Orbán Viktor már a választások előtt is élesen támadta a jegybank vezetését. A minap pedig, a kormány első száz napját értékelve azt mondta készakarva: a kétmilliós bérplafon a „legelegánsabb magyar bankárra” is vonatkozik, „akkor is, ha Brüsszelbe szalad panaszkodni”. Karvalits Ferenccel, a Magyar Nemzeti Bank alelnökével beszélgettünk. FN-interjú.
A Demszky-érát záró interjúnk második, befejező részében szó esik a Margit híd különös körülmények között zajló felújításáról, egy új liberális pártról, az SZDSZ dicstelen pusztulásáról, valamint Kunczéról, Retkesről, Bajnairól, Gyurcsányról, Lendvai Ildikóról.
Kétrészes interjúval zárjuk a húszéves Demszky-érát. Az elsőben Tarlósról, Hagyóról, Százmilliós Eleonóráról és Gergényi főkapitányról beszél a városvezető. Meg arról, hogy a botrányok idején sem jutott eszébe önként megválni a hivatalától. Egyebek mellett azért, mert “dolgozik körülöttem ötven ember, akiknek addig szól a megbízásuk, a szerződésük, ameddig én hivatalban vagyok”. A második részt holnap olvashatják.
Azzal lehet zavarba hozni, ha megkérdezik tőle: tavasszal hogyan jött össze a szociknak az egymillió szavazat. Amúgy azon kevés MSZP-s polgármesterek egyike, akinek van némi esélye megtartani hivatalát. Interjú.
Pártalapításon töri a fejét az SZDSZ egykori alapítója, aki nyolc éve vonult vissza a politizálástól. Felvetődött, hogy már most ősszel indul a főpolgármesteri posztért, de végül úgy döntött, kivár. Állítja, nem az SZDSZ-t akarja átfestett logó alatt újraindítani.
Kritika alig érte tizenkét éven át tartó ÁSZ-elnöksége alatt, az új Országgyűlés mégsem hosszabbította meg a mandátumát. Kapott helyette más megbízatást számosat. Egyebek mellett tagja az MLSZ elnökségének, valamint elnöke a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felügyelőbizottságának. Szabadabban beszél, mint pár hónapja. Például azt mondja: a Valutaalap Nagy Testvérként viselkedett magyarországi tárgyalásain.
A Lehet Más a Politika frakcióvezetője ígéri, ciklusfelezőre kormányképessé teszi pártját, 2014-ben pedig “adott esetben” leváltják az Orbán-kormányt.
Schmitt Pál köztársasági elnökké emelése, de még inkább a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat törvénybe iktatása és kifüggesztetése ellenszenvet vált ki, és ami még veszélyesebb: nevetségessé teszi a kormányt. Azt pedig Voltaire óta tudjuk, hogy az irónia öl. Így gondolja Gerő András történész, aki mindezek ellenére azt mondja: drukkol Orbánéknak, hogy a fontos kérdésekre is találjanak jó válaszokat.
Kiszelly Zoltán politológus szerint a Fidesz szeme előtt Göncz Árpád, “Árpi bácsi” képe lebegett, amikor jelöltet keresett a köztársasági elnöki szerepre.
A minap megkereste őt az LMP egyik vezetője: indulna-e független főpolgármester-jelöltként az őszi választáson. Nemet mondott, pedig – a szocialisták borítékolható támogatását is bírva – eséllyel vehette volna fel a harcot Tarlós István ellen.
A mismásoló, döntésképtelen, anarchikus demokrácia, az esztelen pazarlás és a zavarosban halászás felszámolását várja az új kormánytól. Ráadásul önkorlátozást. Nehéz mix.
A volt miniszterelnök szerint két-három baloldali párt nagyobb eséllyel venné fel a harcot Orbán ellen, mint a mai, belharcoktól sújtott MSZP. A három megálmodott vezető: Gyurcsány, Mesterházy és Szili. Interjúalanyunk beszélt arról is: harminc-negyven százalék esélyt ad arra, hogy jön egy új gazdasági válság, ami szanálja az eurót.
