Nem adja fel a kormány a hipermarketek megadóztatását, ha nem sikerül megegyezni az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szóló rendeletről az Európai Bizottsággal, más jogi eszközökkel fognak pénzt kicsikarni a nagyvállalatoktól – derül ki a Napi Gazdaság írásából.
Szatmáry Kristóf, a kereskedelempolitika összehangolásáért felelős miniszteri biztos szerint Brüsszel „új frontot nyitott” a kormánnyal szemben azzal, hogy „a multinacionális vállalatok nyomására” megtiltotta az élelmiszer- és dohányforgalmazó cégekre kivetett progresszív adókulcsok alkalmazását. A tavalyi év végéig minden kiskereskedelmi vállalatnak egységesen az árbevétele 0,1 százalékát kellett befizetnie élelmiszerlánc-felügyeleti díjként, idén január 1-től viszont többsávossá vált a díjkötelezettség. Félmilliárd forintnál kisebb bevételnél nem kell fizetni, a 300 milliárdnál nagyobb árbevételű cégeknek viszont előző évi forgalmuk hat százalékét kell befizetniük.
Szatmáry szerint a nemzetközi cégek a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalom 60 százalékát bonyolítják, ehhez képest jellemzően veszteségről számolnak be, ezen akart a kormány változtatni. Szerinte „a nemzeti szuverenitást sérti az EB barátságtalan lépése”, amivel a progresszív adózást felfüggesztette. A költségvetés számára ez a korlátozás évente 20 milliárd forint kiesést jelenthet, amit pótolni kell, de nem más területek kárára – mondta a miniszteri biztos.