Gazdaság

Hatalmas felfutás a befektetési alapoknál

Eddigi legsikeresebb fél évüket tudják maguk mögött a hazai befektetési alapok, a beáramlott friss tőke és az egyes alaptípusokban elért hozamok tekintetében egyaránt. A legjobban a részvényalapok produkáltak, a legnépszerűbbek viszont a pénzpiaci és az ingatlanalapok voltak.

1500 milliárd forint fölött

A Bamosz-tagok által kezelt alapok száma 2005. június 30-án 151 volt (ebből 133 értékpapíralap, 18 pedig ingatlanalap), ezek jelentős része nyilvános nyíltvégű (100 értékpapíralap, 1 garantált és 15 ingatlanalap), a speciális alapok döntően zártvégűek (27 garantált alap és 2 ingatlanalap) míg a zártkörű alapok száma 6. Az alapok vagyona a negyedév végén 1553 milliárd forint volt, ennek 79 százaléka a nyilvános nyíltvégű értékpapíralapokban, további 13,5 százaléka a nyilvános nyíltvégű ingatlanalapokban volt. Zártvégű értékpapíralapokban a vagyon 4,5 százaléka, zártkörű értékpapír-alapokban 2,5 százaléka volt, míg nem nyilvános nyíltvégű ingatlanalapokban a vagyon fél százalékát kezelték.

Az idei év első felében mintegy 46 százalékkal, 1500 milliárd forint fölé ugrott a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) tagjai által kezelt alapok vagyona. Részben amiatt, hogy roppant sikeresek voltak az alapok mögött álló piacok (elég, ha a BUX indexre gondolunk, de a folyamatos kamatvágások nyomán a kötvénypiacok referenciamutatói is szépen alakultak), ennek nyomán pedig tisztes hozamot realizálhattak a jegytulajdonosok gyakorlatilag minden kategóriában, de ezen felül több mint 400 milliárd forintnyi friss tőke is érkezett a befektetőktől.

Holtzer Péter, a Bamosz elnökének becslése szerint az alapok befektetői durván 70 százalékban lakossági megtakarítók, akik az utóbbi hónapokban feltehetően a banki kamatok meredek esésével párhuzamosan fordultak a befektetési alapok, például az ingatlanalapok felé. A bővüléshez továbbá az is hozzájárult, hogy csak a második negyedévben tíz új alap kezdte meg működését.

Csak óvatosan

A jegytulajdonosok vagyonának döntő része (69 százaléka) változatlanul nyíltvégű kötvény- és pénzpiaci alapokban fekszik. A kötvényalapok közül is inkább az úgynevezett rövid kötvényalapok a népszerűek (a Bamosz áprilistól életbe lépett új kategorizálása alapján a rövid kötvényalapokba az 1 és 3 év közötti átlagos hátralevő futamidejű papírok kerülnek), és egyre inkább teret nyernek az úgynevezett likviditási alapok is (amelyek a 3 hónapnál rövidebb hátralevő futamidejű eszközöket gyűjtik, és a pénzpiaci kategória alcsoportját alkotják).

A legtöbb (147 milliárd forintnyi) friss pénz egyébként ezúttal is a pénzpiaci alapokba áramlott, amelyek 3,83 százalékos féléves átlaghozammal honorálták a befektetői bizalmat. A hazai kötvényalapok – amelyekbe 97 milliárd forintnyi új befektetés történt – 5-6 százalékos hozamot realizáltak átlagosan a félév alatt. Ez egyáltalán nem megvetendő akkor, amikor a banki lekötések éves szinten is legfeljebb 6 százalék körüli kamatot kínálnak.

A legjobbak a legkevésbé vonzók

A részvényalapok vagy részvénytúlsúlyos vegyes alapok befektetői persze már hat hónap alatt is két számjegyű hozamnak örvendhettek (a tiszta részvényalapok esetében 21, a vegyes részvényalapoknál pedig 14 százalékosnak), ami a BUX index utóbbi időben mutatott ezres ugrásai láttán nem is meglepő. Az már annál inkább, hogy a befektetők már a múlt évi remek tőzsdei teljesítmény dacára sem fordultak tömegesen a részvénybe fektető alapok felé, és 2005 első fél évében mindössze 10 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek ide.

Továbbra is csábították viszont a megtakarítókat a garantált alapok, amelyek egyre jelentősebb részét képezik a befektetési alappiacnak. Június végén 28 ilyen alapot kezeltek a Bamosz tagjai – jellemzően zártvégű formában. Ezen alapok esetében a 84 százalékos vagyongyarapodás elsősorban a teljesítményüknek (a félév során átlagosan 3,88 százalékos hozamuknak), illetve az újonnan induló alapoknak volt köszönhető (csak az elmúlt három hónapban 8 új garantált alap jött létre).

Ingatlanalapok: töretlen gyarapodás

Egyre jelentősebb szegmens az ingatlanalapoké is – amelyekben június végén már több mint 217 milliárd forint forgott – és amelyek növekedése töretlen és trendszerűen meghaladja az értékpapíralapokét gyakorlatilag 2002 óta. Idén hat hónap alatt például 109 milliárd forint új tőke áramlott beléjük, miáltal több mint megduplázták vagyonukat. A gyarapodásban ugyanakkor a közben megtermelt több mint 5 százalékos hozam is szerepet játszott.

Ugyanakkor az ingatlanalapok esetében fontos megemlíteni az ingatlan alapok alapja konstrukciót, amely sok esetben az ingatlanalapok vagyonának duplikációjához vezet (a hazai ingatlan alapokba fektető alap ingatlanalapnak minősül, így egy forint egy ilyen alapban kétszer számítódik az alapok vagyonába). A hazai ingatlanalapok alapjai 2005. június 30-án 24 milliárd forintos vagyonnal rendelkeztek (az első negyedév végén még csak 10 milliárd, 2004 végén pedig 5,5 milliárd forint), és a negyedév során indult új alap is ingatlanalapok alapja. A „nettó” növekmény tehát az ingatlanalapoknál 54 százalék a második negyedévben, és 105 százalék a félév során (ami szintén magasabb az értékpapíralapokénál).

A legtöbb esetben egyébként (de különösen a nagy tőkevonzó ingatlan-, garantált- és likviditási alapok, illetve a gyorsan növekvő, de relatíve kis vagyontömeget megtestesítő vegyes alapok esetében) a friss tőkebeáramlás határozza meg a vagyonnövekedést. Ugyanakkor a részvény- és hosszú kötvényalapok esetében a bvülés legalább felerészben a hozamoknak köszönhető.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik