Gazdaság

Drágul a lakáskiadás jövőre

Legalább 60 ezer forint pluszköltség terheli jövőre a lakáskiadókat.


Fotó: MTI / Mohai Balázs

Minden bérbeadó köteles lesz januártól bemutatni a bérlőnek a lakás energetikai tanúsítványát, amely a szerződés melléklete kell, hogy legyen. Ez áll a lakásbérlési törvényt módosító javaslatban. A tanúsítványban a háztartási gépeknél már ismert kategóriák szerint (A+-tól I-ig) jelölik az ingatlan minőségét.

A „C” kategóriás lakás a követelményeknek megfelelő, kifejezetten kis rezsire az „A+” kategóriás lakásnál számíthat a bérlő, és legtöbbe az „I” kategóriás lakás fenntartása kerülhet. A hirdetésekben is fel kell majd tüntetni az „osztályzatot”.

Miért lenne jó?

A bérlőknek azért lenne jó a tanúsítás, mert támpontot kapnának a rezsihez, s nem kellene a sötétben tapogatózniuk. A tanúsítók szerint éppen ezért már régen be kellett volna vezetni ezt a szabályt. A kategorizálás a bérbeadóknak is hasznos segítséget adhatna ahhoz, mit tegyenek, hogy kevesebb legyen az energia számla – jegyezte meg az Energetikai Tanúsítók és Auditorok Országos Szövetségének (EnOSz) elnöke, Perneky Antal.

A bérbeadók viszont azt mondják, drága a tanúsítás, és a bérlőket különben sem érdekli, csak a bérleti díj. Szankció nem társul a tervezett előíráshoz, így borítékolható, hogy a bérbeadók nem fognak költeni az igazolásra. Kérdés, a bérlők, a piac kényszeríti-e majd őket erre.

Kiszolgáltatva

A bérlőnek ma kevés információja van, amikor kivesz egy ingatlant, emiatt kiszolgáltatott, kénytelen elhinni, amit a tulajdonos mond a várható rezsiről. Hogy ez mennyire hihető? Erről talán az olvasónak is van tapasztalata. Az biztos, hogy a tulajdonosnak elsősorban az az érdeke, hogy kiadja a lakást, a lehető legjobb áron.

A bérbeadóknak egyébként fogalmuk sincs arról, hogy mennyire rossz épületet üzemeltetnek – tette hozzá Perneky Antal. Sok esetben meg vannak győződve arról, hogy csak az energiaszolgáltatók díjszabása miatt magas a számla összege.

Sokba kerül a bérbeadóknak

Az ingatlanok szakszerű felmérése (állapotrögzítés, a feltárt energetikai jellemzők értékelése, a veszteségek meghatározása, kiszámítása, a fejlesztési/felújítási javaslat kidolgozása, egyeztetése a megrendelővel, a tanúsítási okmány és mellékleteinek elkészítése, átadása a megbízónak) legalább 3-4 mérnöknapot vesz igénybe, és 60 ezer forintnál kezdődhet – tudtuk meg perneky Antaltól. S nem azért, mert a mérnökök ebből akarnának meggazdagodni. Ez pusztán a speciális szaktudással járó munka díja – tette hozzá. Lehet ezt a munkát “olcsóbban is elvégezni”, egy oldalas papírlapon átadni a tulajdonosnak, de annak tartalma, szakszerűsége, használhatósága megkérdőjelezhető – tette hozzá.

A tanúsítási árát nagyon sokallotta a Fizetővendéglátók és Lakásbérbeadók Szövetségének elnöke, Fellner Tibor. Azt is megjegyezte: ha esetleg hajszállal jobb áron tudják majd kiadni a tanúsított lakást, az még nem elég motiváló erő a díj kifizetéséhez. Ezért nem tartja valószínűnek, hogy áldoznának a bérbeadók a bizonyítványra.

Mitől függ a fogyasztás?

Ma a bérlő elsősorban a bérleti díjra, a kaucióra kérdez rá, s csupán ez után érdeklődik, van-e egyáltalán fürdőszoba. A komfort nélküli ingatlanok többet hoznak a bérbeadóknak, mint a fürdőszobás lakások – jelentette ki Fellner Tibor. Éppen ezért nem hiszi, hogy a tanúsítványnak piaci szerepe lenne. Másrészt úgy véli, a bérlő nem fogja tudni a kategória-besorolás alapján, hogy milyen rezsire számíthat. Egyébként is úgy gondolja, hogy a bérlőtől jobban függ, mennyi a költség, mint a lakás adottságaitól. Statisztikáik legalábbis azt mutatják, ugyanabban a lakásban, ugyanabban az időszakban a bérlő szokásaitól függően nagyon eltérő lehet az energiafogyasztás.

Nem értett egyet ezzel Perneky Antal, mert szerinte elsősorban az épület adottságai határozzák meg az energiafogyasztást. Egy saját példát is hozott: a korszerű tetőtéri ingatlannál negyede volt a gázszámlájuk, mint a hasonló méretű, de régi építésű, három oldalról (lakásokkal, lépcsőházzal) körülvett másik lakásban, ahol a külső fal nem volt szigetelve, az ablakokon befújt a szél, és negyven éves gázkazánnal fűtöttek.

Tesztelik, megéri-e

Ha életbe lép a törvény, a bérbeadók szövetsége azt tervezi, hogy néhány olyan lakást, amelyeknél jó eredmény születhet, tanúsíttatnak. Aztán tesztelik, megérte-e, vagyis hogy a bérlők hajlandóak-e megfizetni a jó minősítést.

A bérbeadók szövetségének nincsenek adatai arról, hogy hány bérelt lakást minősíttettek már. Az EnOSz becslése szerint nem biztos, hogy az összes tanúsított ingatlan aránya eléri a 15 százalékot. Az energiatanúsítványokat 2009. május 20-tól a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft..ehz (VÁTI) is be kell küldeni. Azóta 901 darab érkezett hozzájuk. Mivel az adattartalmat nem vizsgálják, azt sem tudták megmondani, hány bérelt ingatlannak lehet tanúsítványa.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik