Kilométeres sorokban vártak az emberek a bankautomaták előtt a hétvégén Cipruson, miután kiderült, hogy a bajba jutott kormány az uniós segélycsomagért cserébe 10 százalékos adót vet ki a bankbetétekre.
A feltételekből körülbelül az derül ki, hogy az adóval a ciprusi offshore számlákon parkoló pénzeket akarták bevonni a közteherviselésbe: a 100 ezer euró feletti betétekre vetik ki a 9,9 százalékos adót. „Azt mondtuk: azoknak az embernek is hozzá kell járulniuk Ciprus megmentéséhez, akik ottani bankokban tartják a pénzüket” – magyarázta az unió követelésének hátterét Angela Merkel német kancellár.
Fotó: AFP / Barbara Laborde
Az adó bevezetésének hírére az európai befektetők is sokkot kaptak. Nem véletlenül: precedenst teremthet más bajban lévő országok számára is, ami kiszámíthatatlanná teszi, hogy mennyi pénzt lehet a pénzzel keresni. (Egyebek között emiatt dőlt be már megint a forint is.)
Mi jól állunk
Magyarország pillanatnyilag nincs a nagy bajban lévő országok között, mivel már eladott annyi dollárkötvényt, ami az ország idei pénzügyi stabilitásához nagyjából elég lehet (sok forintkötvény kibocsátása mellett). Ráadásul már most is van adó a bankszámlákon, tranzakciós illetéknek hívják.
De vajon mi történne, ha a kormány úgy döntene, hogy itt is egy hasonló adóra van szükség, s tíz százalékos adót vetne ki a 30 millió forint feletti bankbetétekre, például a kiterjedt feketegazdaságra hivatkozva?
Durva összegek
Az biztos, hogy sok pénzre tehetne szert. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének előzetes adatai szerint Magyarországon összesen 14,6 ezer milliárd forintnyi bankbetét volt tavaly év végén.
De ennek mekkora része lehetett 30 millió forint feletti?
A betétek zöme nyilván 30 millió forint alatti. A német Allianz biztosító Global Wealth Reportja szerint Magyarországon az egy főre jutó pénzügyi vagyon 3 millió forint alatt van (ami a felét sem éri el a globális átlagnak.) Ám a bankok becslései szerint több százezer olyan háztartás van Magyarországon, amelynek 5-50 millió forint közötti, pénzben tartott (tehát nem például ingatlanban fekvő) vagyona van.
Ha azonban csak a leggazdagabbakat (a private banking ügyfeleket) nézzük, a bankok becslései szerint akkor is több ezer emberről beszélhetünk, az Erste szerint körülbelül 2 ezer milliárd forintnyi vagyonnal.
Tehát ha csak ezt adóztatná meg a kormány, akkor 200 milliárd forintnyi bevételre tenne szert, s „csupán” pár ezer ember felbőszítésével. Ez bőven elég lenne a milliókat sújtó tranzakciós adó kiváltására.
Hangsúlyozzuk: ez csak egy elvi számítás, nem mondta sem a kormány, sem más, hogy lenne ilyen terv Magyarországon.
