Bihari Dániel

Mikor adja fel a szervezetünk, és miként adhat erőt a tudatunk? A fizikai és mentális állapot döntő fontosságú ilyen helyzetekben.

Nyugat-Európát egyre többször verhetik extratrópusi viharok, hazánkban gyakrabban jelentkezhetnek a tavalyihoz hasonló, borzasztó nyári aszályok, és extrém téli csapadék.

A múlt század derekán hazánk bauxit-nagyhatalom volt, a „magyar ezüstből” mégsem lett sikertörténet – helyszíni riporttal jelentkezünk Gántról, a Mars vizes felszínéről.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem békére készül, hanem a háború folytatására”, mozgósít, egyre inkább hadigazdasággá állítja át az orosz gazdaságot, és építi a kapcsolatokat más autoriter államokkal, köztük Észak-Koreával és Iránnal, hogy biztosítsa a fegyverutánpótlást – idézi Jens Stoltenberget az 59.

Kádár János utolsó erejével felállt a kórházi ágyból, és Nagy Imre két héttel korábban megtartott újratemetésére indult volna.

Libényi János ügyesen választott helyszínt, időpontot és fegyvert, de az első szúrás elcsúszott, másodikra pedig nem volt ideje.

Szombatra akár már 15 fok is lehet, de a tél még nem ért véget.

A módszer olyan fehérjék „darabjait” mutatja ki a nyálmintából, amelyek a rák következtében bomlottak fel.

Virológiai szempontból a madárinfluenza egyelőre nem jelent az eddigieknél nagyobb kockázatot az ember számára, de a változó járványtani mintázata aggasztó.

Nyugodt, de fagyos éjszakák elé nézünk, lassan kibontakozik a felmelegedés.

A szakértők sem számítottak arra, hogy ennyire erős földrengés pattanjon ki Törökország déli régiójában.

Négy évtizeddel a hatalmas pusztítás után a tatárok ismét nagy erővel törtek Magyarországra, de ezt a kört már mi húztuk be.

A Kárpát-medence eleve valóságos „kiképzőtábor” a növények számára, de a klímaváltozás okozta szélsőségek a legjobb rendszert is megzavarhatják. Mit okoz növényeinknek a télen jött tavasz?

Naponta vonulnak át rajtunk a frontok, lesz itt minden, ami a télben kellemetlen. És vajon miért okoz melegedést egy hidegfront?

Páll-Gergely Barna zoológus, malakológus néhány éve világhírű lett, amikor felfedezte a világ legkisebb csigáját. A tudóssal a parányi példány mellett a legnagyobbakról is beszélgettünk, de még a félelmetesen hangzó ragadozó csigákról is mesélt. Elég sok mindent megtudtunk a puhatestűek étkezési és párzási szokásairól, a végsebességükről, illetve az is kiderült, mivel foglalkozik egy csigász.

A héten három különböző időjárási szituációt tapasztalhatunk, tavaszból megyünk a télbe, onnan pedig újra a tavaszba.

Az eddigi járványkezelés következményeként Kínában elszabadult a koronavírus, de nincs armageddon-variáns, sőt, rémálom-variáns sem létezik – az omikron alvariánsai terjednek az ázsiai országban, amelyek ellen mi védve vagyunk.

Egymás sarkát tapossák a mediterrán ciklonok, hat napig hullámokban, 10-12 óránként érkezik az újabb és újabb csapadék. Egyre hidegebb lesz, havazásban is több helyen lehet részünk.

Minden fajta abban a legjobb, amire tenyésztették, a labradort például a kajánál is jobban érdekelheti, mit szeretne az ember – az okos és buta kutya a média kreálmánya.

A szélsőséges időjárás netovábbját éltük át az ünnepek alatt, a szerencsén múlt, hogy mi a jobbik oldalát tapasztaltuk meg.

Három mediterrán ciklon érkezik a héten egymás sarkát taposva, majd pár napra a tél is bedugja az orrát. Izgalmakban nem lesz hiány.

A 2022-es történelmi aszály felhívta a figyelmet az Alföld régóta tartó, ijesztő szárazodására: a terület lassanként sivataggá válik – vízügyi szakemberekkel beszélgettünk a lehetséges megoldásokról.

Az időjárási szélsőségeket már bőven a bőrünkön érezzük, és ezek már nem a klímaváltozás jelei: immár a hatásait szenvedjük el.

Hazánk élővilága számára a tél jelenti a legnagyobb kihívást, ám a klímaváltozással a fagyos évszak is átalakul – nem biztos, hogy a hazai élővilág előnyére.