Havasi Bertalan mindezt azután mondta, hogy a horvát sajtóban a múlt héten megjelentek szerint a horvát kormányfő az INA és a Mol Nyrt. részvény-megállapodásának felülvizsgálatáról telefonon tárgyalt magyar kollégájával.
A horvát Jutarnji list a múlt héten idézte Jadranka Kosort, aki kifejtette, “valószínűleg hamarosan találkozni is fogunk, hogy tárgyaljunk erről a témáról. A tárgyalások politikailag érzékenyek, de a magam részéről mindent megteszek, hogy sor kerüljön a megállapodás felülvizsgálatára”. A horvát miniszterelnök beszélt annak a horvát parlamenti bizottságnak a munkájáról is, amelyik a Mol és a horvát olajtársaság, az INA között létrejött részvény-megállapodást vizsgálja.
A lapnak kifejtette, hogy kormányfőként sikerült visszaszereznie az INA-tól azt a kétmilliárd kunát, amellyel az államnak tartozott, és sikerült folytatni a tárgyalásokat a Mollal a részvényszerződés felülvizsgálatáról. Jutarnji list szerint a horvát kormányban azt mondják, hogy a magyar féllel folytatott tárgyalások rendkívüli kényesek amiatt, hogy Magyarország a jövő évben átveszi az EU soros elnökségét.
A lap úgy tudja, hogy hamarosan “rekonstruálják” a kormányhivatalok összes megbeszélését, amelyen az INA és a Mol részvényszerződéséről volt szó. A Jutarnji list szerint eddig azt állapították meg, hogy a 2008-ban kötött szerződés nem ment végig a minisztériumok közötti koordináción, és nem is továbbították a törvényhozási hivatalnak, ami egyébként megszokott eljárás a kormány politikai döntéseinek meghozatalakor. A két miniszterelnök közötti tárgyalásról szóló hír a horvát sajtóban ellentmondásosan jelent meg, a Poslovni dnevniknek horvát kormánykörök cáfolták a megbeszélésről szóló információt.
Az viszont tény, hogy Horvátországban vizsgálják a privatizációs megállapodást, s elképzelhető, hogy ennek folyományaként megváltoztatják. Október 12-én a horvát parlamenti vizsgálóbizottság például meghallgatta Ivo Sanader volt miniszterelnököt az INA olaj- és gázipari vállalat privatizációjáról. A Mol tavaly júniusban vette át az INA irányítását. Ivo Sanader miniszterelnök egy hónappal később váratlanul lemondott. Hirtelen távozását többen korrupciós ügyekkel hozták összefüggésbe.
A Mol 2003-ban 25 százalék plusz egy részvény nagyságú részesedést szerzett a társaságban. A megállapodás szerint a Mol öt évig nem növelhette részesedését. 2008 októberében azonban a Mol vált az INA legnagyobb részvényesévé, egy önkéntes nyilvános vételi ajánlat eredményeként. A Mol 47,2 százalékot szerzett, majd 2009 júniusában közölte, hogy a horvát kormánnyal 2009 januárjában aláírt részvényesi megállapodás módosítása alapján átvette az INA feletti irányítást úgy, hogy nem az övé cég többsége. A volt horvát politikus elmondta: személyesen nem vett részt a privatizációban, az eljárást egyik helyettese, Damir Polancec irányította. Ivan Suker pénzügyminiszter és a másik akkori miniszterelnök-helyettes, Jadranka Kosor jelenlegi kormányfő is dolgozott az ügyön – tette hozzá.
Jadranka Kosor korábban arról nyilatkozott, hogy nem vett részt
az INA privatizációjában, Ivan Suker pedig a bizottság előtt
kijelentette, úgy szavazott a parlamentben az INA privatizációs szerződéséről, hogy nem ismerte annak tartalmát. Damir Polancec ellen időközben nyomozás indult korrupció gyanújával, és már vádat is emeltek a politikus ellen.
A parlamenti bizottság azt a kérdést is vizsgálja, hogy kivételeztek-e a Mollal a privatizációs eljárásban. A testület nem indítványozhat vádemelést, de hatósági vizsgálatot kezdeményezhet.
A horvát vizsgálóbizottságot az idén márciusban állították fel az INA olajtársaság privatizációjával kapcsolatos tények, a horvát kormány és a Mol magyar olajtársaság között létrejött szerződések és azok mellékleteinek kivizsgálására. A horvát ügyészség 2009 novembere óta vizsgálja az eredeti privatizációs szerződés módosítását.
