Már-már hozzászoktunk ahhoz, hogy az ipar termelése töretlenül nő, s hogy ez nagyban hozzájárul az egész ország gyarapodásához. Ám a legutóbbi, júniusi adatok szerint az ipar havi produktuma – öt éve először – kevesebb volt, mint a tavalyi megfelelő hónapban. A visszaesés persze nem jelentős, 0,4 százalék (lásd a grafikont). Viszont kevesebb az új megrendelés is, mint tavaly ilyenkor – mérte föl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Vajon átmeneti megtorpanás ez, vagy az európai konjunktúra megjósolt lanyhulása érte el máris a magyar gazdaságot?
Érzékelhető persze egyfajta strukturális elmozdulás is: az előrejelzések szerint az ipar növekedése az idén egyszámjegyűre lassul (az első félévi gyarapodás 7,3 százalék), miközben előretör az építőipar és a szolgáltatási szektor. Az építőipar most gyorsabb növekedést mutat föl, mint az egészében véve tizenkétszer nagyobb ipar, a júniusi és az első félévi építési munkák reálértéke 9 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszakok számait. A fölhasználás oldaláról nézve pedig – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb előrejelzései szerint – rekordmértékben, 5,2 százalékkal gyarapodnak a lakosság vásárlásai, gyorsul a tavaly amúgy sem erőteljesnek mondható állóeszköz-fölhalmozás, miközben a nettó exportnál negatív elmozdulásra, azaz a behozatalnak a kivitelt meghaladó bővülésére kell számítani. Az MNB mindezzel együtt 4,1-5,1 százalékos GDP-növekedést vetít előre erre az évre (a tavalyi 5,2, illetve az első negyedévi 4,4 százalék után).
ESŐRE ÁLLÓ BAROMÉTER. A jegybank tehát hajlik az optimizmusra is, a visszafogottságra is. Ugyanakkor a legújabb konjunktúrakutatások valamelyest romló kilátásokat tükröznek. Kedvezőtlenebbek a kutatóintézmények által vezetett összetett konjunktúraindexek. A Kopint-Datorg Rt. feldolgozóipari bizalmi indexe 2000 ősze óta negyedévről negyedévre zuhan (Figyelő, 2001/33. szám), akár csak az úgynevezett “feldolgozóipari konjunktúrabarométer”, a jelenlegi és a várható helyzet megítélését együtt tartalmazó mutató. A szintén feldolgozóipari körben, havi rendszerességgel készített beszerzési menedzserindex – a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság felmérése – azt mutatja, hogy július a harmadik hónap, amelyet mérséklődő élénkülés jellemez. A GKI Gazdaságkutató Rt. is borongós hangulatban találta a vállalkozásokat: felmérése szerint két éve nem látott mélységbe süllyedt az üzleti bizalmi index (Figyelő, 2001/32. szám).
A részletes konjunktúrakutatások is lanyhulást – néhány területen romlást – érzékeltetnek. E téren csak a Kopint-Datorg által az építőiparban tapasztalt fellendülés számít kivételnek. A vizsgálatok kiegészítik egymást, hiszen különböző vállalkozói körről szólnak. A Társadalomkutatási Intézet Rt. (Tárki) az 1500 legnagyobb exportáló cég (TOP 1500) közül vette a mintát, az eredmények a növekedés némi lassulását tükrözik, ám a külpiacra nagyban szállító vállalatok többsége még így is helyzete javulására számít. A Kopint-Datorgnak viszont – kevésbé “elit” körben végzett feldolgozóipari kutatása eredményeként – meg kellett állapítania: a cégek önmaguk helyzetéről adott értékelése kedvezőtlenebb, mint az elmúlt másfél év során bármikor volt, s rendelésállományukat, várható értékesítésüket is lényegesen rosszabbnak ítélték meg. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának (BKIK) az ipari, az építőipari és a szolgáltató ágazatba egyaránt betekintő kutatása szintén borúsabb üzleti kilátásokról tudósít, bár eszerint a forgalom, az értékesítés újabb, illetve várható alakulásában némi javulás mutatkozik.
VISSZAFOGOTT BERUHÁZÁSOK. A TOP 1500-ba leginkább gépipari cégek tartoznak (31 százalék), de szerepelnek textiles, fémfeldolgozó, élelmiszer-ipari (12-17 százalék) és más vállalatok is. A beruházási tevékenység e körben igen élénk, az első negyedévben 67 százalékuk növelte termelőkapacitásait. A legújabb felmérés azonban a beruházási kedv lanyhulását mutatja, bár még mindig több cég számít e tevékenység növelésére, mint csökkentésére. A termelőkapacitások “csupán” 12-17 százalékkal bővülnek az idén, szemben a tavalyi 14-18 százalékkal – véli a fentiek alapján a Tárki (ellentétben a beruházások élénkülését váró MNB-vel).
A TOP 1500-as körben mérséklődtek a kapacitáskihasználás növelésére vonatkozó várakozások. Igaz, továbbra is bővül az export, ám kisebb ütemben, mint eddig. Romlott a nyugat-európai értékesítési lehetőségek megítélése. Kisebb a nagy exportálók hajlandósága a létszám növelésére, miközben a munkaerőhiány is mind nagyobb számban fordul elő. E gondot azonban mostanság nem annyira “házon belül”, mint inkább alvállalkozók bevonásával oldanák meg. Vagyis: a jelenleg adott kereteket most kevésbé tágítanák.
A Kopint-Datorg megkérdezettjei jóval borúsabb képet festettek a feldolgozóipar közeljövő kilátásairól. Értékelésük csaknem minden reálfolyamat tekintetében romlott. A kereslethiányt egyre több cég említi termeléskorlátozó tényezőként. A belföldi értékesítési tervek elvesztették lendületüket, az export várhatóan nő ugyan, de a derűlátás e területen is alábbhagyott, több vállalat tervez létszámcsökkentést, mint növelést. Az építőipari vállalkozások viszont a munkák felfutására, helyzetük javulására számítanak.
A legkedvezőtlenebb a BKIK konjunktúrakutatóinak választ adó, különféle nemzetgazdasági ágazatokban (elsősorban az ingatlanüzletágban és a kereskedelemben, másodsorban az iparban és a szállításban) működő cégek helyzetmegítélése. E fölmérés szerint több vállalat ítéli rossznak, mint jónak jelenlegi üzleti helyzetét – talán emiatt is látnak több okot a javulásra néhány területen. Várhatóan kapacitáskihasználásuk fokozódik, forgalmuk némelyest bővül, és 71 százalékuk beruházást tervez a közeljövőben, márpedig ez 10 százalékponttal nagyobb arány, mint amekkorát fél éve, egy éve mértek.
NÖVEKVŐ KÜLÖNBSÉGEK. A helyzet nem drámai, a növekedés folytatódik – csak a gyarapodás ütemében várható csökkenés. És, ahogyan az ilyenkor lenni szokott, várhatóan erőteljesebbé válik a differenciálódás, azaz nő a már meglévő különbség az előnyösebb és a hátrányosabb pozíciójú vállalatok között.
A külföldi és vegyes tulajdonú cégek jóval elégedettebbek a helyzetükkel, mint a tisztán hazai cégek (lásd a grafikont). A rendelésállomány gyarapodását is inkább az előbbi körben várják – derül ki a TOP 1500-as felmérésből. Egyébként is, akik már jelentős volumenben exportálnak, azoknak a kilátásai is lényegesen jobbak. Az is várható, hogy a nyugati országrészben működő vállalkozások könnyebben átvészelik a konjunktúra lanyhulását, mint keleti társaik.
