Kifejtette: a befektetők fáziskéséssel realizálták, hogy a magyarországi fundamentumok közül néhány romlott az elmúlt időszakban, ez megmutatkozott az állampapír-piaci hozamok volatilitásában is. Hozzátette: egész Közép-Kelet-Európa, mint régió kockázati megítélése romlik. Az országot a befektetők nem tartják kockázatosnak, de nyár vége óta magasabb kockázati prémiumra tartanak igényt a hosszú futamidejű állampapíroknál.
A Monetáris Tanács szerint a pénteki kamatlépés első jelei pozitívak, bár a folyamat nem ért véget – húzta alá az ügyvezető igazgató. Kiemelte: a kormány is pozitívan ítélte meg a kamatemelést. Hamecz István aláhúzta: a befektetők megítélése szerint az országban nincs gazdasági válság, Magyarország nem kockázatos, csupán valutája az.
Az ügyvezető igazgató ismertette: a pénteki kamatemelés hatására a hosszabb futamidejű állampapírok hozama csökkent. A forintban kibocsátott magyar tízéves futamidejű állampapírok kamata 5 százalékponttal magasabb, mint a német tízéves államkötvényeké. Azt, hogy az országot nem tartják kockázatos befektetésnek a külföldiek, jelzi, hogy a magyar állam euróban kibocsátott állampapírjainál csupán 3 százalékpontos kamatfelárat realizálnak a külföldiek, ami nemzetközi tekintetben sem mondható kiugróan magasnak.
A pénzügyi stabilitásról szóló jelentés kapcsán az ügyvezető igazgató megjegyezte: a következő év makrogazdasági folyamatai már pozitív elemeket tartalmaznak, a növekedés motorja várhatóan ismét az export és a beruházások, a fiskális politikában szigorítás várható. Negatív azonban az, hogy az idén megtorpant dezinfláció 2004-ben sem folytatódik.
Az adóváltozások miatti egyszeri fogyasztói áremelkedés mellett a maginfláció jövőre is tovább csökken, és 2005-ben a pénzromlási folyamat várhatóan visszatér a dezinflációs pályára. Az államháztartásban 2004-től csökkenő hiány várható, és javul az államháztartás finanszírozási szerkezete is.
Módszertani változást vezet be az MNB jövő év január 1-jétől a fizetési mérleg elszámolásában, amitől ugyan a folyó hiány mértéke visszamenőleg is megugorhat, azonban bebizonyosodik, hogy az országban továbbra is jelentős mértékű a külföldi tőke beáramlása. A következő évtől az újra befektetett osztalékot külföldi működő tőkét növelő tényezőként mutatja ki a jegybank. Aláhúzta: a devizatartalékok olyan magas szintet értek el az utóbbi időben, hogy mértéküket nem kell megnövelni, a jelenlegi tartalékszint biztonságos.
Kálmán Tamás ügyvezető igazgató kifejtette: jelentősen csökkent a lakosság megtakarítási hajlandósága, ezzel szemben emelkedett a háztartások eladósodottsága, különösen megugrottak a lakosság lakáscélú hitelfelvételei. Kiemelte: a lakástámogatási rendszer hazai feltételrendszere nagyban hozzájárult a bankrendszer gyors bővüléséhez.
A hazai hitelintézetek az idei első félévben még a tavalyi első félévnél is nyereségesebben tevékenykedtek. Az év egészében az valószínűsíthető, hogy mindössze a GDP-hez mérten 0,5 százalékot takarít meg a lakosság, de az év első félévének végén, illetve a harmadik negyedév végén a lakosság megtakarításai alatta maradtak hitelfelvételének. Érdekes jelenség, hogy 2002-ben és 2003-ban is a vállalatok nettó megtakarítói pozícióba kerültek, ami azt jelenti, hogy kivárnak a fellendülés erősödéséig.
Kérdésekre válaszolva Missura Gábor, a jegybank szóvivője határozottan visszautasította azt a német gazdasági lapban megjelent cikket, amely szerint a Monetáris Tanács azért emelte meg drasztikusan a jegybanki alapkamatot, mert Járai Zsigmond nehezíteni akarta volna a kormány dolgát. Hamecz István hozzátette: ennek ellenkezőjét bizonyítja az, hogy a kormány is egyetértett és pozitívan ítélte meg a jegybank irányadó kamatának jelentős növelését.
