Nyert az ellenzék, de nem lesz könnyű kormányt alakítania Prágában. Andrej Babis, aki eddig kormányozta Csehországot, számíthat a beteg köztársasági elnökre, illetve megpróbálhatja fellazítani az ellenzéki koalíciót. Egyelőre az utóbbira nincs sok esélye, de a számtalan eljárásjogi probléma egy ideig még hatalmon tarthatja az Orbán Viktorral barátkozó cseh milliárdost.
Nemzetközi szervezetek tiltakoznak, külföldi politikusok és újságírók aggódnak, szlovén zsurnaliszták és pártok protestálnak – a média ledarálását egy Orbán-látogatás ürügyén mégis folytatja a ljubljanai kormány.
Az osztrák kancellár szombaton lemondott, de talán csak átmenetileg. Sebastian Kurz ugyanis pártelnök maradna és frakcióvezető lenne, illetve egyik közeli hívét jelölné kormányfőnek. Ám az újabb botrányok nemcsak a koalíciós partner, a Zöldek, hanem az ÖVP számára is tehertétel lehet, így hosszabb távon is kérdéses a politikus jövője.
Orbán Viktor új szövetségese, Giorgia Meloni szélsőjobboldali pártja indította a római helyi választáson Mussolini fasiszta diktátor unokáját, aki a legtöbb voksot söpörte be az egyéni jelöltek közül. Ám a polgármesterről még nem döntöttek, három másik nagyvárosban pedig a baloldal áll jobban, így nem beszélhetünk valódi jobboldali áttörésről Olaszországban.
Már katonákat is be kell vetni a brexit miatt kialakult hiánygazdasági állapotok miatt, pedig még nem is hajtották végre az EU-ból való kilépés utáni legdrasztikusabb intézkedést. Az Egyesült Királyság így is káosz felé közelít.
Nem jött el Budapestre a lengyel miniszterelnök, mivel nem akart belefutni cseh kollégájába. A háttérben az áll, hogy Prágának sikerült keresztülvinnie az Európai Bíróságon, hogy számára kedvező döntés szülessen egy határmenti lignitbányáról szóló vitában. A lengyelek emiatt a V4-es együttműködésből is kivonhatják magukat átmenetileg.
Az osztrák sajtó szerint „emberközeli”, Pestről nézve inkább „krumpliosztogató” populista kommunisták győztek Ausztria második legnagyobb városában.
Politikai thriller lett Heinz-Christian Strache 2017-es kábítószermámoros éjszakájából. Koncepciós eljárásról, politikai bosszúhadjáratról beszélnek, amelyben tanúkat fizettek le és fenyegettek meg, és az egész ügy mögött feldereng a korrupció gyanúja és a szerencsejátékbiznisz.
A Budapesten élő Nikola Gruevszki macedón exkormányfő és egykori pártja az afgán menekültek befogadása ellen kampányol, miközben a szkopjei baloldali kormányt a tálibokéhoz hasonlítja.
A koronavírus-járvány negyedik hullámának beindulásával, illetve az ettől való félelemmel magyarázható, hogy számos európai országban az oltások kötelezővé tételét latolgatják, vagy már azzá is tették egyes foglalkozási csoportok számára. Mindez nem kevés tiltakozással jár.
Felmerült a gyanú, hogy a cseh kormányfő szabálytalanul gazdagodhatott.
Harminc éve liberális a gazdaságpolitikájuk, oligarchák nélkül a kisvállalkozásokra és a digitalizációra építenek. Az észtek 1991-ben még 31 százalékkal elmaradtak tőlünk fejlettségben, 2020-ra viszont már másfélszer nagyobb az előnyük az egy főre jutó GDP-t nézve. Hogy alakulhatott ez így?
Ami jelenleg Bulgáriában zajlik, az Budapestről szemlélve is rendkívül tanulságos: egy autoriter irányba fejlődő kormányt úgy buktatott meg az ellenzéke, hogy a helyzet egyre zűrzavarosabb lesz.
Gyűlölték a kurucok az első osztrák hírlapot, de most, alapítása után több száz évvel, a konzervatív kancellár megpróbálja kivéreztetni a Wiener Zeitungot, a világ egyik legrégebbi napilapját. Sebastian Kurz lépése a brüsszeli Politico szerint az osztrák sajtó orbanizációjának kezdetét jelentheti.
Újságírók lejáratása, lehallgatások, kormánypárti focihuligánok, gyilkosságok, Európa legnagyobb „fűültetvénye”, önfeljelentő államfő – zajlik az élet Szerbiában. Ám a Balkánon csak egy biztos: a maffialeszámolások háttere ritkán derül ki, főleg, ha a politikát is belekeverik.
Eddig úgy tudtuk, Szijjártó Péter külügyminiszternek ad tanácsokat, most céget is alapított Magyarországon Nikola Gruevszki.
Elképesztő kavarás zajlik az olasz belpolitikában: az események az európai radikális jobboldalt is érintik. Kérdés, hogy jól jön-e a magyar kormánypártnak az, hogy repedezni látszik az olasz és a lengyel populista jobboldal együttműködése európai szinten.
Budapesten beszélt 2017-ben az izraeli kormányfő arról, hogy beavatkozott a kiberbiztonsági piac működésébe. Bár azóta megbukott, Izraelben most egymást faggatják a miniszterek az NSO nevű cég kémszoftvereinek eladásáról.
Dinamizálta a lengyel közéletet Donald Tusk hazatérése. Az Európai Néppárt leköszönő elnöke rögtön átrendezte az ellenzék erőviszonyait, miközben a Kaczysnki-féle kormánypártot kimondottan radikalizálta.
A magyaroknak is tanulságos lehet, mi történik most Bulgáriában egy olyan választás után, amelynek eredményeként megbukott egy sokáig kormányzó, korrupcióval vádolt „konzervatív” párt, miközben az ellenfelei megosztottak.
Déli határainkon harminc éve két jugoszláv tagköztársaság kikiáltotta a függetlenségét. Szlovéniában és Horvátországban június 25-ét ünneplik a függetlenség napjaként, de valódi önállóságukat csak később érték el. Sikeres volt számukra ez a három évtized?
Egy magyarul alig tudó, a kérdéseket papírról felolvasó szlovén újságíró kérdezte a külügyminisztert.
A svéd történelemben először bizalmi szavazáson bukott meg a stockholmi kormány. A meccs még nem lefutott, a bukott szocdemek akár új koalíciót is farigcsálhatnak a szétforgácsolt pártokból. Ám ha a részsikert kihasználja a kormánybuktató szélsőbal, akkor sikerülhet kormányra juttatnia – nem magát, hanem a szélsőjobbot.
Meghússzorozódtak a magyar befektetések Szlovéniában: előbb a kormányközeli média szállt be a Fidesz-barát szlovén SDS pártsajtójába, majd az SDS kormányra jutásakor feltűnt a TV2 is. A harmadik hullámban az OTP és a Mol nyomul. Ám a jobbos szlovén koalíció inog, az erősödő ellenzék gyarmatosításról beszél, magyar érdekeltségű médiacégeket fel is jelentettek.
