Gazdaság

Bajban a TvNetWork?

Árfolyama emelkedett, de fogytán a pénze, s bizonytalan a sorsa a kábeltévés cégnek.

Kiváló eredményekről számolt be augusztus 21-én publikált első féléves gyorsjelentésében a TvNetWork; a pozitív hangulathoz a részvényesi szerkezetben várható változások bejelentése is hozzájárult. A híreket követően az árfolyam egy hét alatt mintegy 16 százalékot emelkedett, pedig már látszott: nem mind arany, ami fénylik…

A tőzsdén alig egy éve megjelent TvNetWork (Kábellel a tőzsdén – Figyelő, 2006/38. szám) tulajdonosi struktúrája meglehetősen kedvezőtlen, hiszen annak idején a bevezetéskor a fő részvényes úgy értékesítette tulajdonrészének tekintélyes hányadát, hogy közben szavazatelsőbbségi részvényekkel megtartotta a kontrollt a cég felett. Ez a tőzsdei befektetők számára finoman szólva sem előnyös szerkezet szűnhet meg a szeptember 20-ára összehívott rendkívüli közgyűlés határozatával: a szavazatelsőbbségi részvényeket a cég egy az egyben egyszerű törzsrészvényekké alakítja át, majd azokat is bevezeti a Budapesti Értéktőzsdére. A piacon keresztül így elméletileg megszerezhető lesz akár a többségi tulajdon is.

Ez eddig pozitív hír, az árfolyam egy éve tartó stagnálás után fel is tört a magasba. A cég mérlege ugyanakkor óvatosságra int, mivel a TvNetWorknek mindössze 11 millió forint pénzeszköze volt a fordulónapon, miközben szállítói tartozásai messze meghaladták a 800 millió forintot. A súlyos fizetési nehézségek valósággal ordítanak a könyvekből, Nemes Attila vezérigazgató pedig maga is elismerte a Portfolio.hu kérdésére, hogy a cég pénzszűkében van, a bankok már nem hitelezik.

A menedzser nem számol azzal, hogy a cég ellen felszámolási vagy csődeljárás indulna. Ám, ha a fizetési nehézségek nem lennének már önmagukban elegendőek a befektetői kételyek fölerősödéséhez, kiderült még az is, hogy egy jelentős hálózatvásárlás nyomán a TvNetWork a hatalmas szállítói tartozásból 300 millió forinttal annak az Euronet Rt.-nek tartozik, amelynek tulajdonosi struktúrájában maga Nemes is ott van jelentős tulajdonrésszel. A hátteret tehát olyan összefonódások színesítik tovább, amelyek könnyen eltántoríthatják a részvényvásárlástól a befektetőket. Még akkor is, ha Nemes szerint többen is megkeresték már a cég felvásárlásának ügyében, s az érdeklődők nem tartották túlzónak az általa reálisnak tartott 400-450 forintos részvényenkénti eladási árat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik