A luxembourgi határozat szerint Athénnak a kölcsön előtt szigorú takarékossági intézkedéseket kell hoznia, a görög parlamentnek döntenie kell a pénzügyi reformról szóló törvényekről. A hajnalban kiadott közlemény szerint a most esedékes 12 milliárd eurót csak július közepén folyósítanák. A hitelrészletből 8,7 milliárd eurót az EU, 3,3-at az IMF ad. Luxembourgban a pénzügyminiszterek arról is megállapodtak, hogy a magánhitelezőket (bankok) is bevonják a hitelezési programba.
A luxembourgi találkozón a várakozások szerint hétfőn döntés születik arról, hogy az EU mikor folyósítja a pénzt, de közben tárgyalnak egy újabb, többéves hitelcsomagról is. Az még nagy kérdés, hogy milyen módon, mértékben vonják be a programba a magánhitelezőket. A görög válság várhatóan szóba kerül az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozóján is.
Közben Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő felszólította honfitársait, álljanak ki a rendkívül népszerűtlen megszorító intézkedési csomag mellett, hogy elkerülhessék az államcsődöt. Hozzáfűzte, hogy a nemzeti megosztottság nem segíti elő az ország túlélését.
Ma forró dróton a G7-ek
Az Eurogroup tanácskozásáról kiszivárgott hírek szerint a világ legiparosodottabb országait tömörítő G7 szervezet pénzügyminiszterei telefonon szállnak be az egyeztetésbe. A csoportnak három euróövezeti ország (Franciaország, Németország, Olaszország) mellett tagja az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia és Japán is. Korábban a zónán kívüli országok is jelezték, hogy kiemelt figyelemmel követik az euróval kapcsolatos válsághelyzetet.
A luxembourgi találkozón a várakozások szerint hétfőn döntés születik arról, hogy az Európai Unió a terveknek megfelelően hamarosan folyósítja az újabb sokmilliárdos hitelrészletet a súlyos adósságproblémával küzdő Görögországnak.
A legfrissebb hírek szerint mindazonáltal felmerült, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3,3 milliárd eurónyi részesedésével együtt összesen 12 milliárd euróra rúgó részletet egyelőre nem teljes egészében utalják át. Eközben tárgyalnak egy újabb, többéves hitelcsomagról is Görögország számára. Ezzel kapcsolatban a fő vitapont a tagországok között, hogy milyen módon és mértékben történjen a magánhitelezők (bankok) bevonása a programba. A görög válság várhatóan szóba kerül az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozóján is.
Öt éven belül vége az euróövezetnek?
“Szinte biztosra vehető”, hogy az euróövezet a következő öt évben – de esetleg már 2013-ig – felbomlik. Ezt jósolta hétfőn megjelent előrejelzésében az egyik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) prognózisa szerint a dél-európai tagállamokban olyan súlyos kiigazító intézkedésekre lenne szükség, amelyeket a helyi lakosság már nem tűrne el, a folyamatos külső segítséget pedig mind a megsegített, mind a hitelező országok előbb-utóbb megelégelik.
Csapdahelyzetben a németek
Németország most nem tehet mást, mint kompromisszumot keres az újabb kisegítő csomagról folyó tárgyalásokon. A stabil euró előnyei túltesznek a Németország által nyújtott újabb és újabb hitelek költségein, akkor is, ha e hiteleket nem fizetik vissza teljes egészében. Éppen ezért valószínűtlen, hogy az euró már rövid távon összeomlana. A CEBR előrejelzése szerint azonban várhatóan még további kisegítő csomagokra is szükség lesz, és ezeket már “nehéz lesz folyamatosan fizetgetni”. Az elemzés szerint “előbb-utóbb mind a görög lakosság, mind a külföldi hitelezők belefáradnak ebbe a vesztes csatába, és ez a valutaunió felbomlásához fog vezetni, Görögország és várhatóan több más tagállam távozásával”. A segélycsomagok újabb sorozata és a végső soron bekövetkező adósságátrendezés késleltetni fogja a felbomlás pillanatát, de ez a pillanat “el fog jönni”.
Ha egyre kisebb a segély hatása, jön a dominó
A CEBR londoni elemzői szerint emiatt valószínűleg kárt szenved számos európai – főleg francia – bank fizetőképessége, és a dominóhatás veszélye miatt olyan bankmentő akciókra lesz szükség, mint amilyenek a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlását követték, bár ezek tényleges mértéke függ attól is, hogy a hatóságok milyen gyorsan tudják kezelni a fejleményeket. Az euróövezet felbomlásának lehetőségét más nagy londoni házak sem zárták ki. A Capital Economics szakértőinek Görögországgal kapcsolatos minapi elemzése szerint ismét úgy tűnik, hogy egy tagország “küszöbönálló katasztrófája” szükséges az euróövezeti döntéshozók határozott intézkedéseinek kikényszerítéséhez. Mivel azonban a jelek szerint minden válaszlépésnek az előzőeknél kisebb a hatása, és az egyre újabb válságjelenségek felbukkanása között eltelő idő is mind rövidebb, most már komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a valutauniót jelenlegi formájában egyben lehet-e tartani.
Roubini is erről írt, az pedig bajt jelez
A világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza, Nouriel Roubini minap Londonban megjelent cikkében szintén kételyeinek adott hangot az euróövezet jövőjével kapcsolatban. A New York-i Egyetem pontos előrejelzéseiről világszerte ismert gazdaságtan-professzora – aki már 2006-ban megjövendölte az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi válságot – a Financial Timesban a múlt héten azt írta, hogy az euróövezeti válsággal kapcsolatos, “majdcsak átevickélünk valahogy” megközelítéssel nem sikerült gyógyírt lelni az alapvető problémára, vagyis az unión belüli széttartó folyamatokra, és ha ez nem változik, az euróövezet – egyes gyengébb tagországok “kihullásával” – a felbomlás felé veszi az irányt.
