Az európai uniós csatlakozást követő 3-5 évben érzékelhetően csökkenni fog a jelenlegi tagországok és a csatlakozók egyes élelmiszeripari termékei között az árkülönbség – mondta Franciszek Hutten-Czapski, a Boston Consulting Group (BCG) varsói irodájának menedzsere.
„Ebből adódóan a csatlakozást követő években a jelenlegi tagországok élelmiszerárai várhatóan csökkennek, míg a csatlakozó országokban emelkednek” – tette hozzá Franciszek Hutten-Czapski.
A fogyasztási cikkek piacának tendenciáiról, ezen belül is a csatlakozást követő árképzési változásokról szólva a varsói iroda vezetője elmondta: jelenleg átlagosan csaknem 41 százalékkal olcsóbbak az élelmiszerek a csatlakozó országokban, mint a tagországokban.
Véleménye szerint a különbségekből adódó lehetőségeket elsősorban a viszonteladók használják ki.
A szakember elmondta: a nagy nemzetközi márkák, az egyszerűen szállítható és raktározható termékek érintettek leginkább.
A BCG számításai szerint a legalább 10 százalékos árkülönbségnél már felmerülhet, hogy a viszonteladók nem közvetlenül a termelőtől, hanem egy másik kereskedőtől szerzik be a termékeket.
A szakember elmondta: a közép-kelet-európai országok közül Magyarországon a legkoncentráltabb a kiskereskedelem, vagyis a kiskereskedelem túlnyomó része gyakorlatilag néhány nagy lánc kezében van.
Hozzátette: a BCG előrejelzése szerint az egész régióban erősödik a kereskedelmi láncok koncentrációja, amely tovább generálja az úgynevezett saját márkák megjelenését. Ez pedig komoly versenyt jelent a nagy nemzetközi márkák számára.
Részt vehet-e a gázai rendezésben Magyarország?
A gázai béketerv egyik fontos eleme a nemzetközi stabilizációs haderő (ISF) létrehozása. Ebben csak olyan államok juthatnak szerephez, amelyeket mind Izrael, mind az USA elfogad. Magyarország ilyen állam – kérdés, hogy szerepet és felelősséget akarunk-e vállalni valamilyen módon a palesztin kérdés rendezésében.
