Jó reggelt kívánunk! Ma 2002. január 9-e szerda, reggel nyolc óra van. Híreket mondunk. Átlagosan 5 százalékkal csökkennek az idén a lakossági telefontarifák a távközlési piac liberalizációja nyomán, hangzott el tegnap a kormányülést követő szóvivői tájékoztatón…
Akár a fenti beköszöntővel is indíthatja majd reggeli híradását a közszolgálati rádió a jövő év első napjaiban, miután az országgyűlés a héten megszavazta az Egységes Hírközlési Törvényt (EHT). Ahelyett ugyanis, hogy a piacnyitás velejárójaként a szabad árak jelennének meg a távközlés területén, a hatósági árszabályozás avítt intézménye tér vissza az ágazatba – igaz, csak átmenetileg.
SIKERPROPAGANDA? Abban minden érintett vállalkozás egyetért, hogy az új törvénnyel együtt tudnak élni – igazából azonban nem szeretnének. Az előkészületekre fordított csaknem három év szakmai egyeztetéseit követően is órákig tudják sorolni az EHT-val kapcsolatos kifogásaikat. A kerettörvény legrosszabbul sikerült részének a szolgáltatási árak meghatározását tartják. Miközben ugyanis a piacnyitást szolgáló törvénytől azt várnák, hogy a hatósági áras telefonszolgáltatások tarifáinak meghatározását átengedi a szolgáltatóknak, az EHT minden eddiginél szigorúbb állami felügyeletet vezet be. E mögött egyesek választási propagandát sejtenek, ám valószínűleg az húzódik meg a háttérben, hogy a kormány – összhangban más területeken érvényesített korlátozó árpolitikájával – a távközlésben is minimalizálni akarja a piac felszabadításával együtt járó kockázatokat. Köztük elsősorban az árak elszaladásának veszélyét.
A beavatkozás feltételeit már megteremtették. A törvény hozzávetőleg 50 végrehajtási utasításának – így az árakra vonatkozónak – a hiányában azonban azt még nem lehet tudni, hogy a kormányzat mennyire vonja irányítása alá a telefontarifákat. Az EHT a távközlési szolgáltatások többségét, köztük a telefonálást, a faxhívást, a modemes, behívásos internetezést, a kezelői szolgáltatások elérését, illetve számos postai szolgáltatást az úgynevezett egyetemes szolgáltatások közé sorolja. Ezek igénybevételéért – elméletileg a kereskedelmi érdekek figyelembevételével megállapított – szabályozott árat kell majd fizetniük a felhasználóknak.
KERESZTFINANSZÍROZÁS. A lényeg, hogy a fogyasztók jól járnak majd, hiszen a telefonálás a kormányzati beavatkozás következtében biztosan olcsóbb lesz. Ugyanakkor az EHT összeállítói ügyeltek a telefontársaságok érdekeire is. Ezt mutatja, hogy a szolgáltatók negyedévente kérhetik az egyetemes szolgáltatások szabott ára miatt keletkező veszteségeik megtérítését. Ennek finanszírozására az EHT alapján létrejövő Egyetemes Távközlési Támogatási Alap, illetve az Egyetemes Postai Támogatási Alap lesz hivatott. A két alap forrásaihoz az elképzelések szerint maguknak a szolgáltatóknak is hozzá kell majd járulniuk – hogy miként és milyen mértékben, azt ugyancsak egy végrehajtási utasításnak kell majd tisztáznia.
Szolgáltatói lobbik kontra törvényalkotókA távközlési piac meghatározó szereplői, illetve az egyes jól körülhatárolható szolgáltatói érdekcsoportok a számukra fontos területeken megpróbáltak minél kedvezőbb pozíciót kilobbizni az új szabályozásban. Az eredmény nem mindenben tükrözi a várakozásaikat.
MOBILTELEFON-TÁRSASÁGOK
Virtuális mobil. A virtuális mobilszolgáltatások lehetőségének elkerülését a mobiltársaságok fontosnak tartották. Álláspontjuk szerint méltánytalan, hogy költségesen kiépült hálózataikat szabályozott áron más, a hálózatfejlesztésre nem fordító szolgáltatónak kelljen átadniuk. Az EHT csak lehetőségként, de nem kötelezettségként említi a virtuális mobil szolgáltatásokat.
Fix mobil. A vezetékes hálózatokból mobil rendszerekbe irányuló hívások díjának megállapítása maradjon a mobilszolgáltatóknál. Az EHT július elsejétől a fix-mobil díjak megállapítását a vezetékes szolgáltatói körbe teszi át. A díjat költségalapon határozzák meg, a mobilcégek részesedését hatóság állapítja meg.
ALTERNATÍV SZOLGÁLTATÓK, KÁBELTÉVÉS CÉGEK
Kábeltévé. A kábeltévés szolgáltatókra vonatkozó egyhatodos korlátozás kerüljön ki a törvényből. A mindenki által támogatott javaslat az ORTT állásfoglalása miatt bekerült az EHT-be.
Előfizetői hurok átengedése (unbundling). Szorgalmazták, hogy az unbundling költségalapúsága ne legyen időhöz kötve. Az EHT két évre biztosít szabályozott árat a kisebb piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára.
Eszközök. Az új szolgáltatók piacra lépését ne korlátozza az eszközök, berendezések engedélyezésének nehézkessége. Az EHT könnyített eljárást ígér.
Hálózatépítés. A nyomvonalas hálózatok építésének engedélyezése ne kerüljön a helyi önkormányzatok hatáskörébe. Az EHT az engedélyezést a Hírközlési Főfelügyelet hatáskörében hagyta.
Piacszabályozás. Az alternatív szolgáltatók háromszintű piacszabályozást szorgalmaztak. Az EHT ennek ellenére nem választja szét a domináns, a jelentős piaci erejű és az egyéb szolgáltatókat.
VIVENDI
Virtuális mobilszolgáltató. Az EHT-ba csak mint lehetőség került be. A mobiltelefon-szolgáltatók nem kötelesek hálózataikat rendelkezésre bocsátani. A kért szabályozott árak helyett kereskedelmi ármegállapításra van lehetőség.
Előfizetői hurok átengedése (unbundling). A Vivendi szerette volna, ha a Matáv nem kérheti. A törvény ennek ellenére lehetőséget ad a Matáv számára is a kereskedelmi alapon történő unbundlingra. Kötelezettség nincs. A kisebb piaci erővel bíró szolgáltató a nagyobb hálózatát két évig szabályozott áron veheti igénybe.
Költségalapú mobil érkeztetési díjak A Vivendi kérte, hogy a vezetékes hálózatból mobil hálózatokba irányuló hívások díját költségalapon határozzák meg. Ehelyett ez a díjelem hatósági áras lesz.
Az IP Telefonia hagyományos hangátvitellel azonos kezelése. Az EHT-be nem került be. Szakértői vélemények szerint ennek következménye a kisebb hatékonyság és az áraknak az elérhetőnél lassabb csökkenése lesz.
Számos szakértő – elsősorban az “alternatívok”, illetve a kábeltelevíziós szolgáltatók oldalán – az EHT komoly hibájaként tartja számon, hogy alakításában meghatározó szerephez jutott a vezetékes lobbi, ezen belül is a Matáv mögött álló Deutsche Telekom, illetve a legnagyobb helyi szolgáltató, a Vivendi. E bírálat értelmében a kormány a két cégóriás magyarországi befektetéseit akarta elismerni azzal, hogy a vezetékes érdekeknek megfelelőt alkotott. Mindez azonban végső soron azért nem lesz hosszú távú probléma, mert az EHT – az Európai Unió piacnyitást szolgáló egyéb törvényeihez hasonlóan – várhatóan 3, legfeljebb 5 évre szól, egyes rendelkezéseit pedig a magyar csatlakozáskor meg kell semmisíteni.
A szolgáltatók és a kormányzat szakértői abban egyetértenek, hogy a korábbi helyzethez képest az EHT végső változata sokkal inkább tekintetbe veszi a vezetékes szolgáltatók érdekeit. Ennek ellenére elismeri a mobiltelefon-társaságok igényeit is. Sokáig úgy látszott, a mobilos cégeknek nincs is félnivalójuk az új törvénytől. A számukra legnagyobb megrázkódtatást az okozta volna, ha az EHT-be a Vivendi javaslatának megfelelően bekerül a virtuális mobilszolgáltató intézménye. Ez a gyakorlatban a mobilpiac teljes megnyitását jelentette volna. Azaz a mobiltelefon-társaságoknak meg kellett volna barátkozniuk a gondolattal, hogy hálózataikat kötelesek bérbe adni minden olyan távközlési cégnek, amely a saját neve alatt rádiótelefon-szolgáltatásokat akar indítani. A javaslat sokat finomodott a törvénytervezet előkészítése során, olyannyira, hogy végül ennek csak elvi lehetősége került be a végső tervezetbe.
HIÁNYOK. Akármilyen sokáig is pofozgatták, javítgatták a szakértők az EHT tervezetét, az új törvényből mégis számos dolog kimaradt. Szakmai vélemények szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az EHT rendkívül keveset mond a kábeltelevíziós piac szabályozásáról. A médiatörvény szerint ugyanis a kábeltévé-hálózatokat 2002 januárjáig alkalmassá kell tenni a kétirányú kommunikációra, azaz a telefonálásra. Ennek ellenére az EHT legfontosabb rendelkezése ezen a területen a Matáv kiszorítása. A törvény kimondja, hogy a Matáv 2002-től nem szerezhet befolyást kábeltelevíziós hálózatokban. Arról azonban nem rendelkezik, mit kell tennie meglévő rendszereivel. A szakértők arra számítanak, hogy a Matáv kiszorítására tett kísérlet azért is nagy vitákat vált majd ki, mert a korlátozás csak 2004-ig él. Így valószínű, hogy a kábeltelevíziós stratégiájának átdolgozásáról beszélő Matáv nem is igyekszik majd megszabadulni hálózataitól.
Emellett – mondják az ágazat ismerői – a Matáv kábeltelevíziós érdekeltségeinek eladása nem is lenne könnyű feladat. Az EHT-ben ugyanis az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) állásfoglalásának hatására benne maradt a kábeltévés cégek piaci részesedését a potenciális piac egyhatodában maximáló korlátozás. Ezért a Matáv kábeltelevíziós hálózatát a piacon lévő szakmai befektetők nem szerezhetik meg. Elemzők szerint lehetséges vevő legfeljebb az EHT-be való bekerülésével a hírközlési cégek közé emelt, egyébként is dinamikusan terjeszkedő Magyar Posta lehetne.
