Az Alcatel szerdán közölt profit warningja már önmagában is nyomós indoknak bizonyult volna egy nagyobb eladási hullámhoz, ám ennél is nagyobb katasztrófa vitte zuhanórepülésbe a tőzsdéket a 
tengerentúlon. Az amerikai távközlési piac második legnagyobb szereplőjének, a WorldCom-nak közel négymilliárd dolláros stiklijére derült fény.
Az amerikai értékpapír-felügyelet (SEC) azonnal csalással vádolta a társaságot. A cég vezetői ellen polgári peres eljárást indítanak, mivel részvényügyleteikkel jelentős nyereségre tettek szert a vállalat kívülállók számára láthatatlan vergődése közben.
Támad az enronitisz
Az Enron tavaly év végi bukása már alaposan megtépázta a bizalmat, és okot szolgáltatott arra, hogy a három évig tízezer pont körül stagnáló Dow Jones szeptember óta tartó emelkedése megtörjön. Bár a híradásokban ettől fogva rendre nagy súllyal szerepeltek a SEC vizsgálódásai, a bili igazán most borult ki. Az ügy pikantériája, hogy a társaság könyvvizsgálója az Arthur Andersen volt, amely az Enron kimutatásait is ellenjegyezte.
Olvassa el……korábbi írásainkat:
• Amerikai felsővezetők – az eljátszott bizalom
• WorldCom – újabb gigantikus könyvelési botrány
A WorldCom bukásával egy fejezet mindenképpen lezárult a részvénypiacok történelmében. Az 1999-ben lezajlott technológiai részvénypiaci boomot követő, két évig tartó kijózanodás után a teljes bizalomvesztéssel kellett megismerkedniük a befektetőknek.
A kilencvenes években agresszív akvizíciós stratégiával feltörekvő és sikersztorit író WorldCom (nem nehéz felidézni, hogy az Enronnál szinte szóról szóra ugyanez volt a körítés) adósságállománya idén áprilisban már harmincmilliárd dollárra rúgott. A bizakodás azonban nem szűnt meg teljesen, a vezérigazgató utólag már egyszerűen magyarázható, de akkor váratlan és hirtelen távozását május elején kitörő örömmel fogadták a részvényesek.
Blue chipből bóvli
A nem is oly régen még hatvan dollár felett forgó WorldCom részvény májusban már csak két dollárt ért, miután a legnagyobb hitelminősítők bóvli kategóriába sorolták a társaságot. A leminősítés után újabb eladási hullám indult a piacon. Egyrészt a befektetési és nyugdíjalapok szabadultak a részvénytől, a törvényi előírások folyományaként, másrészt a kisrészvényesek számára telt be a pohár akkor, amikor a Standard & Poors kivette indexéből a papírt.
Míg az Enron-ügy valamennyire még országhatáron belül maradt, a WorldCom dossziét a G-8 kanadai találkozóján is kinyitották. A pénzvilágban így a kedd éjjel történt bejelentés pánikot okozott: a sorra nyitó részvénypiacokon egymást követően szakadtak be az indexek. Mire a magyar piacon is becsengettek, a frankfurti és a párizsi börze indexe hat százalékos mínuszban állt.
A magyar tőzsdén is érvényesült a negatív hatás. A BUX háromszáz pontot esett a szerdai kereskedés folyamán. Mondhatni, szokás szerint, elvégre a legkorábban bezáró piacok szenvedik meg leginkább a hasonló pánikokat. A Nasdaq például (amelynek a WorldCom részvénye továbbra is indextagja) emelkedéssel fejezte be a szerdai napot.
Mutasd az auditorod…
A hazai parketten közvetlen hatás nem érvényesült. A tőzsdén jegyzett fontosabb társaságok közül az Arthur Andersen kliensei közé tartozik a Mol, a TVK, a Démász, illetve az Egis, megítélésükben nem játszik szerepet a tengerentúli botránysorozat. Emlékezhetünk rá, hogy a NABI könyvvizsgálójával tavaly nyáron lefolytatott vitája sem volt lényeges hatással a piacra.
A WorldCom-bukta azonban nem pusztán arra volt jó, hogy ismételten bemutassa a pénzügyi visszaélések árát. Felfogható újabb intő jelként a távközlési szektor számára, amely a szakemberek szerint elérkezett fejlődésének abba a fázisába, amelyet – az evolúciós elmélet atyjától kölcsönzött kifejezéssel élve – a “struggle for life” jellemez. Magyarán ugyanúgy nem egyszeri jelenségnek lehettünk tanúi, mint az elmúlt év decemberének második napján, az Enron csődjének bejelentésekor.
