Cikkeink hatására a DKKA Sportegyesület összes játékosa átigazolását kérte a másik dunaújvárosi kézilabdacsapatba, ám a gyors klubváltást akadályozzák. Mit tud tenni ilyenkor a szövetség? És mi lesz a félrement 169 millió forinttal? Utánanéztünk.
Mi valódi sportsiker, is miért szeret relativizálni a politika? Miért akadály a Fradinak a magyar játékos? Lehet-e értelmes diskurzust folytatni a „fiatalpercekről”, ha átláthatatlan a követelményrendszer? És vajon tényleg meghalt a futball a Premier League-ben?
Barcelona és Athén olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívója, a Tisza szakpolitikai kabinetének tagja, a párt sportügyi szakértője nagyinterjúnkban arról beszélt kendőzetlenül, mire számíthat a magyar sport, ha az áprilisi országgyűlési választásokon Magyar Péter alakít kormányt.
Norvégia bezzegklubja kivégezte az Intert, de tanul-e ebből bármit a magyar futball? A Fradi fél évszázada nem látott sikert arat, de úgy tűnik, ebből semmi nem ragad rá a hazai közegre. A debreceni ultrák üzennek, majd visszakoznak, a labdarúgás szabályalkotói pedig Bicskéig hosszabbítják meg a VAR-t.
Megdöbbenés követte a cikkünket, amelyben azt írtuk: nem az arra jogosult dunaújvárosi kézilabdaklub, a DKKA Kft. kapta meg a csarnoküzemeltetésre szánt 169 millió forintos állami támogatást, hanem a nevében, színeiben, de még a székhelyében is arra kísértetiesen hasonlító, magánemberek által alapított DKKA Sportegyesület. Íme az új részletek.
Az újabb VAR körüli balhétól a „következő Szalai Ádám” címkéig ugyanaz a kérdés fut végig a friss Ziccerben: mi működik rosszul a magyar futballban – a szabály, az emberek, vagy a környezet, ami mindent azonnal politikai és érzelmi törésvonalra helyez?
A sportállamtitkárság mentőövet dobott a dunaújvárosi női kézilabdaklubnak: a csőd szélén táncoló DKKA Kft. 169 millió forint támogatást kapott. Elvileg. Valójában egy hasonló nevű sportegyesületnél landolt a pénz.
Három téma volt terítéken a Ziccer legutóbbi adásában: Szoboszlai piros lapja, a diósgyőri szurkolók távolmaradása, és meddig közszolgálat egy állami tulajdonú sportlap működtetése.
Bármennyire is Szoboszlai Dominiket, a magyar válogatott csapatkapitányát sújtotta Pawson játékvezető végső ítélete, meg kell állapítani, ez nem az első, és nem is az utolsó alkalom, hogy a VAR helyesen érvénytelenített egy gólt.
A női vízilabda-válogatott két korábbi szövetségi kapitányát kértük meg arra, hogy értékeljék a döntőn, illetve a tornán látottakat.
Három nagyon különböző szituációból lett büntető az NB I legutóbbi fordulójában, az egyiket követően pedig a Debrecen labdarúgócsapata közleményt adott ki, hogy a VAR használatának módszertanát, valamint a játékvezetőt is megkérdőjelezze. A friss Ziccerben főleg ezt a témakört jártuk körül.
A Magyar Olimpiai Bizottság elnökével készített nagyinterjúnkban végigrágtuk magunkat a magyar sport összes örömén, búján, baján.
Az ultrafutó majd tízéves bakancslistás álma vált valóra múlt pénteken, amikor hosszában futott végig a befagyott Balatonon. Az Aligától Fenékpusztáig – pirkadattól alkonyatig – tartó, 82 kilométeres jégenfutás története.
Mi a különbség az angol és a magyar kapusiskola között? Miért van jóval több védeni valója az angol tartalékbajnokságban, mint a magyar profi liga legfelső szintjén? Interjú a Liverpool 20 éves magyar kapusával.
A magyar vízilabda-válogatott az Európa-bajnokság döntőjében 10-7-re kapott ki a házigazda szerbektől. Varga Zsolt csapatának szereplését Kemény Dénessel, Kósz Zoltánnal, valamint Gerendás Györggyel veséztük ki, akik egyetértenek abban, hogy az olimpiai ciklust nézve teljesen jó úton jár a válogatott.
Az idei szezonra mintha eltolódott volna a meccsek súlypontja: nyílt játékból egyre nehezebb minőségi helyzeteket teremteni, miközben a rögzített szituációk aránya és jelentősége látványosan felértékelődött. A friss Ziccerben azt boncolgattuk, hogyan optimalizálják a klubok a pontrúgásokat adat- és videóalapon, miért kerülhet egy pontrúgásedző a legjobb igazolások logikájába, és milyen taktikai ellenreakciók jöhetnek erre.
Szakembereket kerestünk meg azzal a kérdéssel: van-e realitása az MLSZ-elnöki optimizmusnak, és ha igen, mi kell ahhoz, hogy a magyar válogatott tényleg kijusson a 2030-as világbajnokságra.
Tóth Alex angol élvonalba vezető, szinte példátlan szintugrásától a Real Madridnál kirobbant edző–játékos hatalmi harcig: ebben az adásban arról beszélgetünk, miért egyre nehezebb a modern edzők dolga a topkluboknál, hogyan dőlnek el valójában a nagy futballkarrierek, és mit jelent ma berobbanni a világ elitjébe – akár az NB I-ből is.
Az Újpest FC mellett a DVSC tulajdonosai is milliárdos összeget toltak a futballszervező cégükbe tavaly év végén.
Karrierutak, tulajdonosi döntések és projektnek nevezett kísérletek kerülnek nagyító alá a friss Ziccerben: Tóth Alex karrierjének következő lépcsője, a Manchester United újabb edzőváltásának valódi oka, és egy elsőre nehezen értelmezhető debreceni befektetés időzítése.
A tőzsdei társaságtól megkérdeztük, mi célt szolgál a hatalmas tőkeinjekció.
Az év első Ziccerében Varga Barnabás görögországi váltása és a Chelsea újabb edzőcseréje szolgált apropóul arra, hogy kimondjuk: nem mindig ott van a probléma, ahová mutogatunk.
Marco Rossi nem győzi hangoztatni, mennyire kicsi a merítési lehetősége, amikor összehívja a magyar válogatott keretet a mérkőzések előtt. Ránéztünk a számokra, és valóban lesújtó a kép.
Az első 16 forduló alatt a FIZZ Liga csapatai komoly összeget fizettek a szurkolóik miatt.
