A Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) tavaly publikálta a negyedik jelentését, melynek készítésében 150 ország 4000 kutatója vett részt. Az azóta eltelt egy évben tovább folytatódott a klímakutatás. A WWF Éghajlatváltozás: gyorsabb, erősebb, hamarabb című tanulmányának elkészítésében neves tudósok vettek részt, köztük az IPCC újonnan megválasztott alelnöke.
Jean-Pascal van Ypersele professzor szerint a klímaváltozásnak egyértelműen súlyosabb hatásai vannak, mint azt sok kutató korábban gondolta, ezért létfontosságú, hogy a nemzetközi válasz a megelőzés és az alkalmazkodás érdekében gyorsabb és nagyobb léptékű legyen. Az IPCC hangsúlyozza, hogy 25-40 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást 2020-ig az 1990-es szinthez képest, a korábban javasolt 20 százalék már nem elég.
Szélsőséges időjárás
Az új kutatási eredmények szerint az Északi-Jeges-tenger már 30 éven belül elveszítheti jégtakaróját. 2013-2040 között nyaranta a jég teljesen eltűnhet innen, amire egymillió éve nem volt példa. A Brit-szigetek és az Északi-tenger felett várhatóan több és erősebb szélsőséges ciklon fog kialakulni, ami miatt Nyugat- és Közép-Európában egyre több lesz a szélvihar és az általuk okozott kár. Az ózonszint és a légszennyezés legjelentősebben Anglia, Belgium, Németország and Franciaország felett fog növekedni. Európa egy részén több lesz majd az éves csapadék mennyisége is, ami növeli az árvizek és az ebből eredő gazdasági károk veszélyét.
forrás: WWF Magyarország
Az Északi- és a Balti-tenger élővilága az eddig mért legmelegebb tengervíz hatásainak lesz kitéve, a Földközi-tenger térségében pedig egyre gyakoribb és hosszabb aszályok lesznek. A Svájci Alpok gleccserei olvadása tovább folytatódik, ami miatt pedig csökken az itt épült vízerőművek energia-előállítása. A világ tengerei a század végére több, mint egy métert emelkedhetnek, ami duplája az IPCC tavalyi előrejelzésének. A mezőgazdaságban is fel kell készülni a változásokra, a gabonatermelésben máris érezteti negatív hatását az emelkedő hőmérséklet.
Ellentétek az EU-n belül
Ha az EU a jövő évi koppenhágai ENSZ csúcson vezető szerepet akar vállalni egy erős, a klímaváltozást kezelő nemzetközi megállapodás kidolgozásában, amely 2012 után felváltja a Kiotói Jegyzőkönyvet, nem szabad kivonnia magát a felelősség alól és valódi kibocsátás-csökkenés mellett kell elköteleznie magát – véli a WWF Magyarország.
A cél pedig elég messze van. Az EU által meghirdetett eredeti program szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal kellene mérsékelni 2020-ra. Egy sor kelet-európai ország, köztük Magyarország is azonban azon a véleményen van, hogy az EU klímavédelmi céljainak kijelölésekor figyelembe kellene venni a tagországok gazdasági potenciálját – írja az MTI. Olaszország nem volt ezen államok között, de most környezetvédelmi minisztere kijelentette: mély változtatásokat igényel az uniós klímavédelmi politika, és ezért most már „igazi” tárgyalásokat kellene folytatni.
Olaszországnak például 25 milliárd euróba kerülne évente, ha az Európai Bizottság terveit végrehajtaná. Olyan feszültségek kerültek felszínre a környezetvédelem kérdésében az EU tagországai között, hogy erősen kétséges az uniós példamutatás ebben a kérdésben a jövőre nézve – állapította meg Yvo De Boer, az ENSZ klímavédelemért felelős, vezető illetékese.
