Nem államosítják a magánpénztárakat, de megváltoztatják olyan módon a szabályozást, hogy az állami nyugdíjrendszer váljon uralkodóvá – legalábbis ez szűrhető le a kormánypolitikusok eddigi nyilatkozataiból.
Az APEH a magánnyugdíj-pénztári átutalásokat november 1-jétől 2011. december 31-ig felfüggeszti, és a rendszer jövőjéről, az állami rendszerbe való visszalépés lehetőségéről még idén törvényt alkotnak- derült ki Orbán Viktor szerdai beszédéből.
A Fidesz e tervéről előzetesen semmi sem jelent meg a sajtóban, ami mutatja, a párt gondosan ügyel arra, mit szivárogtat ki előre. Lapunk júniusban írt arról, hogy a kormányzati ötletek közül a magánnyugdíjpénztárak államosítása látszana igazán alkalmasnak a hiánycélok tartására, és az adócsökkentések fedezésére egyszerre, Matolcsy akkor cáfolta, hogy a kormánynak ilyen tervei lennének.
Hogy értik a kormányprogramot?
Államosításról valóban nincs szó (a pénztárak vezetői is burkolt államosításról beszélnek), de látható, hogy a kormányprogram e mondata „Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magánnyugdíj-pénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek” új értelmezési keretbe kerültek.
A nyugdíjrendszer jövőjéről a miniszterelnök nem ejtett szót a beszédében, így az sem volt világos, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok megkapják-e végül az elmaradt befizetéseiket. Fölbukkantak olyan értelmezések, vélemények is a médiában, hogy a Fidesz „kisajátítja” a nyugdíjcélú befizetéseket.
Ezt lényegében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter cáfolta azzal a kijelentésével, hogy egy magánnyugdíj-pénztári tagot sem ér kár amiatt, hogy az állam 14 hónapra felfüggeszti átutalásait a magánpénztárak számára. Feltehetően tehát a tagok 2012-ben megkapják az elmaradt járulékokat a pénztáruk által elért hozammal növelve – már ha nem lépnek át időközben az állami rendszerbe. (Matolcsy több lehetséges kompenzációs módszert is említett, de ez lenne az egyetlen, amelynél valóban nem érne kár egyetlen tagot sem.)Ebben az esetben lemondanak eddig elért megtakarításaikról, ami így az állam tulajdonába kerül, viszont nem 75, hanem 100 százalékát kapják majd az állami nyugdíjnak.
Fölénybe kerülhet az állami rendszer
A miniszter szavaiból kiderült, hogy mindenkinek joga lesz dönteni arról, hogy az állami-, vagy a magánnyugdíj-pénztári tagságot választja. Matolcsy szerint az állampolgárok pénze az állami rendszerben van nagyobb biztonságban. Mindez sejteti, hogy az állam nem közvetlenül, hatalmi szóval államosítja majd a magánnyugdíjpénztárakat, hanem mindent meg fog tenni, hogy átcsábítsa az állami rendszerbe a magánnyugdíjpénztári tagokat. Akik a kormányzati hozzáállás láttán valószínűleg ennek nagy számban engedni is fognak.
Persze, hogy pontosan mi a kormány szándéka, s mi történik majd a nyugdíjrendszerrel, arról maguknak a magánnyugdíjpénztárak vezetőinek sincs információjuk. Kozek András, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja találgatásokba sem mert bocsátkozni lapunk kérdésre. Mint elmondta, az intézkedésről a pénztárak vezetésével egyáltalán nem egyeztettek korábban.
ki utal kinek?
Az Orbán-beszéd után megjelentek elhangzottak olyan értelmezések is, hogy az állam nem utalja a kiegészítő támogatást a tagi befizetések mellé.
Erről természetesen szó sincs, az adózók, illetve az adózók munkáltatói által befizetett járulékokról van szó, amelyeket az APEH különböző beszedési számláira utalnak el.
Piaci reakciók
Valójában hétfőn derül majd ki, hogyan értékeli a piac a kormány magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos lépését, amelyet Orbán Viktor szerdai beszédében kevéssé részletezett – mondta Mellár Tamás, a Századvég Gzadaságkutató kutatási igazgatója az fn.hu-nak. (A forint szerdán pozitívan reagált a miniszterelnök beszédére.)
A jobboldali közgazdász korábban úgy nyilatkozott lapunknak, negatívan értékelné a piac a magánnyugdíjpénztárak államosítását. A közgazda ez irányú aggodalma továbbra is fönnáll.
Mellár Tamás hozzátette: a legnagyobb baj a kormány második akciótervével az, hogy egyszeri lépésekre alapít egy hosszabb távú adócsökkentést.
Gyenge verseny
A jobboldali közgazda egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a magánnyugdíjpénztárak működése nem hatékony. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) statisztikái szerint az magánnyugdíjpénztárak között átlépők aránya folyamatosan nő, de a pénztárválasztásnak és az átlépéseknek semmi közük az elért hozamokhoz. A verseny gyenge, a magánnyugdíjpénztári tagok alulinformáltak, a vagyonkezelési költségek általában magasak.
Amint a PSZÁF korábban megállapította, „a csoporthátterű pénztárak kizárólag a csoporthoz tartozó vagyonkezelőkkel szerződnek, a vagyonkezelési szolgáltatás piaci versenyeztetése pedig általában csak a kisebb, munkáltatói hátterű pénztáraknál jellemző”. Mellár Tamás szerint azonban megoldást jelenthetnének az egyes skandináv országokban alkalmazott modellek, amelyekkel erősebbé lehetni tenni a versenyt.
A kormány azonban – úgy tűnik – inkább a magánnyugdíjpénztári pillér visszafejlesztésében érdekelt. Ami azt illeti, ezen elképzelés is védhető álláspont.
Magánnyugdíjpénztárak: teljes kudarc?
E vélemény legismertebb képviselője Kun János közgazdász, aki a Magyar Közgazdasági Társaság 47. Közgazdász-vándorgyűlésén ismertette a pillér megszüntetése melletti érveit. Kun akkor kifejtette:a magánnyugdíjpénztárak egyetlen előzetes pozitív várakozást sem teljesítettek. A pénztárak miatti hiány a tb-kasszában 354 milliárd forint, emellett nagyjából 150 milliárd forint a pénztárak miatt létrejött államadósság kamatterhe.
A pénztárak valójában megveszik azokat az állampapírokat, amelyeket az állam éppen a magánnyugdíjpénztárak okozta hiány miatt bocsát ki. Az a várakozás sem bizonyult igaznak, hogy a pénztárak versenye növeli a hatékonyságot, mert a kisebb hozamot biztosító pénztárak taglétszáma jobban nő, mivel többet költenek reklámra. A magánnyugdíjpénztárak fenntarthatóvá sem tették a nyugdíjrendszert, hiszen az állami nyugdíjrendszer éppen úgy lehet egyensúlyban lévő vagy fenntarthatatlanul egyensúlytalan, ha vannak nyugdíjpénztárak, ha nincsenek – érvelt Kun.
Mindezzel együtt persze valószínűnek látszik, hogy a kormány szemében – különösen tekintve az unióval történt vitánkat (célunk az volt, hogy papíron csökkenthető legyen az államháztartási hiány) – a jövő évi 3 százalékos hiánycél elérése volt a legerősebb érv.
