A Foodwatch és a hamburgi Fogyasztásvédelmi Kutatóközpont azt állítja, hogy a német boltok polcain egyre gyakrabban találkozni olyan élelmiszerekkel, amelyek hamisak. Nem az van bennük, amiért a fogyasztó megvásárolja.
A „laborban” előállított álsajtnak például nem sok köze van a hagyományos termékhez: tej helyett növényi zsiradékból, tojásfehérjéből és ízfokozókból készül. Az egészségre nem ártalmas, de a vásárló nem azt kapja, ami az etiketten szerepel. A gyártó pedig dörzsöli a tenyerét, hiszen sokkal olcsóbban megúszta.
Az álsajt mellett minden élelmiszernél érdemes alaposan megnézni a címkét az intézet munkatársai szerint, hiszen egyre gyakoribbak a gyenge minőségű alapanyagból készült termékek. A fogyasztóvédők arra is figyelmeztettek, hogy a méregdrága élelmiszerek esetében sem mehet a vásárló biztosra.
A gyártók azzal védekeznek, hogy az adott termék hátoldalán, az összetevőknél mindig pontosan megjelölik, hogy milyen alapanyagokból készült. A Foodwatch képviselője ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a címkézés sokszor félrevezető. „Nem tiltja a törvény az ilyen élelmiszerek gyártását, de ha sajtként árulják a sajtutánzatot, akkor az csalás” – nyilatkozta a Foodwatch szóvivője. Az intézet szerint Németországban évente 100 000 tonna álsajtot állítanak elő.
Érdekes ugyanakkor, hogy élelmiszer-ellenőrök és fogyasztóvédők rászállták néhány gyártó termékeire, másokat pedig békén hagytak.
A politikusok mindenesetre egyértelmű címkézés mellett kardoskodnak, a Foodwatch pedig azt szeretné elérni, hogy a megvizsgált és lebukott élelmiszerek listáját hozzák nyilvánosságra. „A hatóságok 15 éve tudnak az ilyen ügyekről, de csak általánosságban beszélnek, nem nevezik meg a konkrét termékeket” – mondta a szervezet képviselője.
