épületek, mostmár Budapesten is.

Dantétól a bicikliken és a Peugeot-úttörőkön át a szocializmus első nagy irodaházprojektjéig. Egy, a Városligetre néző földdarab fél évszázados, fordulatokkal teli története.

Három svábhegyi villa, három történet: az egyikük hosszú pusztulás után a happy end felé tart, a másik kettő sorsa kétséges.

A századfordulón elektromos árammal nem csak a mindent gyógyító csodaszereket, de az ételt is jobban el lehetett adni.

Úgy gondolta, hogy ez a legegyszerűbb módszer.

A századfordulóra kialakított három szanatórium a szocializmusban kórházzá vált, tizenhárom éve azonban üresen áll. Most talán rendeződhet a sorsa, de kérdés, hogyan óvják majd meg a Városligeti fasor 9-13. értékeit.

A jövőre 85. születésnapját ünneplő épület ma újra úgy fest, mintha éppen csak átadták volna.

Trianon 100 című sorozatunkban ezúttal azt mutatjuk be, hogy 1920 után nemcsak villamosok, üzletkirakatok és mindennapos használati tárgyak, de házfalak, virágbetűk és üzletbelsők is visszhangozták a reményt erősítő szavakat.

A Basamalerca név titkára az erdélyi magyar nyelvész és egyetemi tanár, Szilágyi N. Sándor mutatott rá.

Az átalakulás jól mutatja: a Nagykörút képének szigorú keretek közé szorítása halaszthatatlan ügy.

A Rákosi-éra végén kerültünk a legközelebb a rendezés jogának elnyeréséhez, de az olimpiát már a Kádár-rezsimben bonyolíthattuk volna le.

A felállványozott székház előtti konténerben jelentek meg a darabokra tört faragott kődíszek. Az épületet húsz éve újították fel, a munkákat akkor komoly szakmai díjjal is elismerték.

A bódéváros helyén született, a Liget-projekt szimbólumának szánt pavilonok egyikét márciusban bontották vissza, még több embert vonzó fejlesztést ígérve.