Végéhez közeledik az immár fél éve tartó koalíciós csata az egészségbiztosítási reformról. A tervek szerint ugyanis jövő héten mindenképpen döntenek a pártok a három napirenden lévő javaslat közül.
Gyurcsány kompromisszumos modellje
Az MSZP kivárta az utolsó pillanatot, és akkor rukkolt elő egészségbiztosítási javaslatával. Ennek lényege, hogy hét regionális biztosító jönne létre, melyek 51 százalékos tulajdonosa az állam lenne, de a kisebbségi részt a magántőke adná. A regionális biztosítók kezdetben kézhez kapnák az ügyfélkört, azaz minden ember ahhoz a biztosítóhoz tartozna, amelyik régióban él. A szocialisták szerint azonban egy idő után a versenynek is eljön az ideje, a régiós biztosítók szolgáltatásaikat más térségben élőknek is kínálhatják. Azt azonban még a szocialisták sem tudják, hogy mikor következhet ez be. A járulékfizetés gyakorlata nem változna, mértékét a parlament szabná meg, és azt továbbra is az APEH szedné be.
Valószínűleg nem ez a modell fog 2008-ban életbe lépni, az SZDSZ ugyanis teljesen elveti a regionalitáson alapuló modelleket, ráadásul bizonytalan, hogy mikor kezdődhet meg a verseny.
Az SZDSZ javaslata
A liberálisok az elmúlt fél évben három biztosítási modellt dolgoztak ki, jelenleg a Horváth Ágnes-féle vegyes modell van terítéken. De úgy tűnik, csak vasárnapig, az SZDSZ ugyanis új tervet készít a jövő heti koalíciós egyeztetésre.
Az épp aktuális vegyes modell egyébként merőben eltér a szocialisták javaslatától. A szabad demokraták elképzelése szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) átalakítanák valódi biztosítóvá, amely egy lenne a többi biztosító között. Így már nem az OEP kezelné a befizetett járulékokat, hanem egy úgynevezett Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alap (ENKA) osztaná szét fejkvóta alapján a járulékokat a biztosítók között. A verseny pedig úgy valósulna meg, hogy az állami biztosító mellett 10-12 biztosítót engednének be a piacra, amelyek az ügyfelekért versenyezve több és jobb ellátást kínálnának. A járulékok beszedési rendszere itt sem változna.
Ez a terv biztosan nem valósul meg, az MSZP ugyanis elveti a csak magántőkéből álló biztosítók létrehozását, ráadásul ebben a rendszerben a szocialisták szerint nem valósulna meg a szolidaritás elve.
A középutas modell
A hetekben az Államreform Bizottság is kidolgozott egy javaslatot, mely erősen hasonlít a Gyurcsány-modellre, ugyanakkor tartalmazza a szabad demokraták által preferált versenyt. A tervezet szerint négy-öt országos hatáskörű biztosító uralná a piacot, melyeknek szintén az állam lenne a többségi tulajdonosa. Kezdetben minden emberhez hozzárendelnének egy biztosítót, ám a bevezetés után két hónappal az emberek maguk dönthetnék el, hogy melyik biztosítóhoz szerződnek. Mivel országos biztosítókról van szó, ezért azonnal kialakulna a verseny, amelytől a kidolgozók a jobb minőséget és az olcsóbb ellátást várják.
A FigyelőNet információi szerint az MSZP és az SZDSZ is támogatja a javaslatot, több politikus is úgy fogalmazott lapunknak: még ha kisebb módosításokkal is, de ez lehet a befutó.
A Fidesz egyiket sem akarja
Bár a Fidesz javaslata biztosan nem lép életbe, egy esetleges kormányváltásnál még számításba jöhet javaslatuk. A legnagyobb ellenzéki párt tulajdonképpen kisebb módosításokkal meghagyná a jelenlegi rendszert, azaz az OEP-et egy önálló, parlamenti felügyelet alatt álló nemzeti egészségbiztosítóvá alakítaná. Ez azt jelenti, hogy az egészségbiztosító, a társadalombiztosítás részeként, önálló, önfenntartó intézet lenne, „leválik a politikai köldökzsinórról”, és hasonlóan más nemzeti intézményekhez, például a Magyar Nemzeti Bankhoz, vagy az Állami Számvevőszékhez, a parlament felügyelete alatt működik majd.
—-Előnyök és hátrányok—–
A világon mindenütt akadnak szakértők, akik szerint csak a magánbiztosítók kényszeríthetik ki az egészségügy minőségi javulását, mások szerint viszont épp az ellátás hanyatlásához vezet a rendszer. Azt azonban le kell szögezni, hogy egyetlen országban sem működik tökéletesen az egészségügy.
A több-biztosító-pártiak úgy vélik, hogy ha sok (magán)biztosító lesz, akkor megindul a verseny, így javul a betegellátás minősége is. A biztosítók alacsonyabb árakkal és jobb kórházi ellátással versenyeznek a betegekért, a kórházak pedig a biztosítók kegyeiért harcolnak azzal, hogy realizálják a kiadásaikat, és így javulhat a minőség is. A több-biztosítós modell példaországában, Hollandiában valóban csökkentek az árak az egészségügyben, ugyanakkor a kórházigazgatók szerint a biztosítók nem a minőséget, hanem a gazdaságosságot nézik az egészségügyi intézmények megválasztásakor.
A modell mellett érvelők szerint bizonyos szolidaritási elemekkel (megmarad az állami biztosító, a parlament határozza meg a járulékot, minden embert kötelesek felvenni a biztosítók, évente válthatunk szolgáltatót) pedig kiküszöbölhető a gazdagok-szegények biztosítójától való félelem.
A több-biztosítós modell ellen érvelők szerint viszont a társadalmi szolidaritás mindenképpen csorbulna, a biztosítók kimazsoláznák az egészséges fiatalokat, a szegényekkel és az idősekkel pedig senki sem kötne szerződést. Az ellenzők szerint ráadásul veszélybe kerülne az ellátás, a gazdaságosság miatt ugyanis a kórházak nem vizsgálnák ki kellően az embereket. Ha pedig különböző csomagokat kínálnának a biztosítók, akkor az emberek nem az egészségi, hanem az anyagi állapotuknak megfelelőt választanák.
Egy év múlva választhatnánk
A koalíció jövő héten hozza meg a döntést az egészségbiztosítási reformról, hogy jövőre már életbe is léphessen a törvény. Ennek ellenére csak 2008 második felétől választhatnánk biztosítót, amennyiben az SZDSZ vegyes modellje vagy az Államreform Bizottság javaslata lenne a befutó. Ha mégis az MSZP tervezete lépne érvénybe, akkor egy év múlva besorolják az embereket egy-egy biztosítóhoz.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
