Politikai thriller lett Heinz-Christian Strache 2017-es kábítószermámoros éjszakájából. Koncepciós eljárásról, politikai bosszúhadjáratról beszélnek, amelyben tanúkat fizettek le és fenyegettek meg, és az egész ügy mögött feldereng a korrupció gyanúja és a szerencsejátékbiznisz.
A Budapesten élő Nikola Gruevszki macedón exkormányfő és egykori pártja az afgán menekültek befogadása ellen kampányol, miközben a szkopjei baloldali kormányt a tálibokéhoz hasonlítja.
A koronavírus-járvány negyedik hullámának beindulásával, illetve az ettől való félelemmel magyarázható, hogy számos európai országban az oltások kötelezővé tételét latolgatják, vagy már azzá is tették egyes foglalkozási csoportok számára. Mindez nem kevés tiltakozással jár.
Felmerült a gyanú, hogy a cseh kormányfő szabálytalanul gazdagodhatott.
Harminc éve liberális a gazdaságpolitikájuk, oligarchák nélkül a kisvállalkozásokra és a digitalizációra építenek. Az észtek 1991-ben még 31 százalékkal elmaradtak tőlünk fejlettségben, 2020-ra viszont már másfélszer nagyobb az előnyük az egy főre jutó GDP-t nézve. Hogy alakulhatott ez így?
Ami jelenleg Bulgáriában zajlik, az Budapestről szemlélve is rendkívül tanulságos: egy autoriter irányba fejlődő kormányt úgy buktatott meg az ellenzéke, hogy a helyzet egyre zűrzavarosabb lesz.
Gyűlölték a kurucok az első osztrák hírlapot, de most, alapítása után több száz évvel, a konzervatív kancellár megpróbálja kivéreztetni a Wiener Zeitungot, a világ egyik legrégebbi napilapját. Sebastian Kurz lépése a brüsszeli Politico szerint az osztrák sajtó orbanizációjának kezdetét jelentheti.
Újságírók lejáratása, lehallgatások, kormánypárti focihuligánok, gyilkosságok, Európa legnagyobb „fűültetvénye”, önfeljelentő államfő – zajlik az élet Szerbiában. Ám a Balkánon csak egy biztos: a maffialeszámolások háttere ritkán derül ki, főleg, ha a politikát is belekeverik.
Eddig úgy tudtuk, Szijjártó Péter külügyminiszternek ad tanácsokat, most céget is alapított Magyarországon Nikola Gruevszki.
Elképesztő kavarás zajlik az olasz belpolitikában: az események az európai radikális jobboldalt is érintik. Kérdés, hogy jól jön-e a magyar kormánypártnak az, hogy repedezni látszik az olasz és a lengyel populista jobboldal együttműködése európai szinten.
Budapesten beszélt 2017-ben az izraeli kormányfő arról, hogy beavatkozott a kiberbiztonsági piac működésébe. Bár azóta megbukott, Izraelben most egymást faggatják a miniszterek az NSO nevű cég kémszoftvereinek eladásáról.
Dinamizálta a lengyel közéletet Donald Tusk hazatérése. Az Európai Néppárt leköszönő elnöke rögtön átrendezte az ellenzék erőviszonyait, miközben a Kaczysnki-féle kormánypártot kimondottan radikalizálta.
A magyaroknak is tanulságos lehet, mi történik most Bulgáriában egy olyan választás után, amelynek eredményeként megbukott egy sokáig kormányzó, korrupcióval vádolt „konzervatív” párt, miközben az ellenfelei megosztottak.
Déli határainkon harminc éve két jugoszláv tagköztársaság kikiáltotta a függetlenségét. Szlovéniában és Horvátországban június 25-ét ünneplik a függetlenség napjaként, de valódi önállóságukat csak később érték el. Sikeres volt számukra ez a három évtized?
Egy magyarul alig tudó, a kérdéseket papírról felolvasó szlovén újságíró kérdezte a külügyminisztert.
A svéd történelemben először bizalmi szavazáson bukott meg a stockholmi kormány. A meccs még nem lefutott, a bukott szocdemek akár új koalíciót is farigcsálhatnak a szétforgácsolt pártokból. Ám ha a részsikert kihasználja a kormánybuktató szélsőbal, akkor sikerülhet kormányra juttatnia – nem magát, hanem a szélsőjobbot.
Meghússzorozódtak a magyar befektetések Szlovéniában: előbb a kormányközeli média szállt be a Fidesz-barát szlovén SDS pártsajtójába, majd az SDS kormányra jutásakor feltűnt a TV2 is. A harmadik hullámban az OTP és a Mol nyomul. Ám a jobbos szlovén koalíció inog, az erősödő ellenzék gyarmatosításról beszél, magyar érdekeltségű médiacégeket fel is jelentettek.
Állítólagos ügynökmúlt, visszaélés EU-támogatással, a vírusválság hibás kezelése és külpolitikai hibák – kevés olyan dolog akad, amivel nem vádolják a cseh kormányfőt. Andrej Babis ugyan túlélte a bizalmatlansági indítványt a napokban, de hamarosan jön a parlamenti választás, amely megpecsételheti a sorsát.
Új választások lesznek vagy csak személycserék? – ez a kérdés Ausztriában, miután hamarosan vádat emelhetnek hamis tanúzásért Sebastian Kurz néppárti kancellár ellen. Ám a kisebbik koalíciós partner olyan gyenge, hogy érdekében áll minél tovább hatalmon tartani a botránysorozatba keveredő kormányfőt.
Orosz csapatok az ukrán határon, fehéroroszok lengyeleket fogdosnak össze, Putyin Bident teszteli. Elemzők Belarusz orosz bekebelezésének és a Kreml ukránellenes akcióinak esélyeit latolgatják.
Zuzana Caputová államfő csütörtökön kinevezte az új szlovák kormányt, de a „vakcinaválságnak”, amely északi szomszédunk politikai életét egész márciusban megbénította, még nincs vége. Az új kormány ugyanis hiányos, az egyik jelöltet épp az elnök torpedózta meg az utolsó pillanatban.
Inog Matovic szlovák miniszterelnök széke, miután koalíciós partnerei egymás után mondanak le miniszteri posztjukról, és az államfő is távozásra szólította fel őt. A válság közben a magyar pártok éppen szövetségre léptek egymással.
Ausztriában tombol a politikai botrány, amelynek részeként újabb és újabb kapcsolatokra derül fény az osztrák pártok és a Novomatic cég között.
Ausztriában nem nyugszik a Gernot Blümel pénzügyminiszter körül egyre burjánzó botrány, a tárcavezetőnél már házkutatást is tartottak. Az eset miatt a nagyobbik osztrák kormánypárt, így maga Kurz kancellár is komoly bajban van, és ez már látszik a közvélemény-kutatásokban is.
