„Romának lenni csodálatos, mert Kanadában nincs olyan, hogy cigány, mármint a szóhoz társult negatív sztereotípiák viszonylatában. Itt az utcán, ugyanolyan polgárok vagyunk, mint a többi ember” – meséli Csaba a Hír24-nek, aki pár hónapja költözött Észak-Amerikába.
Csaba és párja fél éve élnek Hamiltonba (Toronto mellett), de már most elégedettebbek, mint Magyarországon. Azt mondják, boldogok, mert ott végre emberszámba veszik őket és lehetőséget kapnak. Hiába szereztek diplomát idehaza, nem tudtak eleget keresni ahhoz, hogy félretegyenek maguknak.
Nagy fába vágta a fejszéjét Csaba, hiszen állapotos feleségével ment ki Kanadába szerencsét próbálni. Nem a segélyért, hanem dolgozni. Egyelőre azonban szorgalmasan látogatja feleségével együtt a támogatásuk feltételéül szabott nyelviskolát reggel kilenctől fél négyig, a hét öt napján. Munkavállalói engedélyüket nemrég kapták kézhez, így dolgozhatnak is.
Multikulturális metropolisz
„A kanadaiak nem tudnak sokat a romákról, és nem is ismernek fel bennünket a rasszjeleink alapján sem. Némi túlzással ők még mindig abban a meseszerű világban élnek, hogy a cigányok színes ruhában járnak, és lovas kocsival közlekednek” – osztja meg tapasztalatait Csaba.
| Ki a kanadai? |
| Kanadában a mai napig nagyszámban vannak jelen azok az állampolgárok, akik nem abban az országban születtek. Például a torontói lakosság 50 százaléka. A maradékról meg el lehet mondani, hogy első vagy másodgenerációs kanadai. Így Torontó egy ízig-vérig multikulturális metropolisz. Kanada lakossága a 2006-os népszámlálási adatok alapján 31 612 897 fő volt, és a válaszadóknak csak a harmada jelölte meg saját etnikumaként a „kanadait”. |
Sára és családja 15 éve laknak Torontóban. Kislányként hagyta el Magyarországot. A jelenleg 26 éves nő szereti az ottani életvitelt és nem szándékozik visszaköltözni. Oda köti minden. Dolgozik és neveli a gyermekeit. „A lényeg, hogy nyugodt szívvel nevelhetem fel a gyermekeimet és nem kell előítéletekkel küzdenem.” Sára, Csabához hasonlóan egyetért azzal, hogy sokan álmenekültként érkeznek Kanadába, azaz romának vallják magukat és úgy kérnek menekült státuszt. A fiatal nőnek fontos a magyar közösség, akikkel havonta találkoznak. Rengetek ismerőse van, akik zenét is tanítanak. A Botos család például nagy hírnévre tett már szert. Jazz-zenészként szinte az egész USA-ban elismerik tehetségüket. Olyan híres zenészekkel léptek fel, mint Chaka Khan, George Benson, Dave Young, Al Jarreau. Persze ez csak pár emberi történet a több ezer menekült mellett. Mégis elgondolkodtató, hogy ott mit találtak meg, amit idehaza nem.
Disszidálás
De nem csak menekültként mentek ki a romák Kanadába. Többen már évtizedekkel ezelőtt disszidáltak Magyarországról. Pénzzé tették mindenüket, és saját erejükből kezdtek új életet a tengerentúlon, olyan is akad, aki oda ment férjhez. Más a zenei tehetségét kihasználva művészi bevándorlóként telepedett le Kanadában – meséli Sára, akinek az ismerősei között többen is a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián szerezték meg tudásukat és Kanadában tanítanak. Ám elismeri, az efféle elinduláshoz nagyon sok pénz kell.
Miután letelepedési engedélyt kap valaki, azzal automatikusan megszűnik a menekült státusza. Ugyanis számosan házasság révén maradtak ott, de annak más folyamata/feltételei vannak.
Martonyi a menekültügyről
Martonyi János külügyminiszter a Hír24 kérésére elmondta, üdvözli a tervezett kanadai bevándorlási törvényjavaslatot, amely egyebek mellett lerövidíti a menekültügyi eljárás időtartamát.
A külügyminiszter szerint fontos, hogy készüljön a biztonságos származási országokról egy lista. Reményeik szerint ezen a listán Magyarország is szerepelni fog. Martonyi szerint Magyarországnak sem érdeke, hogy az állampolgárok távozzanak, mert szükség van idehaza a munkaerőre.
Vannak riasztó jelenségek
Nem roma problémaként kezeli a menekültügyet Kanada és Magyarország sem – mondta Kaleta Gábor a Külügyminisztérium sajtó főosztályának vezetője, aki korábban Los Angelesben volt konzul.
Bár azt Kaleta Gábor is elismeri, hogy hazánkban vannak riasztó jelenségek, de szerinte hazánkban senki nincs kitéve üldöztetésnek. Példaként azért megemlíti Gyöngyöspatát és a Magyar Szigeten elhangzottakat, de felvetette, hogy ezeket az eseményeket a kormány nem söpörte a szőnyeg alá és azonnali eljárást kezdeményezett. A menekültügyi kérelmek többségét a kanadai fél nem tartja megalapozottnak.
Kaleta a Hír24-nek beszámolt arról, hogy a két ország folyamatosan egyeztet a menekültkérdésről, amelyet hazánkban egy külön munkacsoport (Joint Task Force), koordinál. A folyamatos információcsere mellett, egy közös megoldás kidolgozásában is tevékenykednek.
Csaba szerint a „csicskázós ügyet” Jason Kenney bevándorlási miniszter ügyesen felhasználta, hogy hozzányúlhasson a bevándorlási törvényhez és a bűnbakokat is megtalálták hozzá, a romák személyében. Korábban megírtuk pár családot emberkereskedelem miatt elítélt a kanadai rendőrség. Róluk kiderült rabszolgatartásból nagy haszonra tettek szert. A kirobbant botrány miatt több menekültet kitoloncoltak az országból.
A romákkal kapcsolatos “rasszista általánosítás” és az új kanadai menekültügyi törvény “diszkriminatívvá” tétele ellen szólalt fel múlt hét csütörtökön az ottawai parlamenti alsóházának a készülő jogszabályt felülvizsgáló bizottsága előtt Gina Csanyi-Robah, a Torontói Roma Közösségi Központ ügyvezető igazgatója is. “Nagyon remélem, a parlamenti meghallgatásom hozzájárul ahhoz, hogy megállítsuk a romákról kialakult rasszista sztereotípiák terjedését”-mondta az MTI-nek Csanyi. A készülő menekültügyi törvénnyel kapcsolatban az igazgató elfogadhatatlannak nevezte, hogy Kanada azzal a céllal állítson össze listát az úgynevezett biztonságos országokról, hogy visszatartsa egy etnikum képviselőit, mert ez “önmagában is előítéletes” lenne.
Kifogásolta, hogy Kanada még mindig annak megállapításán fáradozik, hogy éri-e üldöztetés európai országokban a cigányokat, holott ez szerinte világosan kiderül abból a jelentésből, amelyet idén februárban tett közzé Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
A Kanada történetének legsúlyosabb embercsempészési ügyeként kezelt hamiltoni bűnügyet illetően hangsúlyozta, hogy abban csak 20 ember vett rész, s annak nem lenne szabad befolyásolnia az elmúlt négy év során benyújtott mintegy 7000 menekültkérelem elbírálását.
| 4,5 év helyett 12 hónap |
|
Jelenleg átlagosan 20 hónap telik el Kanadában, míg a menekült ügye a Bevándorlási és Menekültügyi Tanács (Immigration and Refugee Board) elé kerül. Ezt Ottawában túl hosszúnak tartották, a menekültek ellátására fordított összeget pedig pazarlóan magasnak. Az idén júniusban elfogadott és jövő nyáron hatályba lépő új szabályozás, a menekültügyi törvényreform (Balanced Refugee Reform Act) szerint legkésőbb 90 nappal az érkezésük után megszületik az IRB döntése. A kormány indoklása szerint ez a jóhiszemű menekülteknek gyorsabb elbírálást jelent majd, annál is inkább, mert a menekültek “osztályozásakor” a leginkább rászorulókat eleve előre sorolják. Ha valaki minden jogorvoslati lehetőséget kihasznál, jelenleg akár 4,5 évig is kihúzhatja Kanadában, mielőtt (végső esetben) kitoloncolják. 2012-től kezdve azoknak, akiknek a kérelmét jogerősen elutasítják, a döntést követően általában egy éven belül el kell majd hagyniuk az országot. |
A Külügyminisztérium szerint a magyar kormány tudatában van a mélyszegénységben élők nehéz helyzetének, ezért is hozott létre külön államtitkárságot a társadalmi felzárkózás elősegítésére. A KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság számos programja (pl.: az Iskola-háló program, a telepeken élők számára integrációs program tanulási- és munkalehetőségeket teremtésére), s a 2011 decemberében elfogadott Nemzeti Felzárkózási Stratégia jól szemlélteti a kormányzati elkötelezettséget e téren.
