Tudomány

Mindenhol ugyanúgy adtak nevet a színeknek

Olasz fizikusok szerint az emberi szem működése indokolja a sorrendet, ahogyan a színek szerte a világon elnyerték nevüket.

A Scientific Americannek nyilatkozó kutatásvezető, Francesca Tria elmondása szerint érdekes megfigyelés volt a korábbi kutatásokban, hogy a színek neve – kultúrákon átívelően – mindig ugyanabban a fontossági sorrendben tűnt fel: fekete, fehér, piros, zöld, sárga, kék. “Ha például egy populációban van elnevezés a vörösre, akkor van név a feketére és a fehérre is. Vagy ha van név a zöldre, akkor van név a vörösre is.” Ez fordítva azonban nem igaz: ha egy népességcsoportnak van neve a feketére és a fehérre, attól még nem biztos, hogy van elnevezése a vörösre is.

Ebben a hierarchiában rejlő rejtélyt kívánták megoldani kísérleteikben az olasz kutatók. Kidolgoztak ehhez egy számítógépes szimulációt virtuális emberpárok részvételével. Az alanyok nem ismerték a színek neveit. Az egyik alanynak mutattak néhány tárgyat azzal, hogy színüket neki kell elneveznie, majd elmondani ezt a társának, akinek viszont ki kell találnia, hogy melyik tárgyra vonatkozik a név. Ezt a folyamatot addig ismételték, amíg a két virtuális szereplő konszenzusra nem jutott a színek elnevezéséről.

Kiderült, hogy a virtuális alanyok egy meghatározott sorrend szerinti gyorsasággal jutottak konszenzusra a színek nevét illetően. A sorrend a következő volt: vörös, magenta-vörös, ibolya, zöld-sárga, kék, narancs és cián. Ez a sorrend nagyjából megfelel annak, ahogyan a valós kultúrákban nevet kaptak a színek. Megegyezik a sorrend az emberi látás korlátaival is, hiszen a szemünk érzékenyebb például a vöröshöz tartozó hullámhosszokra, mint a kékhez tartozókra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik