Ahogy az FN.hu Borravaló blogja kedden megírta, felmondott a Magyar Bormarketing Nonprofit (MBM) Kft. teljes csapata. A borportál információi szerint egyelőre nem tudni, mi lesz az MBM Kft. további sorsa, és mi a helyzet a nemrég kiírt pályázatokkal. A lapunknak nyilatkozó Kamocsay Ákos, a Hilltop Neszmély Borászati Zrt. főborásza szerint a Bormarketing Kft. „befagyása” nagyon magyar történet.
Kellett a marketing
A borászok már régóta lobbiztak, hogy a költségvetésbe befolyó, a bor forgalomba hozatala után fizetett literenként nyolcforintos járulék a magyar borok népszerűsítésére fordítódjon. Ugyanis hosszú ideig hiányzott hazánkban a közösségi marketing, a jó bor ismertsége pedig, köztudott, hogy elsősorban a hatékony marketingen múlik. A szakma végül elébe ment a döntésnek, és négy borászati szervezet (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), a Magyar Borakadémia, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége, valamint a Pannon Bormíves Céh) együttesen létrehozta a Bormarketing Kht.-t (2009. január 1. után Magyar Bormarketing Nonprofit Kft.), amelyben valamennyien 20-20 százalékos részesedéssel rendelkeztek. Az agrárminisztérium kérésére/nyomására 9 további tag is – összesen 20 százalékos részesedéssel – (mint például a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége, Magyar Borutak Szövetsége, stb.) bekerült a szervezetbe. Majd végül az agrártárca részéről megszületett arról a döntés, hogy a literenkénti 8 forintokhoz a szakma juthasson hozzá.
A minisztérium és a Bormarketing Kht. úgy egyezett meg, hogy a járulékdíjak 40 százalékát a minőségellenőrzésre fordítja a tárca, a maradék összeget (60 százalékot) pedig bormarketingre lehet elkölteni. E döntés következtében a befolyt járulékdíjak 60 százaléka bekerült az államkincstárba, ahonnan azonban igen nehéz volt „kiszedni”. Ennek lefolyása a következőképpen zajlott: a Bormarketing Kht. pályázatokat írt ki, amelyeket a 7 tagból álló Bormarketing Bizottság (6 tagot a Magyar Bormarketing Kht., 1 tagot pedig a miniszter jelölt) véleményezett és bírált el, a tárcához befolyt pénzt pedig az Agrármarketing Centrum folyósította, majd ellenőrizte a felhasználását. Az FN.hu információ szerint sokszor a befolyt pénzek kihasználatlanul a tárcánál rekedtek.
Sokan azt kifogásolták, hogy a 8 forintos forgalomba hozatali járulék nem megfelelő összeg, mondván literenként nincs is ennyi hasznuk. Kompromisszumos megoldásként az a döntés született, hogy az államkincstárba bekerült összeg 60 százalékának az egyik fele a borvidéki marketingre, míg a másik fele az országos marketingre költhető.
Elfogyott a pénz
A Bormarketing Kft. működési költségére (pl. iroda fenntartása, alkalmazottak fizetése) azonban nem volt elkülönítve pénz. Testreszabott pályázat alapján lehetett volna pénzt kapnia a működésére, azonban nem volt pályázat. A működési költség hiánya miatt pedig mintegy 11 millió forint adósság halmozódott fel a szervezetnél. Az FN.hu Borravaló blogja már november elején arról értesült, hogy elfogyott a pénz a Magyar Bormarketingnél, és emiatt akadozik az üzemelése. A pénzügyi problémák hátterében a marketingre felhasználható összeg rögös úton való megszerzése állt. A társaságnak ugyanis meg kell pályáznia a teljes befolyó 8 forintokból azt az 5 százalékot, amely szakmai előkészítésre és koordinációra fordítható. Ennek az odaítélése közbeszerzésen keresztül történik, miközben tavaly még pályáztatás nélkül le lehetett hívni a pénzt.
Lesz még hatékonyabb
A bormarketingmunka esetleges megszűnése mindenképpen negatív hatással lenne a magyar borászatra. Kamocsay Ákos, a Hilltop Neszmély Borászati Zrt. főborásza szerint a bormarketing hiánya óriási kudarc lenne nemcsak a magyar borokra, borászatra nézve, hanem az agrárágazat számára is. A főborász – aki egyben a Neszmélyi Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke is – szerint ugyan mutatkoznak még gyermekbetegségek, azonban egyre hatékonyabb lesz a pénzek marketingre való felhasználása.
Magyar stand az idei londoni nemzetközi borkiállításon, a London International Wine Fairen (forrás: Borravaló.hu)
A megoldást egy elismert szakmai szervezet felállításában látja, élén olyan emberekkel, akiket a szakma elfogad. Véleménye szerint egy szakmaközi szervezetet kéne alapítani megfelelő felépítéssel. „Ha a kormányzat elfogadja, akkor az egész szakmára nézve kötelező érvényű jogosítványai lesznek. Egyrészt jogosan tudná képviselni a szakmát, és a döntéseit köteles lenne a miniszter megvalósítani, másrészt az EU-ban erős lobbitevékenységet tudna folytatni” – hangsúlyozta lapunknak Kamocsay Ákos, aki ennek érdekében a múlt hétvégén egy szakmai szimpóziumot is szervezett. A főborász úgy látja, van még remény a Bormarketing Kft. megmentésére, azonban a szerepét – akár a szakmaközi szervezet felállításáig – a Hegyközségi Nemzeti Tanács is átveheti.
Koppintott borkampány?
A Bormarketing Kft. működésének a hatékonyságáról azonban megoszlanak a vélemények. Többen azt kifogásolták, hogy nem volt egyértelmű a pályázatok kiírása, sokszor a bíráló ízlésén alapult a döntés. Míg más borászok (elsősorban a legnagyobb befizetők, pl. Alföld) a társaság marketingmunkáját bírálták, mondván: befizették ugyan a pénzeket, ám úgy érezték, hogy inkább a legdrágább borokat előállítók profitálnak a Bormarketing Kft. munkájából. Sőt egyesek azt kritizálták, hogy nem az elképzelésük szerint zajlott a marketing, például kolbásztöltő versenyeken való borkóstolás helyett a bécsi Hiltonban került sor egy több millió forintba kerülő borkóstolásra.
Más borászok viszont azt tették szóvá, hogy a Bormarketing olyan tanfolyamokon is kedvezményt kínál, amelyeken nemzetközi borokat kóstolhattak meg a hallgatók, ezzel viszont a magyar borászok pénzén a külföldi borvidékek marketingjét támogatta. Az FN.hu Borravaló blogja pedig elsőként számolt be arról, hogy a társaság eddigi legnagyobb költségvetésű kampányának (Magyar Bor Mindenkor) a fő elemei az egyik legnagyobb stock fotó oldalon is megtalálhatóak, azaz nem eredeti a borkampány.
