Közélet
Fotó: Marjai János / 24.hu

Egy nagy különbség biztos van Tiborcz István és Habony Árpád között

Habony Árpád, Orbán Viktor nem hivatalos tanácsadója közszereplő, míg Orbán veje, Tiborcz István, az ország 32. leggazdagabb embere egy friss Kúria-döntés alapján nem az. Az ügynöktörvény definíciója túl szűk, más jogi definíció meg nincs. Mi fontosabb, a sajtószabadság vagy a közszereplők érzékenysége?

2003-ban alkotta meg a parlament „az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról” szóló törvényt, köznapi nevén az ügynöktörvényt. Ez az egyetlen olyan hazai jogszabály, amelyik definiálja a közszereplő fogalmát, igaz, ez is azzal a megszorítással, hogy a definíció kizárólag „e törvény alkalmazásában” értendő. E szerint „közszereplő: az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította”.

Nem véletlen, hogy az ügynöktörvény szűkre szabta a közszereplők körét, hiszen a célja csak a titkosszolgálati tevékenység feltárása volt, ráadásul lehetőleg a legszűkebb körben. Nem kell hosszas magyarázat ahhoz, hogy az idő meg az élet rég meghaladta a közszereplő fogalmának ilyen szűk értelmezését.

2012-ben a Kúria még arról hozott jogegységi döntést, hogy a nyilvános helyen szolgálatot teljesítő személy – rendőr, fegyőr – nem minősül közszereplőnek, ezért beazonosítható képmása vagy hangfelvétel róla csak a hozzájárulásával hozható nyilvánosságra. 2015-ben azonban részben az új Polgári törvénykönyvre, részben az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozva hatályon kívül helyezte saját korábbi döntését. A jogelméleti megközelítésen kívül volt a változtatásnak gyakorlati oka is: számos rendőr és fegyőr látott kiegészítő kereseti lehetőséget abban, hogy személyiségi jogainak megsértése miatt pert indított, ha intézkedése közben felismerhető kép készült róla.

De miért is fontos, pontosabban miért lenne fontos, hogy tudjuk, ki számít közszereplőnek? Mindenekelőtt azért, mert egy közszereplőnek akár személyiségi jogi, akár büntető perben többet kell eltűrnie, mint egy „átlagos” polgárnak.

Tavaly az Alkotmánybíróság pontosította a közszereplői minőség megállapításának szempontrendszerét a következők szerint: „a megváltozott társadalmi viszonyok, különösen a telekommunikáció terjedése nyomán a közszereplői kör bővülése figyelhető meg, így olyanok is közéleti viták alakítójává válhatnak, akik korábban nem tartoztak a közszereplő fogalmába”. Hozzátették, „a közszereplői minőség megállapítása mindig egyedi mérlegelés kérdése”. Indokolásuk szerint „jellemzően nem az a meghatározó, hogy az érintettnek mi a státusza, hanem az, hogy a közügyeket érintő nyilvános vitában önkéntes elhatározása folytán vált-e a közélet alakítójává”.

Mindezt a Hajdú Péter és Puzsér Róbert közötti per kapcsán mondták ki. Hajdú Péter televíziós műsorvezető azért perelte be Puzsér Róbertet, mert az egy közösségi portálon azt írta róla, hogy pszichopata és „zavaros körülmények között” jutott köztévés szerződésekhez, ráadásul – írta Puzsér – a Hajdú által indított több per „egy médiapszichopata jogi terrorja”. A bíróságok mindkét fokon elutasították Hajdú keresetét, megállapították, hogy Puzsér csak véleményt nyilvánított, Hajdúnak pedig mint közszereplőnek nagyobb a tűrési kötelezettsége, mint egy nem közszereplőé. Az AB egyetértett a bíróságok döntésével, mondván, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ilyen esetben nem korlátozható.

Fotó: Bielik István / 24.hu
Fotó: Bielik István / 24.hu

Habony Árpád több menetben is próbálkozott azzal, hogy kimondassa a bírósággal, ő nem közszereplő. Egyebek közt a Jobbikot perelte be a „Ti dolgoztok, ők lopnak” feliratú plakátjai miatt, amelyeken az ő arcképe is szerepelt. A bíróság elutasította Habony arra irányuló keresetét, hogy megsértették a személyiségi jogait, és ő mint nem közszereplő ezt nem köteles eltűrni. A döntés indokolása szerint „nem attól közszereplő valaki, hogy a nyilvánosság elé lép, hanem hogy olyan tevékenységet végez, ami azzá teszi”. Márpedig Habony fideszes politikusok bevallása szerint is régóta tanácsokat ad a kormánypárt vezetőinek.

Ennek tükrében nehezen érthető, hogy ugyanakkor a Kúria legutóbbi döntése szerint Tiborcz István miért nem közszereplő. A Célpont című televíziós műsor stábja próbálta kideríteni, milyen céghálózat rejtőzik a Tiborczhoz kerülő kastélyok felvásárlása mögött. Ennek során az egyik cégnél botlottak bele Tiborcz Istvánba, akit az utcán szólított le a riporter. Bemutatkozott, elmondta, honnan jött és mit akar, eközben Tiborcz azt is látta, hogy a kamera veszi őket. Ennek ellenére a Kúria szerint Tiborczot magánemberként szólították meg, nem volt abban a helyzetben, hogy a felvett anyag nyilvánosságra hozásáról döntsön és a vele készített riport „nem volt nélkülözhetetlen a műsor hitelességéhez”.

Idézzük csak újra a bíróság indokolását arról, hogy Habony miért közszereplő: mert „olyan tevékenységet végez, ami azzá teszi”.

Orbán Viktor veje immáron a 32. helyen van a 100 leggazdagabb magyar listáján, az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF vizsgálta a Tiborczhoz is köthető Elios nevű cég korrupciógyanús ügyeit, Tiborcz maga is meglehetősen sokat szerepel a nyilvánosság előtt, az állami hírügynökség fotót tett közzé az esküvőjéről, látható volt az is, amint a Magyarországra rejtélyes körülmények között került, majd kastélytulajdonossá vált (azóta elhunyt) Ghaith Pharaon ügyvédjével találkozik. Nehezen állítható, hogy ne szolgálná a közérdeket, hogy miként kerül ilyen hatalmas vagyon a miniszterelnök családjához. Az meg végképp nem a Kúria feladata lenne, hogy arról döntsön, mi kell vagy nem kell egy oknyomozó műsor hitelességéhez. Ennek eldöntését egyszerűen meg kellene hagyni a sajtónak.

Fotó: nrlpak.com

Van persze egy határ, amelyet közszereplők esetében is tilos átlépni. Egy közszereplőt sem lehet emberi méltóságában megsérteni, különösen nem valótlan állításokkal. Hernádi Judit színésznő például évekkel ezelőtt egy bulvárlap ellen indított személyiségi jogi pert, mert a kiadvány – valótlanul – azt állította róla, hogy magánéleti problémái miatt az alkoholhoz nyúlt. Ráadásul a címlapra egy olyan fotót tettek, amelyen egy pezsgőspohár van a művésznő kezében. Hernádi megnyerte a pert, a lapnak fizetnie kellett. Hasonlóan végződött az a per is, amelyet Alföldi Róbert indított ugyancsak egy bulvárlap ellen, amelyik a színész-rendező szexuális életében vájkált. A sérelemdíj megítélése mellett a bíróság arra is kötelezte a lapot, hogy több napilapban fizetett hirdetésben kérjen bocsánatot a művésztől.

A Habony-ügy kapcsán idézett felfogás – a tevékenység tesz valakit közszereplővé – egyre elfogadottabbá válik a bírói gyakorlatban.

Az talán sohasem volt vitás, hogy egy politikus, egy bíró, egy színész közszereplő. De bárki lehet az, aki nyilvánosan részt vesz a közéletben, és/vagy véleményt formál a közügyekben.

A Polgári törvénykönyv megfogalmazása szerint „a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja”. Ebből egy dolog világos: a közügyek vitatása alapjog. De hogy mit jelent a szükséges és arányos mérték, az elég nehezen értelmezhető, különösen egy polgári perben. Az meg végképp nagyon képlékeny határ, hogy ki és mikor érzi úgy, hogy megsértették az emberi méltóságát.

És már az is Szabó Máténak, az alapvető jogok biztosának, illetve végső soron az Alkotmánybíróságnak köszönhető, hogy nem került még egy szigorító feltétel a törvény szövegébe. Az eredeti szövegezésnek még az is része volt, hogy a közszereplő személyiségi jogait csak „méltányolható közérdek” esetében lehessen korlátozni. Emiatt fordult Szabó Máté az Alkotmánybírósághoz, a bírák pedig (igaz, csak 8:7-es többségi döntéssel) Szabó indítványának helyt adva kimondták, hogy ez a plusz feltétel alaptörvény-ellenes, mert a szólás- és sajtószabadság indokolatlan korlátozását jelentené.

Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt /MTI – Marjai János / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.