Hétfőn hat hét után visszatértek az alsó tagozatos diákok az iskolapadba, és kinyitottak az óvodák kapui is. „A kormány mindent megtett az iskolák biztonságos nyitásáért” – mondta hétfő reggel Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Orbán Viktor miniszterelnök április 9-én bejelentette, hogy a jó előre eltervezett április 19-i nyitás a középiskolásokra nem vonatkozik, majd néhány nappal később már arról tájékoztatott, hogy a felső tagozatosoknak is marad a digitális oktatás. A nyitást széles körű tiltakozás kísérte: szakmai szervezetek, szülők és pedagógusok is nagy számban jelezték, hogy a harmadik hullám miatt nem tartják biztonságosnak a köznevelési intézmények nyitását.
Megtörtént a bölcsődei, óvodai és iskolai dolgozók, pedagógusok soron kívüli oltása. Az óvodák és az iskolák újranyitására ők is védetté válnak
– tette közzé megnyugtatásként vasárnap a kormány a Facebookon, miközben a pedagógusok közül jó néhányan csak pár nappal ezt megelőzően, de legjobb esetben is csak két-három héttel korábban kapták meg az első oltást. Az oltásukhoz használt Pfizer-vakcina – bár a rendelkezésre álló oltóanyagok közül valóban a legjobb eredményeket mutatja az első adagot követő immunválaszra – a második adag után két héttel ad teljes védettséget, így a most az iskolapadokba visszatérők matematikatudása is elegendő annak belátásához, hogy a hétfői nyitásra még nem váltak teljesen védetté a pedagógusok.
Nem csak a védettség kialakulásának elmaradása miatti biztonságérzet hiánya okozhat azonban gondot az intézményekben. Az Emmi hétfő esti tájékoztatása szerint országosan az óvodákban a gyerekek 60 százaléka, míg az iskolákban a tanulók 75 százaléka jelent meg hétfőn, miután a kormány hivatalosan is megerősítette, hogy ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva a gyerekét nem viszi be az iskolába, akkor ez igazolt hiányzásnak tekinthető.
A 24.hu-hoz beérkező visszajelzések alapján meglehetősen vegyes a kép a jelenléti oktatásba bekapcsolódó tanulók számát illetően. „Anonim szavazásban az egyik osztályban 60 százalék lett az otthon maradók aránya, egy másik alsós osztályba körülbelül 22-ből 6-7 gyerek megy ma be” – írta egy alapítványi iskolában szerzett tapasztalatokról egy édesapa, míg egy csepeli iskolában a 27 fős osztályból 22-en megjelentek hétfőn, egy XII. kerületi intézményben pedig a szintén 27 gyerekből 15 volt jelen.
Egy budai általános iskola harmadik osztályában már mások az arányok, ott csak tízen mentek vissza az iskolába, 18-an otthon maradtak, míg az első osztályban a gyerekek fele jelent meg. Néhol egészen nagy számban döntöttek az otthon maradás mellett,
A gyerekek persze sok esetben már alig várták, hogy végre visszamehessenek a megszokott közösségükbe, így óvónéni nyakába ugró óvodásról is érkezett visszajelzés lapunkhoz.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a 24.hu-nak azt mondta, a visszajelzések alapján nagyon nagy szórást mutat a távollévő gyerekek száma országosan, hiszen míg egyes helyeken mindössze egy-két hiányzóról tudnak, addig máshol az osztály 60-70 százaléka is otthon maradt.
Totyik Tamás úgy vélekedett: az általános tapasztalatok szerint
a jobb módú családok menekítették ki gyerekeiket az iskolából,
ám természetesen ettől eltérő esetekről is van tudomásuk. Aggályosnak tartja továbbá, hogy a csoportbontásokat nem sikerül minden intézményben megoldani, így néhol 10-12 gyerek van egy tanteremben, máshol a teljes osztálylétszám egy helyen tanul, ami járványügyi szempontból kiváltképp veszélyes.
A lapunk által megismert beszámolók alapján jelenleg a legnagyobb problémát az úgynevezett hibrid oktatás okozza. Kásler Miklós pénteken levelet küldött az oktatási intézmények vezetőinek, ebben a miniszter leszögezte: „Jelenléti és digitális oktatás párhuzamosan nem folytatható.” Azoknak a diákoknak, akik igazoltan otthon maradnak, el kell juttatni a tananyagot. „Ez nem zárja ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy az intézmény – amennyiben erre lehetőség van – biztosítsa a jelenléti oktatásba való online bekapcsolódás lehetőségét egy tanuló számára” – fogalmazott.
Néhol persze igyekeznek rugalmasan megoldani a távolmaradók oktatását, a már korábban említett alapítványi iskolában például beosztást készítettek erre, és míg az egyik tanár órát tart a bejáróknak, addig a másik online tanítja a távollévőket. A szintén már említett budai általános iskolában is működik a hibrid oktatás, az okostáblának hála az online tanuló gyerekek ugyanúgy látják, amit a tanár a táblára ír, mint az osztályban lévők.
Most épp énekóra van, hibrid oktatással, a dal szövege ki van vetítve a bentieknek, és online is látszik. Az online tanuló gyerekek nem egyszerre énekelnek, hanem külön-külön egymás után 1-2 sort
– számolt be a harmadik osztály 21. századi tapasztalatairól a szülő. Érdekes adalék, hogy olykor egy iskolán belül is változó gyakorlatok érvényesülnek: ugyanebben az intézményben az első osztályosoknál nincs hibrid oktatás, noha a szülő úgy érzi, ha szándék lenne, megoldható lenne ugyanaz, mint két évfolyammal feljebb.
Egy kispesti iskolában is megoldották a hibrid oktatást, a második osztályban a tanítók egy kamerát helyeztek el az osztályteremben, így az otthon tanuló 19 diák be tudott jelentkezni, míg 11 társuk a tanteremből követte a tanórákat. „Azt éreztem, hogy rettentően magukra vannak hagyva ebben a helyzetben a tanítók. Nem informatikusok, ezt nem lehet fölróni nekik, a szakmájukban a legjobbak! Küzdenek erőn felül, pluszfeladatokat vállalnak emiatt a helyzet miatt”, írta egy szülő.
A tankerületek eltérő gyakorlatát jól példázza egy II. kerületi iskola, ahol az első négy évfolyamon a gyerekek negyede-harmada jelent meg az iskolában hétfőn az egyik szülő szerint. Azonban míg az iskolavezetés és tanárok pozitívan állnak az otthon tanulókhoz, ezért igyekeznek az eddig jól működő digitális oktatást legalább részben fenntartani, nagyon óvatosnak kell lenniük a szülő szerint, mert
a tankerület eléggé szigorú szankciókat lengetett be, ha támogatni merik az otthon maradottakat.
Egy budapesti édesanya szintén értetlenül áll a központi döntéshozatal előtt. „Pénteken tankerületi szintről valakik, valamiért, személyiségi jogokra és egy eddig ismeretlen jogszabályra is hivatkozva megtiltották az iskoláknak, hogy a tanárok online közvetítsék a tantermi órákat az otthon maradó diákoknak” – számolt be tapasztalatairól, hozzátéve: az intézményvezetők nem írásban, csak telefonon kapták az utasítást, pedig a lánya osztályában minden adott volt ahhoz, hogy biztosítsák a jelenléti oktatásba való bekapcsolódást az otthon tanulóknak.
Egy monori tankerülethez tartozó iskolában szinte hajszálpontosan ugyanez történt: múlt hét péntek reggelig még úgy készültek, hogy egy kamera segítségével lehetővé teszik az otthon tanulóknak, hogy lássák, mi történik a tanteremben, a pedagógus egyszer egy „benti”, egyszer egy „otthoni” diákot szólított volna fel. Péntek este viszont értesítették a szülőket, hogy megtiltották ezt az eljárást, a tanárok eszerint nem taníthatnak mást, csak azokat, akik az iskolában vannak, a távolmaradóknak – a 26 fős osztályból 11 gyereknek – majd elküldik a feladatokat. A szülő szerint nem az iskola igazgatója döntött így, hanem péntek délután egy felsőbb szintű értekezleten tájékoztatták erről.
Kerestük az illetékes tankerületeket az esetekkel kapcsolatban, hogy mivel indokolják a hibrid oktatás megtiltását, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumától is szerettük volna megtudni, mi az álláspontjuk a kérdésben, de cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk választ.
Ebben a sokszor lehetetlen helyzetben jellemzően a lelkiismeretes pedagógusok igyekeznek az otthon tanuló diákok számára a lehető legkönnyebbé tenni a haladást.
A mi tanítónőnk önként vállalja, hogy lyukas óráiban leadja az otthon maradóknak az anyagot, illetve talán bekapcsolódhatunk – nézőként – a jelenléti oktatásba, de ezzel kapcsolatban megkért minket a tanítónő, hogy ne említsük senkinek
– jelezte egy szülő, hangsúlyozva, hogy jelen állás szerint „az elkötelezett, gondoskodó tanítónők kénytelenek a tilosban járva foglalkozni a rájuk bízott gyerekekkel”.
Egy szülő gödöllői és budapesti iskolákban tapasztaltak birtokában szintén az otthoni tanulás nehézségeiről számolt be, hiszen még egyik iskolában csak a KRÉTA-ban találhatják meg a feladatokat, a másikban legalább prezentációk segítik a gyerekeket a haladásban. A szülő megjegyezte, hogy sok a megválaszolatlan kérdés, hiszen egyelőre a számonkérés módja sem tisztázott az otthon tanulók esetében, miközben a 24-28 diákból 5-7 van bent az intézményben.
Az otthon maradni vagy nem maradni kérdésben nem könnyítette meg a döntéshozatalt az sem, hogy helyenként az alábbi tájékoztatás érkezett az intézményvezetőtől múlt pénteken: „Amennyiben az osztályok létszáma nem éri el a kívánt mértéket, intézményvezetőként rendkívüli szünetet vagyok köteles elrendelni, melynek következményeként a tanév a rendkívüli szünet hosszával meghosszabbodik.”
Ebben az iskolában is a pedagógusok igyekeztek támogatásukról biztosítani a szülőket, mondván, egyrészt vannak kész anyagaik, másrészt megpróbálják az otthon tanulókat bekapcsolni a jelenléti oktatásba. Csakhogy legjobb szándékaik ellenére sem jártak sikerrel: „A benti számítógépen se kép, se hang – szó szerint –, és a tanítónéniknek megtiltották, hogy bekapcsoljanak minket az online órába.”
A sok intézményben tapasztalható tiltásra egyelőre nem érkezett magyarázat a hivatalos szervektől, egy budapesti iskolában – ahol szintén nem követhetik az órát az otthon tanuló diákok – azt a választ kapták, hogy „adatvédelmi szempontok alapján kategorikus tiltás érvényes” az órák közvetítésére. A tanároknak így a KRÉTA-rendszerben kell rögzíteniük a tanóra anyagát és a házi feladatokat is.
A Pedagógusok Szakszervezete alelnökének is tudomása van arról, hogy „GDPR-szempontok” alapján tiltják meg a jelenléti oktatás közvetítését az otthon maradóknak, ám Totyik Tamás megjegyezte, hogy ha a pedagógusok a tábla felé fordítják a kamerát, akkor nem beszélhetünk adatvédelmi aggályról. Hozzátette: a mostani helyzetben a lehető legtöbb eszközzel kellene segíteni azokat a tanulókat, akik otthon maradtak, hogy ne kerüljenek hátrányba a jelenléti oktatásban részt vevő társaikhoz képest.
A pedagógushiány pedig ezeket a helyzeteket is csak még tovább nehezíti: így fordulhat elő, hogy egy hatodikos gyerek matektanára egyébként harmadikos osztályfőnök, akinek be kell mennie órát tartani a kisebbeknek, a felsősöknek pedig akkor tudja megtenni ugyanezt, amikor az osztályának olyan órája van, amin ő nincs jelen.
Egy másik budapesti iskolában szintén az igazgató által írt levélből derült ki, hogy az otthon maradók csak házi feladatokat kaphatnak, illetve értetlenül olvasták a szülők, hogy lehetséges osztályösszevonásokat emlegettek, amikre „azok miatt van szükség, akik otthon tartják a gyerekeiket”.
Hétfő reggelre itt is megtiltották, hogy bármilyen felvétel vagy fotó készülhessen a tanteremben, illetve tilos használni a korábbi online felületet, illetve tilossá vált az is, hogy „a tanár e-mailben vagy máshogy egy mondat magyarázattal is segíthessen, megírták, hogy nem segíthetnek, csak egy szót – mi a téma –, oldalszámot és házi feladatot adhatnak meg”. Az elkeseredett szülő úgy fogalmazott:
Az iskola vezetése szerint ők nem tehetik kötelezővé, hogy a tanító segítsen a gyerekeknek, akik nem akarnak bemenni, mert értük nem felelősek. Azt állították, nekik tilos segíteni. A tanítók meg azt állítják, hogy nem engedi nekik a vezetés. Egy dolog biztos, a gyerekek, akik otthon maradtak, hátrányt fognak szenvedni.
