Nem sokan emlékezhetnek már néhai Pálinkás Györgyre, az egykori Legfelsőbb Bíróság egykori, talán legkiválóbb bírójára. Az ő tárgyalásán történt egyszer, hogy az ügyész azt mondta vádbeszédében, hogy „ezért a súlyos bűntettért valakinek felelnie kell”. Pálinkás azonnal közbeszólt: „Nem valakinek, hanem a valódi bűnösnek kell felelnie.”
„Körmendi gyilkosság – döbbenetes fordulat” címmel közölte a BorsOnline dr. Lépold Józsefné írásszakértő állítását: „nem az igazi tettest ítélték el”.
Csak az éjjeli baglyok vehették észre, hogy Navracsics Tibor péntek hajnalban Alaptörvény módosítási indítványt nyújtott be az Országgyűléshez.
A „jereváni rádió” jelentette, hogy Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal.
A sajtó, az és az elektronikus egyaránt, sokadszor foglalkozik a bírák kényszernyugdíjazásával. Magam is többször írtam már a témáról és igyekeztem meggyőzni az olvasót, hogy itt jóval többről van szó, mint „néhány” – pontosan 247 – bíró egyéni szociális problémájáról.
Kaposvári kolléganőm megnyerte munkaügyi perét, a bíróság visszahelyezte állásába a 62 éves kora miatt kényszernyugdíjazott bírónőt.
A munkaügyi bíróság jogellenesnek ítélte a köztársasági elnök és a Kaposvári Törvényszék felmentő határozatát.
Mi is történt 2012. január 1-jén? Hatályba lépett az a törvény, amely megváltoztatta az eleddig jól bevált ombudsmani rendszert.
Csatáry László július 18-a óta van házi őrizetben Budapesten. Háborús bűntettek, illetve a legújabb szlovák beadvány szerint emberiesség elleni bűntett elkövetésével is gyanúsítják.
A Fővárosi Törvényszék a mai napon kiadott közleményében „visszautasítja a Sukoró-ügy kapcsán megjelent valótlan nyilatkozatokat és írásokat.
Az SG.hu internetes újság adott ma hírt arról, hogy „a világ legnagyobb sporteseménye a számítógépes bűnözőknek is lehetőséget teremt a rosszindulatú támadások elkövetésére.”
Az alább közzétett nyílt levél előzménye köztudott: az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette azt a törvényt, amelynek alapján több mint kétszáz bírót felmentettek tisztségéből.
Handó Tünde a Magyar Narancsnak azt nyilatkozta, sajnálatosnak tartja, ha “nagy tekintélyű bírók olyan kezdeményezésekkel élnek, ami jogi nonszensz.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért petíciót tett közzé a bírói függetlenségért, melynek szövege alább olvasható.
Évek óta kezdünk hozzászokni, hogy amikor egy rendkívül súlyos bűncselekmény történik, újra meg újra előkerül a halálbüntetés örökzöld témája.
Ne higgyük azt azonban, hogy bárki is közülük visszakerülhet eredeti beosztásába!
Tündér-Magyarországnak mára tündér-, pontosabban tündekirálynője született. Egy olyan tündekirálynő – földi nevén dr. Handó Tünde –, aki a tündérekhez illően a jövőbe lát.
Diadal vagy vereség? A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Klubrádió ügyében hozott elsőfokú ítéletet. Ez a mostani per a Klubrádiót megillető 92,9 MHz-es frekvencia sorsáról szól.
Szeretem a TASZ-t, vagyis a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő civil szervezetet. Azért szeretem őket, mert gyakran választják ki teljes biztonsággal azokat az ügyeket, amelyeket – sem jogvédőként, sem civil szervezetként – nem érdemes pártfogásukba venni.
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában
Minden vádlott ugyanazt a foglalkozási szabályt szegte meg? Lehet-e négy vádlott felelősségének ára évre, napra, percre pontosan azonos? Minden eljárási szabályt betartott a bíróság? Pótmagánvád alapján lesz-e még újabb vádlottja a tragédiának?
Ki felel három fiatal lány haláláért? Mi váltotta ki a pánikot valójában? Miért volt ilyen szokatlanul gyors és rövid nyomozás az ügyben? Rendezvény-szervező-e az, aki csak bérbe ad egy ingatlant?
Jogászként és magánemberként is az az érzésem, hogy átestünk az adatvédelmi ló másik oldalára.
Ahogy azt Rejtő Jenő megmondta: nem lehet minden pofon mellé egy rendőrt állítani.
