Közélet
lady justice scales

Csókosok bírósága

dr. Sándor Zsuzsa
dr. Sándor Zsuzsa

2019. 02. 04. 11:03

Esztergomi székhellyel létrejön a Közigazgatási Felsőbíróság, amelyhez hét – Budapesten, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Veszprémben alakuló – közigazgatási törvényszék tartozik. Vajon kinek és miért van szüksége erre az igazságügyi minisztertől függő új bírósági rendszerre, amelynek létrejöttét az ellenzék alkotmánybírósági beadvánnyal próbálja megakadályozni.

Tartok tőle, hogy amikor az „egyszerű állampolgár” arról hall, hogy átalakítják a bírósági rendszert, hogy létrehozzák a közigazgatási bíróságokat és a Közigazgatási Felsőbíróságot, megvonja a vállát és arra gondol: mit bánom én, hányféle bíróság működik, miért érdekelne ez engem? Ezt a törvényt ugyanazon a botrányos parlamenti napon fogadták el, amikor az úgynevezett „rabszolgatörvényt”. Az igazi, mély felháborodást ez utóbbi váltotta ki és – talán nem is véletlenül – elterelve a figyelmet a bíróságokról szóló legalább olyan veszélyes, ha nem még veszélyesebb döntésről.

A joggal nem foglalkozó polgár jószerivel nem is nagyon tudja, hogy életének szinte minden területét átszövi a közigazgatás.

Amikor megszületik, a születési anyakönyvi kivonatát, amikor meghal a halotti bizonyítványát egy közigazgatási hatóság állítja ki. Ha építkezni akar, a közigazgatástól kapja – vagy nem kapja meg – az építési engedélyt. Közigazgatási hatóság dönt az adó- és vámügyeiről, a szociális segélyéről, a nyugdíjáról, a táppénzéről, a gyámügyekről. De a közigazgatás körébe tartozik a rendőrség jó néhány döntése is, például az, amikor betilt egy tüntetést. Közigazgatási ügyek a választással kapcsolatos döntések, a közbeszerzések, a közérdekű adatok megismerhetőségének kérdései, a médiaügyek és még sorolhatnám.

Ugye belátható, hogy nagyon nem mindegy, melyik és főként milyen bíróság mondhatja ki a végső szót akkor, amikor a közbeszerzéseket csak egyes kiválasztott cégek nyerhetik meg, amikor az úgynevezett köztelevízió nem korrekt tájékoztatást, hanem kormánypropagandát folytat, ha a választási bizottság rosszul számolja meg a szavazatokat, vagy netán még a csalás gyanúja is felmerül, vagy amikor a rendőrség indokolatlanul tilt be egy tüntetést.

Nem mindegy, milyen az a bíróság, amely az adóvitáinkról, a nyugdíjunkról, vagy egyéb olyan ügyeinkről dönt, ahol a gyenge polgár áll szemben az erős államhatalommal.

A rendszerváltást követően fontos lépés volt a közigazgatási bíróságok létrehozása. A cél éppen az volt, hogy a polgár és az állam közti vitát független bíróság döntse el. Ezt a célt szolgálta még az a 2013-as módosítás is, amikor a Fidesz-kormány – az egységes bírósági szervezeten belül – kiemelte a közigazgatási- és munkaügyi bíróságokat, az e jogterületekre specializálódott bírók részvételével. A rendszer működésével nem is volt semmi baj, ezt több korabeli nyilatkozat is megállapította. A közigazgatási- és munkaügyi bíróságok az egységes bírósági rendszer részei voltak, ugyanazokkal az ítélkezési szintekkel: helyi bíróságok, törvényszékek és bizonyos esetekben a Kúria. Ha ez így volt, már pedig így volt, akkor vajon mi szükség volt arra, hogy az egységes bírósági rendszert most egyszer csak szétbombázzák és egy teljesen új konstrukciót hozzanak létre?

Mint mindig, az ördög most is a részletekben rejlik. Hogy ezt jól megértsük, vizsgáljuk meg először, kikből lehetett eddig bíró és kikből lehet majd ez után! A bírói állásra pályázatot kell benyújtani és ezeket a pályázatokat különböző megadott szempontok alapján pontozzák. Eddig lényeges szempont volt a bíróságon eltöltött gyakorlat, a bírói tapasztalat.

Mostantól egy közigazgatási bíró kinevezésekor az államtitkári, a minisztériumi főosztályvezetői vagy akár a parlamenti képviselői tapasztalat ugyanannyi, sőt több pontot ér, mint a bíróként, illetve a bíróságon eltöltött idő. Az Igazságügyi Minisztérium ugyanis úgy módosította a pontozási rendszert, hogy a pályázatoknál előnyt élvezzenek azok a hivatalnokok, állami tisztviselők, akiknek – értelemszerűen – fikarcnyi bírói gyakorlatuk sincsen.

De nemcsak a bírói gyakorlatuk hiányzik, hanem a bírói mentalitásuk is.

Az állami tisztviselők olyan hivatalokban, minisztériumokban, adóhivatalban, önkormányzatokban dolgoztak, ahol a főnök utasításait  kellett végrehajtani, és ahol – nem ritkán – a szakmai tudásnál jóval többre becsülik a lojalitást. És bár a bíróságon szocializálódott jelenlegi közigazgatási bírák kérésükre átkerülhetnek az új közigazgatási bíróságokra, mégis az lesz a tendencia – lásd az említett pontozási rendszert – hogy idővel ők lesznek kisebbségben a hatalomhoz lojális volt hivatalnokokkal szemben.

De lépjünk egy jókora szinttel feljebb!

Vajon mennyire lesz független az a bíró, akinek a karrierje, előmenetele, egész „bírói léte” a kormány egy miniszterétől függ? Trócsányi László igazságügyi miniszter épp a napokban kérte ki magának a „politikai hisztériakeltést”, ami szerinte az új közigazgatási bíróság létrehozása körül zajlik, ám egyetlen olyan meggyőző érvet sem hallottunk tőle, amely azt támasztaná alá, hogy ez az új bíróság független lenne a kormánytól, a kormány miniszterétől.

Budapest, 2018. november 9.
Trócsányi László igazságügyi miniszter a nemzeti kiválósági jogászösztöndíjasok szakmai napján a minisztériumban 2018. november 9-én.
MTI/Bruzák Noémi
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Vajon mit számít az az érve, hogy a miniszter a parlamentben interpellálható? Na és? Emlékszik bárki olyan jelenetre az elmúlt nyolc évben, amikor egy miniszter a neki feltett kérdések súlya alatt összeroppant és lemondott volna? De akár csak arra is, hogy a Fidesz-többségű parlament ne fogadta volna el egy miniszter bármilyen válaszát? Trócsányi arra is hivatkozik, hogy az ő bíróságot felügyelő munkáját olyan törvényi garanciák övezik, amelyek biztosítják az új közigazgatási bíróság függetlenségét. Sajnos ebből egy szó sem igaz. A miniszter dönt a bírák kinevezéséről, előmeneteléről, fegyelmi ügyeiről, ő a vezetők munkáltatója és nem utolsó sorban nála van a kassza kulcsa, azaz az egyes bíróságok költségvetéséről is ő dönthet.

Igaz, a törvény létrehozta az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsot, amelyre a miniszter úgy hivatkozik, hogy ez a testület ellenőrizheti az ő döntéseit. De ismét itt az ördög az ő részleteivel.

Ennek a nyolctagú testületnek mindössze négy tagja bíró, a másik négy az ügyvédi kamara, az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség és a parlament igazságügyi bizottsága által kijelölt személy.

Döntést pedig úgy is hozhatnak, hogy a bírói- és nem bírói oldalról csak hárman-hárman vannak jelen. Azt ez alapján talán magyarázni sem kell, hogy három olyan tagja van ennek a testületnek, akikről joggal feltételezhető, hogy egy vitában a kormány érdekeit képviselik. Ráadásul a testületnek csak véleményezési joga van, amelyet a miniszter nem is köteles figyelembe venni.

Hogyan fér ez össze az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásával, amely szerint „a bírák kiválasztása és előmenetele kérdésében illetékes hatóságnak a kormánytól és a közigazgatástól függetlenek kell lennie”? De ne is hivatkozzunk holmi „ajánlásokra”, amikor a saját Alaptörvényünk is tartalmazza: „a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik”. Az pedig ugyebár azt jelenti, hogy a három hatalmi ág: a törvényhozó (parlament), a végrehajtó (kormány) és a bírói hatalmi ág egymástól függetlenül működik. Ez egy normális demokrácia legfontosabb alapelve.

Van-e arra bármilyen magyarázata akár Trócsányinak, akár a parlamentnek, hogy miközben kikérték a Velencei Bizottság véleményét, azt be sem várva, a december 14-i botrányos parlamenti ülésen szélsebesen átverték a törvényt? Vagy van-e magyarázata Áder János köztársasági elnöknek arra, hogy sem törvényalkotási szempontból, sem a törvény tartalma alapján egyetlen aggálya sem volt akkor, amikor képes volt aláírni ezt a törvényt? Ahelyett, hogy azt vagy visszaküldte volna az országgyűlésnek, vagy az Alkotmánybírósághoz fordult volna.

Ez a bíróság dönt majd tehát minden olyan politikailag vagy gazdaságilag kényes ügyben, amelyben a Fidesz és kapcsolt részei érdekeltek. Külön bíróság a „csókosok” érdekében. Attól tartok, az ilyen módon létrehozott Közigazgatási Bíróság az utolsó nagy döfés a demokratikus jogállam testén.

(A szerző nyugalmazott bíró)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73863493, Orb·n Viktor miniszterelnˆk a 21. ÈvÈrtÈkelıjÈn elmondta, hogy nˆvelni szeretnÈ a sz¸letÈsek sz·m·t Magyarorsz·gon, ezÈrt hÈtpontos csal·dvÈdelmi akciÛtervet jelentett be. Orb·n azt mondta, ez a v·lasza a bev·ndorl·sra, ugyanis szerinte Br¸sszel, Soros Gyˆrgy Ès a baloldal migr·nsokkal akarja el·rasztani EurÛp·t., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.