Nagyvilág

Szélsőséges erők profitálhatnak a franciaországi diáklázadásokból

Kiran RIDLEY / AFP
2026. október 6., Párizs: középiskolások tüntetnek a Pantheon közelében az országos tiltakozási hullám részeként jobb tanulási körülményeket követelve.
Kiran RIDLEY / AFP
2026. október 6., Párizs: középiskolások tüntetnek a Pantheon közelében az országos tiltakozási hullám részeként jobb tanulási körülményeket követelve.
Szeptember óta hatalmas, erőszakos diáktüntetések zajlanak Franciaországban. A demonstrációk kiváltó okai között – az oktatás alulfinanszírozottságán és az osztályok zsúfoltságán túl – ott van az általános frusztráció is. Az események hamar erőszakos fordulatot vettek, amiért egyesek a migráns hátterű fiatalokat, mások a baloldalt, megint mások a kormányt és a rendőrséget hibáztatják. A háttérben felsejlenek az ország egyre romló gazdasági mutatói, az állam fokozatos eladósodása is. Vajon sikerül-e Macronnak úrrá lennie a helyzeten? Ha nem, akkor Le Pen vagy a baloldal profitál inkább a jelenlegi káoszból?

Békés tüntetésből diáklázadás

Rohamrendőrökkel csaptak össze tüntető diákok Franciaországban, ahol több mint 700 iskolában zavarták meg a tanítást a tiltakozók. A mozgalom szeptember 21-én indult el a Párizshoz közeli Créteil kisváros Saint-Exupéry Gimnáziumában, majd gyorsan országossá vált.

Kezdetben a diákok békés demonstrációkat tartottak, például „elfoglalták” az iskolákat, és egyfajta sztrájkként megakadályozták az oktatást. A rendőrség sokszor aránytalanul keményen lépett fel az akkor még nagyrészt békés tüntetőkkel szemben: előfordult, hogy egy-egy blokádot erőszakkal oszlattak fel, sőt könnygázt is bevetettek a gyerekekkel szemben. Az események így aztán gyorsan eszkalálódtak.

11 fotó

A tiltakozás nem maradt békés keretek között: gyújtogatásokra került sor, a diákok rendőröket dobáltak meg, közvetlen fizikai összecsapásokra is sor került – ezeknek több sebesültje is lett. Másnapra már 400 iskolában voltak tiltakozó megmozdulások.

Szeptember utolsó hetében következett be a zavargások egyik legdrámaibb epizódja: Nantes-ban a diákok felgyújtották az egyik középiskolát.

A zavargások jellemzően a szegényebb városokban, városrészekben koncentrálódnak, és sok helyen egybevágnak a migráns hátterűek által nagyobb arányban lakott negyedekkel. Különösen erős a mozgalom a külvárosi nyomornegyedekben. Saint-Denis kirívó eset: a Párizson kívül elhelyezkedő alvóváros – Franciaország egyik legszegényebb és migránsok által legnagyobb arányban lakott települése –, lett az erőszak egyik központja.

A kerület baloldali, afrikai migráns hátterű polgármestere, Bally Bagayoko nemcsak a tüntető diákok mellé állt, de újságíróknak azt is kijelentette, hogy bizonyos esetekben „az erőszak indokolt lehet”, és a diákoknak „joguk van hibázni”. Igaz, hozzátette: ezt a legjobb elkerülni, amikor pedig szolidaritásból meglátogatta az egyik tüntetést, maga kezdte el oltani poroltóval a tüzet, amit a diákok többsége megtapsolt.

Firas Abdullah / Anadolu / AFP Saint-Denis polgármestere a tüntetők és rohamrendőrök összecsapása közben az oktatási körülmények javítását követelő demonstráción 2026. október 6-án Párizsban.

A lapunk által megkérdezett Soós Eszter Petronella politológus, egyetemi adjunktus óvatosságra int annak kapcsán, hogy túlságosan a migrációval kössük össze a történetet:

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik