A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint Magyarországon a bruttó átlagkereset 103 558 forint havonta, a nettó átlagkereset ennek mindössze 62,7 százaléka, tehát 64 915 forint volt tavaly.
A keresetek a költségvetési szférában a múlt évben jobban emelkedtek, mint a versenyszférában, és az átlagkereset mértéke is magasabb volt. Míg az elsőben a növekedés 22,4 százalék, és havonta 105 944 forintot kaptak kézhez a dolgozók, addig az utóbbiban csak 16, 3 százalékkal magasabb, összesen 102 839 forint az átlagos kereset.
A szellemi és a fizikai foglalkozásúak javadalmazása az elmúlt évben hasonlóan alakult. De a szellemi foglalkozásúak még mindig a kétszeresét tehetik zsebre minden hónapban, összesen 143 754 forintot.
Prognózis 2002-reA Gazdasági Minisztérium 2002 első felében 30 ezer fő foglalkoztatásbővüléssel számol. A munkanélküliek számában 15 ezer fő csökkenést prognosztizál, de az év második felében a tendencia lassulására számít. A minimálbér-emelés miatt a keresetszínvonal 2-2,5 százalékos emelkedésére számít a minisztérium, de a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve, a keresetek 8-10,5 százalékkal is emelkedhetnek a versenyszférában. A közfinanszírozásban a 7,75 százalékos illetményemelés miatt a növekedés várhatóan magasabb, 15-16 százalékos lesz. A két szférát együttesen nézve, a bruttó átlagkereset 2002-ben 10-12 százalékkal lesz több, mint tavaly, a tervezett infláció mellet pedig a reálkeresetek 5-6 százalékkal lesznek magasabbak.
A pénzügyi szféra keres a legjobban
Továbbra is a pénzügyi szférában a legjobbak a keresetek (215 971 forint havonta), de az emelkedés ebben az ágazatban bruttó és nettó számítás szerint egyaránt elmarad az átlagtól. Az ipari ágazaton belül a vegyipar (146 530 forint) és a villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás (135 660 forint) fizet kiemelkedő átlagkereseteket. Az ágazati beosztásban a legalacsonyabb összeget a szociális ellátásban (havonta 65 493 forint) fizetik, de az oktatásban (97 647 forint) kapott keresetek is a lista legvégére maradnak.
Alig csökkent a munkanélküliek száma
2000 végével szinte megegyezően tavaly 2,7 millió alkalmazottat számoltak Magyarországon, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokat és az állami intézményeket számba véve. A hivatal felmérései szerint – a Gazdasági Minisztérium adataitól némiképp eltérően – Magyarországon decemberben a nyilvántartott munkanélküliek száma 342 773 volt, és az elmúlt év decemberéhez képest 8 százalékos csökkenés következett be.
Olvassa elkorábbi írásainkat:
• Munkát vállal minden magyar?
• Mire elég a havi kereset?
A legtöbb munkanélkülit, 49 964-et Borsod-Abaúj-Zemplémben regisztrálták, a második helyen 36 145-tel Szabolcs-Szatmár-Bereg, harmadikként Hajdú-Bihar megye 28 021 munkanélkülivel szerepel a listán. A 2001. októberétől decemberéig terjedő időszakot vizsgálva a munkanélküliségi ráta 5,6 százalékon áll.
A segélyek egyenlőtlenül oszlanak el
A regisztrált munkanélküliek arányától jelentősen eltér az egyes megyékben kiosztott segélyek mértéke. 2001 végén 125 903 személy részesült munkanélküli-ellátásban, havonta átlagosan 27 454 forint segélyt osztottak szét közöttük.
Budapesten, ahol harmadannyi munkanélkülit vettek nyilvántartásba, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az ellátásban levők száma közel ugyanannyi, és a fejenként kapott segély 1000 forinttal több havonta. Az ellátásban résztvevők közül 26 651 személy részesült jövedelempótló támogatásban – számuk 2001-ben folyamatosan csökkent -, és egyre növekvő számban, december végére összesen 85 927-en rendszeres szociális segélyben.
