Az EB a per beindításáról nem kapott még hivatalos értesítést, a bizottság szóvivője azonban úgy tudja, hogy hét ország, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia is pert kezdeményezett.
A felesleg eladható
Az igazságügyi tárcánál megkeresésünkre megerősítették, hogy az ügyben hazánk is az Európai Bírósághoz fordult. Az emisszió-kereskedelem lényege, hogy egy bonyolult rendszer alapján az egyes országok – klímavédelmi vállalásaikkal összhangban megállapított – úgynevezett kibocsátási egységeket kapnak.
Ezt részben, vagy teljes egészében szétosztják környezetszennyező gyáraik, erőműveik között – tudtuk meg a Magyar Természetvédők Szövetségétől. A „megmaradó” egységeket a kormányok árverésre bocsáthatják, illetve vásárolhatnak, ha túllépik a keretet. A gyárak, cégek ugyancsak kereskedhetnek a tulajdonukba került egységekkel.
Magyarországnak is pénzt jelent
Az alapvető problémát az jelenti, hogy a cégek nyomást gyakorolnak a kormányokra a minél magasabb kvótáért, az országok pedig minél kevesebbet akarnak kiosztani: a lényeg, hogy a felesleg pénzt jelent. Magyarország kiotói vállalása szerint az 1985-87-es évek szén-dioxid kibocsátásának átlaga jelenti a bázist, amely alapján részt veszünk a kvóták kiosztásában.
Mivel a rendszerváltás után a magyar ipar igen nagy mértékben leépült, rendszeresen mintegy 30 százalékkal a bázis alatt teljesít. Ha tehát az unió csökkenti a kvótát, nem kevés pénztől esnek el az egyes országok, illetve vállalataik.
Románia az ipar áttelepülésétől fél
Korodi Attila, román környezetvédelmi miniszter tárcavezetőként kérvényezte a bizottság döntésének hatályon kívül helyezését, amely a kvóták 20 százalékos csökkentését rendelte el. A kérést azzal indokolta, hogy ez nem teljesíthető, és a költségek megemelkedése folytán kihatással lehet az ipari termelők környezetvédelmi beruházásaira.
A döntés az energiaipart érinti a legjobban, ahol a költségek meredeken megemelkednének. De megérzi a következményeket a cement-, az üveg- és a papíripar is. „Tartunk attól, hogy a magáncégek esetleg külföldre telepítik majd a gyártást, mert az olyan piacok, mint például Ukrajna, vonzóbbá válnak” – mutatott rá Korodi.
2007 októberében az Európai Bizottság 75,9 millió tonnás kibocsátási kvótát engedélyezett Románia számára a 2009 és 2012 közötti időszakra, 20,7 százalékkal kevesebbet, mint amennyit Bukarest kért. A Bulgária számára jóváhagyott kvóta 34,7 százalékkal volt kisebb az igényeltnél. Ugyancsak októberben a bizottság jóváhagyta a németországi nemzeti tervben végrehajtandó módosításokat, amivel lezárult a 27 tagország esetében végzett felülvizsgálat.
