75 évvel ezelőtt született, 50 éve lépett az irodalmi pályára és lassan 10 éve már, hogy nincs köztünk Esterházy Péter, a magyar kortárs irodalom megkerülhetetlen alakja. De vajon kilépett-e mostanra a szerzői purgatóriumból?
Egy év múlva már nem fogunk rájönni, hogy a ChatGPT írt-e valamit. A könyviparnak is muszáj reagálnia a tempóra, amit a mesterséges intelligencia diktál. Nyáry Krisztián szakértőket kérdezett erről a Buksóban.
„Határmezsgyéken buckáról buckára ugrándozom” – így látja magát Saly Noémi, a Buksó új epizódjának vendége, akit Budapest-, irodalom- és kávétörténészként is aposztrofálhatnánk, de ő inkább művelődéstörténészként tekint magára.
Hajós András olvasási szokásairól – és azok hiányáról – beszélgetett Nyáry Krisztiánnal, aki aztán szakértőkkel járt utána, miért egyre nehezebb Jókait olvasni.
A podcast jubileumi közönségtalálkozóján Szabó T. Anna, Dragomán György és Szegő János mellett a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter is ajánlott néhány könyvet.
Évtizedek óta dédelgette a gondolatot, de úgy tűnt, soha nem fog elkészülni Grecsó Krisztián aparegénye. Mi mindennek köszönhetően született meg mégis? A Buksóból ez is kiderül.
Két művészettörténésszel két új kötetről beszélget Nyáry Krisztián a Buksóban: Barki Gergely a Galimberti házaspár tragikus történetéről számol be, Molnos Péter pedig arról mesél, miért jutnak a nagy művészek fontos festményei a múzeumokba.
Nyáry Krisztián vendége Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítója, valamint Nádori Gergely, aki könyvet írt az iskola történetéről.
Nyáry Krisztián vendége Ács Dániel volt, aki cikksorozatot tervezett írni a Radnóti-kultuszról, de könyv lett belőle.
Kemény Zsófi Nyáry Krisztiánnak mesél új könyvéről, és arról, hogy milyen kihívásokkal kénytelenek megküzdeni a korabeliek a társkeresés és a szexualitás kapcsán.
Milbacher Róberttel második tudománynépszerűsítő irodalmi kötete kapcsán Petőfi realitást mellőző, ám annál pikánsabb lánykéréseiről, és Vörösmarty erotikus gondolatairól is beszélget Nyáry Krisztiánnal a Buksóban.
Kiss Judit Ágnes szerint éppen az önirónia szokta megvédeni attól, hogy végtelenül giccses és pátoszos legyen. Erről, valamint női öregedéshez köthető előítéletekről, az elmúlás nehézségeiről és a kortárs irodalom világáról is mesél Nyáry Krisztiánnak.
Nyáry Krisztián és Kordos Szabolcs beszélgetéséből kiderül, mi a közös Krúdy vagy Ady otthonaiban, a magyar főváros és Bécs között egykor közlekedő hidroplánban, egy budai bunkerben született világháborús túlélőben és a Westend bevásárlóközpontban.
Spiró György a Buksóban mesélte el Nyáry Krisztiánnak, hogy 42 évvel Az imposztor első megjelenése után mit javított ki benne, de a koronavírus-járvány idején született drámáiról is részletesen beszél, és azt is elmondja, miért tartja Molière-t óriási pasasnak.
Dr. Szabó Csaba, a világ egyik legtöbbet idézett gyógyszerkutatója az orvosbiológiai kutatások szövevényes világáról írt könyvet. Nyáry Krisztiánnak a tudományos publikációk átláthatatlanságáról, a csalások természetéről és a megkérdőjelezhető kutatási gyakorlatokról is mesél a Buksóban.
Az elmúlt két évben nyolc kötete jelent meg Nádasdy Ádámnak, a két legújabbat pedig a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon fogják bemutatni. Híresen jó humoráról, Petri Györgyről, az angol nyelvről, valamint arról is mesél, miért szereti, ha külön biztatják arra, hogy lírát írjon. Buksó Nyáry Krisztiánnal.
Tóth-Zsiga Borbála Macskakaparás című regénye egy harmincas nőről szól, aki pszichiátere tanácsára örökbe fogad egy macskát, ám hamar kiderül, hogy nem volt jó ötlet. Nyáry Krisztiánnal a a mentális betegségek ábrázolhatóságáról is beszéltek.
Csapody Kinga nemcsak a hazai, de a nemzetközi gyermekirodalmat is behatóan ismeri, éppen ezért az aktuális trendekről, olvasási szokásokról, az olvasástanulás hazai és külföldi tradícióiról, valamint arról is mesél, miért fontosak a mesék. Buksó.
Öt kontinens 57 országának szemszögén keresztül mutatja be, 1700-nál is több képpel Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász és fotós az első világháború történetét és mai emlékezetét. Vele beszélget Nyáry Krisztián a Buksóban.
Rieder Gábor művészettörténész Victor Vasarely és Fajó János közös alkotói útjáról szóló kötetéről kérdezi a szerzőt Nyáry Krisztián a Buksóban. Az op-art magyar származású világsztárjának hazai fogadtatásáról és Kassák Lajosról is szó esik az új epizódban.
A nyolc éve megjelent Orgia óta Zoltán Gábor behatóan foglalkozik a nyilas korszak pokoli, ám megkerülhetetlen eseményeivel, a nemrég megjelent Ólomszív is ezeket dolgozza fel kevésbé megterhelő stílusban. Nyáry Krisztián beszélgetett a szerzővel.
A moly.hu Magyarország legnagyobb olvasásnépszerűsítő közösségi felülete, 390 ezernél is több felhasználóval. A portál alapítója, Nagy Bence azt is elmondja, hogy lehet, hogy mindössze két főállású munkatársa van. Buksó Nyáry Krisztiánnal.
Alkotói munkafolyamatokról, szöveg és képek összefonódásának lehetőségeiről, pokolról és mennyországról is kérdezte Nyáry Krisztián Rakovszky Zsuzsát, akit nemrég a magyar irodalom egyik legnagyobb élő költőjének nevezett Grecsó Krisztián.
Etikátlan volt-e Márquez fiai részéről, hogy apjuk akarata ellenére kiadták posztumusz a könyvét? Valóban döcög itt-ott a szöveg? És mit csinált a legendás író 1957-ben Budapesten? Buksó Nyáry Krisztiánnal.
