Pár hónapnyi tűzszünet után április 2-án, pénteken a tőzsde éves rendes közgyűlésén ismét összecsaphatnak a Budapesti Értéktőzsde tulajdonosai. Az alapkonfliktus a szokásos: a tőzsdét birtokló osztrák nagytulajdonosok (elsősorban a Wiener Börse), illetve a magyar kisebbségi tulajdonosok (ők sokan vannak, de hangadónak tekinthető a Concorde Értékpapír, a Mol és az OTP) azon vitatkoznak, hogy mennyire sérül a független magyar tőkepiac az osztrákok tőzsde-egységesítő tervei miatt.
A BÉT hazai menedzsmentje (Patai Mihály elnök és Mohai György vezérigazgató) rendre azt deklarálják, hogy kooperációval szeretnék keresztülvinni a bécsiek által favorizált új kereskedési rendszer, a XETRA bevezetését, ezzel kapcsolatban szakmai anyagokat is készítettek és köröztettek, ám a magyar tulajdonosok a bevezetést minden eszközzel lassítják, és folyamatosan a magyar tőkepiaci érdekek sérelméről beszélnek.
Ennek jegyében a korábban, hivatalosan meghirdetett szokásos napirendi pontokon túl, néhány piaci szereplő (így a Concorde, a Mol, az OTP, az ING) három további napirendi pont felvételét kérte. Kettő olyan alapszabálybeli módosítást érint, amely erősebb tulajdonosi kontrollt adna a kisrészvényeseknek, vagyis több ügyet is a közgyűlés minősített többségi körébe utalna.
A javaslat szerint csak 85 százalékos támogatással lehetne a kereskedési rendszer megváltoztatásáról, a tőzsdei elszámolási rendszer megváltoztatásáról, illetve valamely tőzsdeszövetséghez történő csatlakozásról dönteni. Emellett a részvényesi kör tájékoztatást is kér az elmúlt 12 hónap eseményeiről, mert képviselőik azt gyanítják, hogy a BÉT menedzsmentje bizonyos kérdésekben úgy határozott, hogy ahhoz nem lett volna joga. Vagyis olyan döntéseket hozott a menedzsment, amelyről csak a közgyűlésnek lett volna joga dönteni. A tiltakozók példájukban sérelmezik a csatlakozást a CEESEG tőzsdeszövetséghez.
A vitatott kérdések tisztázása érdekében március 12-én tartottak is már egy tulajdonosi fórumot, ahol Michael Buhl társvezérigazgató is megjelent a Bécsi Tőzsde vezetésének képviseletében, ám úgy tudjuk, a prezentációkkal és a megbeszéléssel nem sikerült maradéktalanul megbékíteni a feleket, így aligha kerülhető el, hogy a tulajdonosok pénteken összecsapjanak (legalábbis szerda délben még nem körvonalazódott semmilyen béke).
Információink szerint a vitába viszonylag élesen beszállt a Magyar Nemzeti Bank is. A jövőbeli tervek egyik legvitatottabb pontja ugyanis, hogy a XETRA bevezetése esetén milyen feladatai maradnának az MNB és a BÉT által közösen birtokolt KELER Zrt-nek, illetve milyen elszámolási feladatok kerülnének át Bécsbe. A harcias magyar cégvezetők mindenesetre nagyobb beleszólást kérnek, különben – fenyegetőznek – bizonyos kérdéseket jogi útra fognak terelni.
Annak ugyanakkor továbbra sem látni a valós esélyét, hogy a rendkívül költséges ellentőzsde-indítás megvalósulna. Korábban ugyan különböző elképzelések születtek erre, például a Lengyel Értéktőzsdével közösen terveztek elindulni a magyar ellentőzsde-hívők, de nem úgy néz ki, hogy erre bárki áldozna most. Márpedig egy új tőzsde, különösen annak kereskedési rendszere igen költséges.
A Bécsi Értéktőzsde mindenesetre szívesen venne már némi előrelépést Budapesten is. Egyéb kelet-európai tőzsdéin, így Prágában és Ljubljanában jobban haladnak, igaz pofonok e városokban is érik az osztrák tőzsdetulajdonost, elsősorban a kisebbségi részvényeseknek fizetendő vételár tekintetében. Látszólag megoldhatná a helyzetet, ha a bécsiek itthon is kivásárolnák a kisebbségi részvényeseket, ám valójában bizonyos kérdéseket ezzel sem lehet feloldani. Elsősorban azt, hogy a „pénzgyár” KELER-rel mi lesz. Márpedig ez nagyon nem mindegy a Bécsi Tőzsdének, hiszen a Budapesti Értéktőzsde egyik legnagyobb értéke éppen a KELER-ben meglevő kisebbségi pakettje.
A XETRA-vita
A Budapesti Értéktőzsde kisebbségi részvényesei folyamatosan azt hánytorgatják fel Michael Buhl-nek, a Wiener Börse társ-vezérigazgatójának, hogy őket érintő fontos kérdéseket az Egyesült Államokból kell megtudniuk. Buhl ugyanis különböző időpontokban, de egyaránt az Egyesült Államokban jelentette be, hogy a Wiener Börse kontrollja alatt álló tőzsdék (a bécsi mellett a prágai, a ljubljanai és a budapesti) csatlakozni fognak a XETRA német kereskedési rendszerhez, majd azt is, hogy a BÉT csatlakozott a CEESEG kelet-közép-európai tőzsdeszövetséghez. A provizórikus bejelentések után akkor élesedett a konfliktus, amikor a 2009. október 15-i BÉT igazgatósági ülés meghívójából kiderült, hogy az igazgatóság tárgyalni akarja a kereskedési rendszer cseréjét. Ekkor hazai kibocsátók, brókercégek tizenheten közös levelet írtak a BÉT elnökének, kérve a döntés elhalasztását, és hasonló szellemben lépett fel a Magyar Nemzeti Bank és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kereskedési bizottsága is. Ezekre a megkeresésekre érkezett egy részletes BÉT-válasz, ám ezt az eredeti levél megfogalmazói nem fogadták el. Legalábbis ez derül ki a Jaksity György és Pál Árpád Concorde-vezetők által a 17 levélíró nevében megfogalmazott tavaly novemberi válaszlevélből.
Az aláírók mindvégig sérelmezték, hogy a XETRA nincs kellően előkészítve, megmagyarázva a hazai tőkepiaci szereplőknek és bevezetésével sérülhet a magyar brókercégek, illetve a KELER hazai elszámolóház érdeke. Utóbbi gyakorlatilag marginalizálódhat, ha a bécsiek megvalósítják az „egységes elérést”, hiszen az egység Bécsben és nem Budapesten valósulna meg. Úgy ítélték meg az aláírók, hogy a hazai lakossági befektetők kiszolgálása ugyan náluk maradhat, de az intézményi, különösen a nagy nemzetközi ügyfelek kiszolgálásából kiszorulhatnak.
A BÉT eközben minden fórumon és adatokkal alátámasztva is azt bizonygatta, hogy a BÉT jelenlegi kereskedési rendszerének, az elavult MMTS-nek indokolt a cseréje, miképpen az is, hogy egy tőzsdeszövetségen belül egyféle kereskedési rendszert használjanak a tőzsdék, vagyis a XETRA létjogosultsága nem megkérdőjelezhető. A BÉT szerint az üzleti számok határozottan bizonyítják, hogy a XETRA-t bevezető tőzsdék jól jártak az átállással. A levélírók azonban úgy vélik, hogy ez a forgalom-növekedés nem a XETRA-nak, hanem a nemzetközi tőkepiaci környezet kedvező változásának volt köszönhető, szerintük a bécsi XETRA alá szervezett hazai kereskedésben a blue chipek ugyan életképesek lehetnek, de végképp befellegzett a kisebb, csak a lokális befektetők által követett kibocsátóknak. Azóta a XETRA-ról ugyan történtek egyeztetések, de a döntést elnapolták.
