Az Óbudai Waldorf Iskolában megnéztük, hogyan viselik a diákok, ha ugyan csak néhány percre is, de egy vak ember bőrébe kell bújniuk. A NemÁrt program keretében a gyerekeknek egy sérült és egy ép táncos közösen mutatja meg, miként juthatunk el az elfogadástól a befogadásig.
A közelmúltban több fideszes politikus is úgy fogalmazott, szükség lenne a pedagógusbérek emelésére. Ám amíg a pedagógus-életpályamodell nem változik, addig valódi béremelésről sem lehet szó, így pedig esélytelen, hogy megoldódjon az egyre súlyosabbá váló tanárhiány.
Eltöltöttünk egy délutánt a csörögi tanodában, ahol egyéni fejlesztésekkel és csoportos foglalkozásokkal azon dolgoznak, hogy az idejáró gyerekek a képességeinek megfelelően továbbtanulhassanak és egy valódi közösséghez tartozhassanak.
Egy győri pedagógus nem hajlandó elkészíteni az életpályamodell által rákényszerített portfóliót. Döntésével nincs egyedül: sok tanár mára inkább más munkalehetőség után néz, mivel 2022-ben portfólió hiányában elköszönhetnek a közalkalmazotti státuszuktól.
Az egyik héten az A-K kezdőbetűs nevű hallgatóknak, míg a másikon az L-Z-seknek kell bemenniük.
Ellátogattunk az Oltalom Sportegyesület egyik edzésére, ahol a többi közt megtudtuk, miként lehet a focival rávenni a hátrányos helyzetű gyerekeket arra, hogy angolórára járjanak.
A négyéves Olívia az egyetlen gyermek Magyarországon, akinél az orvosok CTNNB1 szindrómát diagnosztizáltak. Anyukája, Petra az Instagramon enged betekintést mindennapjaikba, nemrég pedig úgy döntött, érzékenyítő mesekönyvet ad ki, hogy minél többen nyitottabbá válhassanak az olyan gyerekek iránt, akik, kicsit, vagy akár nagyon is, mások, mint a többiek.
Egy év telt el az elcsalt fehérorosz elnökválasztás óta, a tüntetések lecsengtek, a Lukasenka-rezsim pedig minden áron igyekszik megszilárdítani hatalmát. Egy fehérorosz nő lapunknak a többi között arról mesélt, hogy milyen a közhangulat most az országban, és milyen jövőkép él bennük.
A busz Horvátországban nyaraló magyar turistákat hozott haza. A balesetben a sofőr is életét vesztette, nyolcan sérültek meg súlyosan, a könnyebb sérültek között gyerekek is vannak.
Nemrég jelent meg Az esernyőcsapat kalandjai, az első magyar képregény, amely különböző idegrendszerű fiatalokról és fiataloknak szól. Az egyik szerzővel többek közt az ötlet megszületéséről, a társadalmi hatásairól és a nem neurotipikus gyerekek „szuperképességeiről” is beszélgettünk.
A többi oltóanyag esetében a megfelelő antitest-szinttel nem rendelkezők aránya lényegesen alacsonyabb.
A melegellenes pedofiltörvény számos tekintetben diszkriminálja az LMBTQ közösséget, köztük a fiatalokat is. Az ADOM Diákmozgalom négy tagja arról mesélt lapunknak, hogyan érinti őket a törvény elfogadása, milyen tapasztalataik vannak az iskolai felvilágosítással, továbbá arról, milyen atrocitások érték őket korábban.
A pedofiltörvényként emlegetett homofób jogszabály jócskán megnehezítheti az LMBTQ fiatalok életét, illetve a körülöttük lévő, segíteni akaró felnőttek munkáját is.
Már elmúltak azok az idők, amikor arról lehetett beszélni, hogy hiány van természettudomány szakos tanárokból. Mára már sok helyen egész egyszerűen nincsenek. Hogyan jutottunk el idáig, mik a rendszer legnagyobb problémái, és mi lenne a megoldás?
A koronavírus-járvány jócskán megviselte a gyerekeket és a velük foglalkozó szakembereket egyaránt, az UNICEF Magyarország ezért igyekszik tenni azért, hogy az iskolában minden eddiginél tudatosabban kezeljék a mentális egészség témakörét.
Újra kinyitottak az iskolák, ami sok gyermek életébe boldogságot hozott, másoknak viszont traumatikus élményt okozott. A Vadaskert Alapítvány igazgatójával többek közt arról beszélgettünk, milyen hatással volt a gyerekekre a járványhelyzet, illetve hogyan lehet feldolgozni az elmúlt hónapok nehézségeit.
A Láthatatlan Tanodában 2015-ben feltették a kérdést a növendékeknek, milyen jövőt képzelnek el maguknak, majd nemrég ugyanezt a kérdést szegezték nekik. Az egyik tanodás lánynál jártunk, akivel többek közt arról beszéltünk, miként változtatja meg a józsefvárosi lányok és fiúk életét a tanoda, illetve mit köszönhetnek a segítőiknek a gyerekek.
A Motiváció Műhely szegedi tanodája az iskolákhoz hasonlóan egyik napról a másikra volt kénytelen átállni online működésre a koronavírus-járvány miatt. A tanoda egyik mentorával és mentoráltjával a tapasztalataikról beszélgettünk.
Az innovációs tárca büszkén hirdeti, hogy egyre nagyobb arányban tanulnak tovább a diákok technikumokban a gimnáziumok helyett. Szakértőkkel, egy szakképzésben jártas igazgatóval és egy korábbi szakoktatóval arra kerestük a választ, miért egyre vonzóbb a szakképzés, illetve tényleg a diákok javára válhat-e ez az elmozdulás.
Hejőkeresztúron, a IV. Béla Általános Iskolában húsz éve vezették be a Komplex Instrukciós Programot, ami megváltoztatta a gyerekek mindennapjait. K. Nagy Emese igazgatóval eltöltöttünk egy napot az intézményben, amelynek ország-világ csodájára jár.
Hétfőn kinyitottak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai. Szülők és tanárok beszámolói alapján van, ahol jól működik a hibrid oktatás, de helyenként minden eszközzel nehezítik az otthon maradó gyerekek tanulását, a pedagógusok pedig sokszor erőn felül igyekeznek segíteni ezeknek a diákoknak.
Hosszas variálás után hétfőn végül az alsó tagozaton újraindul a jelenléti oktatás az iskolákban. Mit tehetnek azok a szülők, akik nem szeretnék visszaküldeni gyermeküket a tanterembe, és kell-e félni attól, hogy osztályozóvizsgára kötelezik őket?
A miniszterelnök szerint csak fokozatosan és óvatosan haladhatunk.
A 21 Kutatóközpont és a Pedagógusok Szakszervezete közös kutatásából az is kiderült, hogy a tanárok nemcsak magukat, hanem a diákjaikat is féltik a hétfőn induló jelenléti oktatásban.
