Szlovénia, Szlovákia, Lettország – uniós tagtársaink, három közeli történet, három kicsi, éppen ezért nyitott és exportorientált gazdaság. Valamilyen módon mindenütt euró vagy legalábbis euróhoz kötött fizetőeszköz van. Mindegyikük erősen érintett a válságban, talán nemcsak az euró miatt, hanem mert az exportfüggő gazdaságok nehezebben viselik a krízist.
Mindenesetre két hasonló és egy eltérő sztori, amelyek alapján egyáltalán nem egyértelmű, hogy az euró bevezetése segítette volna a gyógyulást. Szlovénia 2007. január 1-jétől, Szlovákia 2009. január 1-jétől vezette be az eurót, Lettország ugyan nem vezethette még be, de valutáját, a latot hozzákötötte, és eddig nem is engedte el a kötött árfolyamot.
Szlovénia
A kis, alig kétmilliós Szlovénia két és fél évet töltött az ERM II-ben, majd zökkenőmentesen bevezette az eurót. 2009-ben ugyanakkor az egész délkelet-európai, illetve közép-európai régió legsúlyosabb GDP-visszaesését várja. 7 százalékos várható recessziójánál legfeljebb Romániában lehet nagyobb a visszaesés a környezetünkben.
Szlovákia
Szlovákiában ugyan csak 4,5 százalékos recessziót várnak, ami azért is lesújtóan hat, mert 2008-ban még kiugróan, 6 százalékkal nőtt a szlovák gazdaság. A történet hasonló volt, miközben a környező országokban ijesztő mértékben gyengültek a helyi devizák, és mindenki irigyelhette az eurózóna tagjait, hiszen nekik nem kellett olyan extra kockázatokkal foglalatoskodni, mint a devizahitel törlesztőrészleteinek emelkedése, a bankrendszer sebezhetősége.
Ám szép lassan ez az előny hátránnyá fordult. A többi ország versenyképesebb lett, miközben a szlovének és a szlovákok a szomszéd államokba jártak át vásárolni (szerencsénkre hozzánk is).
Lettország
A legrosszabbul azonban Lettország járt, amely kis baltikumi ország, Izland után a válság talán legsúlyosabb érintettje. A lettek csak 2014-ben szeretnék az eurót bevezetni, de devizájukat már hozzákötötték az euróhoz.
Lettország GDP-je akár 18 százalékkal is eshet az idén (2005 és 2007 között minden évben kétszámjegyű volt a növekedés). Ebben a helyzetben nagyon komoly nehézséget jelentett a lat euróhoz kötöttsége is, hiszen nem volt zsilip, amely kieresztette volna a gazdasági válság feszültségeit, az ország azonban továbbra is ragaszkodott az európaritáshoz.
A szükséges pénzügyi stabilizáció jóval durvább Lettországban, mint például nálunk, a 191 milliárd forintnak megfelelő hiánycsökkentési intézkedésekben vannak adóemelések, drasztikus, 10 százalékos nyugdíjcsökkentés, a közalkalmazotti létszám megtizedelése, de úgy, hogy az állásukat megtartók is komolyabb áldozatokat hoznak, a közalkalmazotti fizetések 20 százalékkal olvadhatnak.
Az euró remek védelem bizonyos kockázatok ellen, de úgy tűnik, hogy valamivel a globális válság után érdemes csak ezt a védelmet igénybe venni.
