Bár a legtöbben valószínűleg nem tudnánk pontosan elmagyarázni Einstein relativitáselméletét, annyit mégis leszűrtünk, hogy a tudomány jelen állása szerint semmi sem lehet gyorsabb a fénynél, vagyis semmi sem haladhat másodpercenként 299 792 458 méternél többet. Ráadásul ezt a sebességet a fény is csak vákuumban éri el, vannak olyan anyagok (mondjuk a víz vagy az üveg), melyek lassítanak rajta – ezt a változást a fizikában az adott közeg törésmutatójával szokták kiszámolni.
Nos, holland és amerikai tudósok azt állítják, olyat valamit hoztak létre, aminek törésmutatója nulla, vagyis a fényt a végtelenségig gyorsítja. Maga az eszköz egy mindössze 85 nanométer vastag, 2000 nanométer hosszú szilícium-dioxid hasáb, melyet ezüst vesz körül – ez utóbbin a fény nem hatol át. Apró mérete miatt a bevitt fény egészen érdekes dolgokat művel: pattog és saját magával interferál. Bizonyos frekvenciákon az egész kasztni elsötétül, azonban egy bizonyos frekvencián majdhogynem kigyullad – úgy tűnik, mintha a szokásos mozgás helyett a fény egyszerre lenne mindenhol, vagyis végtelen sebességgel haladna.
Az ember kedvét csak az szegi egy kicsit, hogy a tudósok a fizika törvényeinek mégsem mondanak ellent, a fénynek ugyanis két sebessége van: egyrészről a fázissebesség, amely azt írja le, milyen gyorsak egy adott hullámhossz hullámai, másrészről a csoportsebesség, amely azt írja le, milyen gyorsan képes a fény energiát vagy információt átadni. Csak ez utóbbinál fontos a sebességküszöb „betartása”.
S bár a kutatók szerint találmányuknak lehet gyakorlati haszna, egyelőre nem érdemes a kommunikációs technológia forradalmasításában reménykedni.